Nagyon vitatott témakör a GMO-ké. Az alábbiakban igyekszünk körüljárni, amit róluk és a rájuk vonatkozó szabályozásról tudunk, hiszen jelentős szerepet töltenek be az élelmiszeriparban. Fontos tudni, hányadán állunk velük, károsak-e az egészségünkre és a környezetünkre. Arra is megpróbálunk választ találni, hogy elterjedésük miért osztja meg a közvéleményt.
Mi a GMO?
Az olyan élő szervezeteket, amelyek genetikai anyagát laboratóriumban géntechnológia segítségével mesterségesen manipulálják, géntechnológiával módosított szervezeteknek (GMO-knak) hívjuk. Olyan növényi, állati, baktérium- és vírusgén-kombinációk hozhatók létre, amelyek a természetben nem fordulnak elő, és a hagyományos keresztezési módszerekkel sem állíthatók elő. Legtöbbször más fajokból származó géneket ültetnek be egy bizonyos növénybe.
A GMO-k kifejlesztésének alapvető célja az volt, hogy olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek termesztéséhez nem szükséges rovarirtó szer, és amelyeknek előnyösebb tulajdonságaik vannak, mint nem génmanipulált változataiknak. A biotechnológiai ipar ígéretei ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a jelenleg forgalomban lévő GMO-k közül bármelyik is nagyobb terméshozamot, jobb szárazságtűrő képességet, nagyobb tápanyagtartalmat vagy bármilyen más fogyasztói előnyt biztosítana. A legnagyobb GMO-gyártók a BASF, a Bayer, a Dupont, a Dow Chemical Company, a Monsanto és a Syngenta.
Kapcsolódó bejegyzések
A génszerkesztés is kimutatható – A GMO-vita legújabb fejezete
A génszerkesztés egy új és forradalmi technológia, nem szándékolt hatásainak megismeréséig azonban továbbra is GMO-nak kell tekintenünk.
A világ 64 országában, köztük Ausztráliában, Japánban és az Európai Unió összes országában kötelező a géntechnológiával módosított élelmiszerek felcímkézése. Kanada és az Egyesült Államok ezt nem írja elő. Ebből fakadóan az Észak-Amerikában termesztett növények – például a kukorica, a szója, a repce, a cukorrépa – túlnyomó többsége géntechnológiával kezelt. Az állati takarmányokba is kerül GMO, ezért a Non-GMO projekt kockázatosnak tekinti a GMO-kat engedélyező országokból származó tojást, tejet, húst és a tenger gyümölcseit. GMO-k akár növényi származékok révén is bekerülhetnek az élelmiszereinkbe, például a kukoricaszirupba, a különböző aromákba, a vitaminokba.
Daganatok és allergiák melegágyai?
Jelenleg nincs arra tudományos bizonyíték, hogy a génmódosított növények daganatokat, steril szervezeteket okoznának. Az allergiával azonban egyes kutatások már összefüggésbe hozták őket arra alapozva, hogy bármely allergizáló növény génjét felhasználhatják egy másik növény termesztéséhez, és ha egy bizonyos génre valaki allergiás, akkor az allergiát a szóban forgó génnel kezelt új növény is kiválthatja. Összességében azonban a GMO-knak egyelőre nem igazolódtak kockázatai az egészségünkre nézve. Ez persze nem jelenti azt, hogy valóban kockázatmentesek, akár az ember egészségét is beleértve.
Környezeti károk
A génmódosított növények igencsak károsak lehetnek a környezetre, amire számos bizonyíték van. A géntechnológiával módosított növények 80%-át gyomirtószer-toleranciára tervezték, aminek az lett az eredménye, hogy a gyomirtó szerek használata a GMO-k bevezetése óta tizenötszörösére nőtt. Az Amerikai Egyesült Államokban például elterjedt egy olyan génmódosított gyapot, amely a gyomirtókkal szemben ellenálló volt, a Roundup nevű vegyszerrel együtt alkalmazott gyomirtó hatására pedig nagyon sok termést hozott. Emiatt egyre nagyobb mértékben használták a gyomirtót, amely egyébként egyes források szerint rákkeltő. A folyamat másik következményeként 2004-ben az addig sikerrel kipusztított gyomok helyett egy gyomirtókkal szemben ellenálló faj terjedt el. Összességében tehát a gyomirtók túlzott használata az emberek egészsége mellett káros hatással lehet az élővilágra, a biodiverzitásra, a talaj és az élővizek ökoszisztémájára is. A GMO-k felelősek sok esetben a „szupergyomok” és „szuperbaktériumok” megjelenéséért is.
