Stuart Jansma doktori kutatási projektjében arra a következtetésre jutott, hogy a növények már enyhe hőség esetén lelassítják a pollenfejlődést. A növényeknek ez a „túlreagálása” meleg időjárás esetén negatív hatással van a gyümölcs- és magtermésre. Ez még komolyabb problémákat okozhat, ha az éghajlatváltozás miatt tovább nő a meleg napok száma.

Az éghajlatváltozás az átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezet, ami gyakoribb, hosszabb és forróbb hőhullámokat eredményez. Tudjuk, hogy a virágpor, amely felelős azért, hogy a virágok megtermékenyüljenek, és a növények így magokat és gyümölcsöket tudjanak teremni, kevésbé jól fejlődik magas hőmérsékleten.

A korábbi vizsgálatok általában hősokkot alkalmaztak, azaz a növényeket néhány órára olyan környezetbe helyezték, amely néha akár 50 °C-os hőmérsékletet is elért. Stuart Jansma azonban a hosszabb ideig tartó enyhe hőség hatását akarta megvizsgálni a növényekre, mivel ez jobban jellemzi a jelenlegi körülményeinket. Paradicsom palántákat helyezett néhány napra körülbelül 30°C és 34°C közötti környezetbe, ami 6 fokkal magasabb, mint a növény számára ideális hőmérséklet, és így vizsgálta, hogyan reagálnak a növények gén- és sejtszinten.

Forrás (enn.com)