A kérdés nyilván teoretikus, hiszen a Hold eltűnése sok olyan problémát idézne elő, amik súlyosabbak lennének, mint a globális felmelegedés – írja a Rakéta. De vajon megállítható lenne-e a felmelegedés folyamata, ha nem keringene a Föld körül, visszaverve a Nap sugarait.
A Hold eltűnése felborítaná a tengerek árapály-váltakozását, kihatna az éjszakai állatok életére és valamelyest megváltoztatná a Föld forgástengelyét is, ami a klíma drasztikus változásához vezetne.
Ami a hőmérsékletet illeti, ebben már sokkal kevésbé érzékelnénk a különbséget a mai állapotokhoz képest. A Scientific American már 1869-ben arról cikkezett, hogy évtizedekre visszanyúló próbálkozások után Lord Rosse-nak végre sikerült megmérnie, mennyi hőt sugároz a Hold a Földre. Mindez függ attól, hogy milyen pozícióban helyezkedik el éppen a Földhöz és a Naphoz képest. A Hold vizuális geometriai albedója 0,12, ami azt jelenti, hogy átlagosan a rá érkező fény 12 százalékát veri vissza, ám ennek csak töredéke irányul a Földre. Összehasonlításképpen, a Föld albedója 0,37 a Marsé pedig 0,15.
Kapcsolódó bejegyzések
Mikrohálózatot fejlesztenek a holdi bázis energiaellátására
Az amerikai Sandia Nemzeti Laboratóriumban egy olyan mikrohálózatot fejlesztenek, amely a Holdon lévő jövőbeli bázis energiaellátását biztosítja. A kezdeményezés a NASA Artemis holdi bázis projektjének részét képezi, és az eredmények várhatóan hozzájárulnak a földi mikrohálózatok vezérléséhez és rugalmasságához.
1995-ben az Arizonai Állami Egyetem kutatói kiszámolták, hogy teliholdkor a Hold nagyjából 0,03 Fahrenheit-fokkal, azaz körülbelül 0,016 Celsius-fokkal melegíti fel a Földet. Az viszont ritka, hogy a Hold ennyi hőt sugározzon a Földre, a visszavert fény mennyisége ugyanis nem egyenletesen emelkedik és csökken a holdfázisok változásával, félholdkor például az égitest fényereje csupán 8%-a annak, mint amit teliholdkor láthatunk.
Mindebből az következik, hogy a Hold valójában elhanyagolható mértékben járul hozzá a Föld fölmelegedéséhez, és még az állandó telihold sem jelentene nagy különbséget a klímaváltozás szempontjából. Még akkor sem kerülhetnénk el a klímakatasztrófát, ha teljesen kiiktatnánk az égitestet, ugyanis mindössze nagyjából egy évnyi felmelegedést spórolhatnánk meg vele.