Ugyanakkor persze előfordul olyan is, hogy éppen a GMO-knak köszönhetően marad fenn egy-egy faj egy adott területen. Hawaii szigetén egy vírusfertőzés következtében gyakorlatilag megszűnt volna a papaya termelése, ha nincs egy génmódosított faj, amely ellenáll a fertőzésnek. Erről a New York Times számolt be. Ezzel együtt sem mondható el, hogy a GMO-k az ökoszisztéma egyensúlyát támogatják.
Kapcsolódó bejegyzések
Erdők, mezők, méhek – Mennyit érnek az ökoszisztéma-szolgáltatások?
Az ökoszisztéma-szolgáltatás igen összetett kategória. Beletartozik a méhek munkája, az erdőkből kitermelt fa és a megtermelt termény is. Ezeket azonban nehéz „beárazni”.
GMO-k az EU-ban
Az Európai Unióban 1998 óta kizárólag egyetlen géntechnológiával módosított kukoricát termesztettek, a MON 810-et, melynek engedélye lejárt és megújításra vár. Főként Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban termesztették. A fogyasztói oldalon azonban más a helyzet: jelenleg 58 GMO élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználására van érvényes engedély az EU-ban. Az engedélyezett GMO-növények között van például a kukorica, a gyapot, a szójabab, az olajrepce és a cukorrépa is. 2013-ban az EU-ban 36 millió tonna szójababra volt szükség az állatállomány ellátásához. Az EU ebből 1,4 millió tonnát tudott előállítani nem génmódosított formában, tehát komoly mennyiségű szójabab importálására kényszerült.
Hogyan viszonyul a GMO-khoz Magyarország?
Magyarországon a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása alaptörvénybe van foglalva. A GMO-tartalmú élelmiszerek behozatala azonban – sok európai uniós országhoz hasonlóan – engedélyezett. A Klímapolitikai Intézet elemzéséből az is kiderül, hogy „a haszonállatok takarmánya érkezhet olyan országból, ahol GMO-növények termesztése zajlik, így egy Magyarországon tenyésztett csirke, sertés vagy marha is kaphat génmódosított növényt tartalmazó tápot”.
A génmódosított növények termesztését tehát az EU-ban központilag szabályozzák, de az utolsó szó a tagállamoké. 2015 áprilisa óta a tagországok megtilthatják a génmódosítást akár olyan növények esetében is, amelyeknél ezt az EU engedélyezi. A tagállamok a GMO-k termesztését nemcsak az egészségre vagy a környezetre gyakorolt ártalmas hatásuk miatt tilthatják be, hanem számos más indokra is hivatkozhatnak.
Nemrég heves vitát váltott ki az Európai Unió csúcsintézményei között a GMO-k engedélyezése. Az Európai Parlament és a tagállamok döntő többsége – köztük Magyarországgal – hallani sem akar a GMO-k további uniós engedélyezéséről. Ezzel szemben az Európai Bizottság zöld utat adna annak a kukoricafajtának, amelyet az Európai Unió területén az egyik növényvédelmi óriásvállalat génmódosítással ellenállóvá tett a gyomirtó szerekre.
Vélhetően számos érdek húzódik meg a háttérben. Nagyon fontos azonban, hogy valóban mérlegeljék a környezeti kockázatokat akkor is, ha a GMO-k termesztése jelentős gazdasági haszonnal járhat különösebb egészségügyi kockázat nélkül! Környezeti ártalmai pedig jócskán vannak!
