Ha vágysz a friss zöldségre nyár végén és ősszel is, akkor jöhet a másodvetés! Jó eséllyel már számos zöldség kikopott a kertedből, így akad némi hely a később érkezőknek is.

Ezeket a zöldségeket vesd el másodvetésként!

A másodvetéssel szó szerint meg tudod duplázni a kerted, és ki tudod tolni azt az időszakot, amikor közvetlenül a kertből viheted be a friss, finom és egészséges zöldségeket és gyümölcsöket az asztalra. Másodvetésként érdemes termeszteni a zöldbabot, a karfiolt, a spenótot, a sóskát, a céklát, a kukoricát, az uborkát, a póréhagymát, és a sort még nagyon sokáig lehetne folytatni – sorolja az Agroinform.

Kapcsolódó bejegyzések

Bab- és tökfélék a magaságyásban

A tök- és a babfélék együttes ültetése remek növénytársítás. Magaságyásban is lehet próbálkozni a bab, az uborka és a cukkini vetésével.

Ez idén az utolsó lehetőség, hogy saját termesztésű zöldségek kerüljenek az asztalra, sőt, akár el is tudjunk belőlük tenni a téli időszakra, amikor jóval kevesebb zöldségféle áll rendelkezésünkre. A saját veteményes ráadásul arra is tökéletes, hogy lássuk, mivel volt vagy épp nem volt kezelve a növény. A zöldségeket és a gyümölcsöket pedig a tökéletes érettségi fokukban, ízük és vitamintartalmuk teljében tudjuk fogyasztani. Az előbb felsoroltakon kívül adunk még néhány tippet, hogy mit érdemes júliusban elvetned a kertedben.

Burgonya és fekete retek

A körülbelül 50 grammos apró gumókat hűvös, nyirkos helyen egy rétegben kiterítve kell előcsíráztatni, és így kell elültetni. Ha kellő mértékben öntözzük, viszonylag hamar ki is fognak kelni. A fekete retekről se mondj le! A fekete retket termeszthetjük fő- és utónövényként is. Kedveli a jól megmunkált laza talajt. A kötöttebb talaj hatására az íze általában csípősebb, és a gumók is hamarabb válnak fássá. A vetés előtt nem igényel szerves trágyázást, de érdemes a talajt alaposan felásni és átforgatni. Mivel aprócska magjait nehéz vetni, később ritkítással lehet megfelelő helyet biztosítani számára.

Tekintettel nagy gumóira és nagy lombozatára, 35–40 cm széles sorokba, és 15 cm körüli tőtávolságra érdemes vetni, illetve meghagyni a kikelt növénykéket a ritkítás után. A vetésmélység 2–2,5 cm legyen. A fekete retek gondozásával nem kell sokat bajlódni, így kezdő kertészek számára is ajánlott a termesztése. A legfontosabb, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, és gyomláljuk az ágyását. Mivel a téli retek gyökérzete mélyebbre húzódik, érdemes ritkábban, nagyobb vízadagokkal öntözni.

A többi retekhez képest a hőigénye is nagyobb. Ha szerves trágyát adunk neki ősszel, azt nagyon meg fogja hálálni.
Sajnos többen is szeretjük a retket, így a drótférgek és a csigák is. A fekete retket érdemes még a fagyok előtt betakarítani, így októberben szedjük fel.

Kapcsolódó bejegyzések

Beszéljünk a káposztafélékről! – Retek és rukkola termesztése magaságyásban

Itt az utolsó pillanat, hogy még friss, ropogós hónapos retket és zsenge rukkolát vessünk és szüreteljünk. Gyakorló magaságyáskertész lévén összegyűjtöttem tapasztalataimat, főleg e finomságok termesztésének buktatóit.

Saláta újratöltve

A fejes saláta is alkalmas arra, hogy júliusan vessük. A homoktalajokat kedveli, de mivel könnyen alkalmazkodik, más talajon is képes megélni. A tápanyagigénye nagy, ezért az ágyását érdemes szerves trágyával kezelni. A fejes salátát termeszthetjük magról és palántáról. A szabadföldi magvetést a retekkel egy időben kezdhetjük el. Mivel a saláta magjai nagyon aprók, célszerű szélmentes időben vetni őket. Az ágyás előkészítése után a magokat 30 cm-es sortávolságra vessük. A kikelt növényeket ezután ritkítsuk úgy, hogy 20 cm-es tőtávolságra legyenek egymástól!

Gyorsabb termésre számíthatunk, ha a fejes salátát a kertünkben palántázással termesztjük. A fejes saláta gyökerei mélyen hatolnak a talajba. Levelei szorosan egymásra borulnak, így képezve a saláta fejét. A salátának nagyon sok vízre van szüksége ahhoz, hogy fejet tudjon növeszteni. Erre különösen a fejlődésének első szakaszában van szüksége, később, amikor a fejek már növekedésnek indultak, csak mérsékelten szabad öntözni, különben a fejek túlságosan lazák lesznek.

Az áttelelő salátát azonban magról vethetjük. A magokat augusztus végén vessük el egy ládába, majd a kifejlett palántákat október elején ültessük ki a szabadba, 30 cm-es sor- és 15 cm-es tőtávolságra! Nagyon fontos, hogy amikor már beköszönt a tél és a fagy, a palánták meg legyenek gyökeresedve, különben nem élik túl a telet.

A palántákat takarjuk be komposzttal vagy fűvel, amit a fagyok elmúltával, tavasszal távolítsunk el róluk! Ezután kapálással lazítsuk meg körülöttük a talajt, öntözzük őket rendszeresen, és hagyjuk, hogy érje őket a napfény! Így már kora tavasszal friss fejes salátát fogyaszthatunk.

Erre nagyon figyelj oda másodvetésnél!

Nagyon fontos, hogy az ágyásokat készítsük elő a másodvetésként termeszteni kívánt zöldségek számára. Gondoskodjunk arról, hogy a magok vagy a palánták tápanyagban gazdag, porhanyós talajba kerüljenek. Ha túlságosan száraz a talaj, akkor nem árt megöntözni még a vetés előtt. 

Másodvetésként azonban az sem mindegy, mit vetünk. Célszerű mindig a rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, amelyek jól tűrik a hőséget, és később az októberi esetleges hideg időt is. De arra is nagyon figyeljünk oda, hogy a másodvetés során már jóval melegebb az időjárás, mint a tavaszi vetéskor, így sokkal többet kell öntözni.

Kiemelt kép: canva