Néhány száz évvel ezelőtt a hajdina a mindennapi étkezés része volt, manapság azonban termesztése és fogyasztása is háttérbe szorult. Pedig a hajdina termesztése előnyös a természet számára, fogyasztásával pedig az egészségünkért teszünk.
A hajdina termesztése nem kifejezetten bonyolult. Érdemes utóveteményként nevelni: tenyészideje rövid, a meleg hónapokat részesíti előnyben. Zöldtrágyának is elsőosztályú, tehát a talajnak is nagyon jó. Kedves, szép virágai vannak, melyeket a méhek is szeretnek, ebből adódóan remek méz is készül belőle. Májustól októberig termeszthető, gyorsan fejlődik, jól árnyékol, ezért igen hasznos lehet a kertedben.
A hajdina érdemei vitathatatlanok
A hajdinát – más nevén tatárkát, pohánkát, pogánykát – a török-tatár népek hozták be az országba, erre utalnak népies nevei is. Termesztése a csapadékosabb területeken volt jellemző, és legtöbbször aratás után másodnövényként vetették. A növény méhlegelőként is jól működik, a hajdinaméz ritka, jellegzetes ízű és színű csemege.
Habár a hajdinát úgy használjuk, mint a gabonaféléket, igazából a keserűfűfélék családjába tartozik, egyfajta gluténmentes álgabona. A növény helyet kapott a Felelős Gasztrohős hazai „superfood” térképén is, nem véletlenül, hiszen beltartalma rendkívül értékes.
Amellett, hogy gluténérzékenyek is fogyaszthatják, a vegetáriánus vagy vegán táplálkozást folytatóknak is érdemes beépíteniük az étrendjükbe, mivel a B-vitaminok minden fajtáját tartalmazza. Magas rosttartalma jó hatással van az emésztőrendszerre, E- és C-vitamin is van benne, antioxidáns-tartalma jelentős. A népi gyógyászatban nagy rutin-, azaz P-vitamin-tartalma miatt magas vérnyomás ellen alkalmazták. Melegítő hatású élelmiszer, a téli időszakban fogyasztása kimondottan javasolt.
Hajdina a konyhában
Felhasználás előtt mindig érdemes átmosni. Ha lágyabb ízt szeretnénk elérni, akkor néhány órára be is áztathatjuk a magokat. A régi időkben hurka alkotóelemeként is használták a hajdinát. Ezt a mintát követve mi is tehetjük bátran például vegetáriánus töltött káposztába, vega hurkába vagy fasírtba valamilyen olajos maggal, hüvelyessel párosítva.
Hajdinával dúsíthatjuk a zöldségleveseket, pirítva krémlevesek tetejére szórhatjuk, de ebben a formában a reggeli granolánkat, zabkásánkat is feldobhatjuk vele. Sőt készíthetünk a hajdinából kását, amelybe aztán keverhetünk sajtot, zöldségeket, tojást vagy olajos magvakat, friss vagy aszalt gyümölcsöket.
Sült vagy párolt zöldségekkel turbózva főételként is megállja a helyét. Hüvelyesekkel, nyers vagy fermentált zöldségekkel együtt egy hazai Buddha tál része is lehet. A hajdinából lisztet is készítenek, amelyből tápláló palacsintát, gofrit, lepényeket vagy kenyeret, péksütiket is süthetünk. Ha a hajdinát kelt tésztás receptbe tesszük, érdemes hozzá sikért adni, hogy szépen megkeljen a kenyerünk, péksüteményünk.
Hajdinás superfood saláta
Hozzávalók
- 25 dkg paradicsom
- 25 g tárkonyos mustár
- 0,5 dl 10%-os ecet
- 0,5 dl bio citromlé
- 1 ek kristálycukor
- só
- őrölt fehérbors
- 1 ek tökmagkrém
- 1 dl napraforgóolaj
- 2 ek tökmagolaj
- 30 dkg gomolya
- 30 dkg főtt hajdina
- 2 ek pirított hajdina
- 3 ek tökmag
- 25 dkg vegyes saláta
Így készítsd el!
Öntet
Dolgozd össze az eceteket, a mustárt, a tökmagkrémet, a cukrot, a sót és a fehérborsot botmixerrel, majd csurgasd hozzá az olajokat folyamatos, botmixeres keverés mellett!
Saláta
Főzd a hajdinát 7 percig sós vízben! A paradicsomokat vágd cikkekre! A nagyobb darabokra vágott gomolyát keverd össze a zöldségekkel, a salátával és a főtt hajdinával! Ízesítsd a tökmagos öntettel, és szórd meg a pirított hajdinával!
A receptben és a cikk elkészítésében Szabó Eszti segített nekünk.
Képek: canva