Egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével a veszélyeztetett bókoló kankalin fennoskandináv alfaját vizsgálta a klímaváltozás tekintetében. A virágnak két változata él Skandináviában, a finn variáns eredeti élőhelye a Botteni-öböl partvidéke, a norvégé pedig az ország legészakibb régiójának tengerpartja.
A PeerJ folyóiratban közölt tanulmányból az derült ki, hogy a Botteni-öböl közeléből származó növény jobban bírja a hideg, számára idegen élőhelyen, mint ott, ahol őshonos.
Marko Hyvärinen, a Finn Természettudományi Múzeum botanikai részlegének igazgatója, a Helsinki Egyetem kutatója ezt azzal magyarázza, hogy
„A bókoló kankalin a tengerparti, gyér növényzetű rétekre specializálódott, ezek a jégkorszak végén, a visszahúzódó jégtakaró tömegétől megszabaduló, fokozatosan kiemelkedő területeken jöttek létre. A növényfaj számára előny, hogy kevés versenytársa akad ezeken a helyeken, és a gyér növényzet miatt nincsenek legelő állatok sem, amelyek elpusztítanák.”
A kutatócsoport tagjai vadon élő kankalinok magvait gyűjtötték be és a természetes téli körülményeket utánzó hidegkezelés után azokból palántákat neveltek. Ezt követően 2013-ban, öt botanikus kertben ültették el a kankalin finn és norvég változatát: Norvégia és Finnország északi és déli részein, valamint az észt Tartuban, majd 4 évig követték a fejlődésüket. A jelenlegi élőhelyektől különböző területekre ültetéssel a jövőbeli klímaviszonyokat szimulálták.
A növények, a délebbi helyszíneken nehezebben éltek meg, sok növény elpusztult már az első évben, ami aggodalomra ad okot, hogy a melegedés végzetes lehet a növény számára, ha nem tud északra húzódni. Ugyankkor az északi botanikus kertekben is nagy különbség volt: Finnországban az ország közepén lévő Ouluban, a finn kankalinok eredeti élőhelyének közelében, míg Norvégiában a nagyon északi elhelyezkedésű Svanvik botanikus kertje területén ültették el a virágokat, ez utóbbi régió a virág norvég variánsának hazája. Végül a virág finn variánsa sokkal jobban növekedett az észak-norvég területen, mint saját hazájában, ráadásul még az ott honos norvég változatot is felülmúlta a sikerességében. Svanvik jelenlegi hőmérsékleti viszonyai olyanok, mint Oulu hőmérséklete volt a jelenlegi felmelegedés előtt, ez 1,146 Celsius-fokkal melegebb a saját korábbi hőmérsékletéhez képest.
A kutatók szerint a bókoló kankalin a felmelegedéshez nehezen alkalmazkodik, ami a populációk kihalásához vezethet, hiszen a finn bókoló kankalin emberi beavatkozás, mesterséges migráció nélkül nem tud tovább terjedni észak felé.
