Mi fán terem a gravitációs akkumulátor?
Mi fán terem a gravitációs akkumulátor?

A megújulók egyik jelentős hátránya, hogy a napszakoktól és az időjárástól függ, hogy termelnek-e, illetve, hogy milyen hatékonysággal. Ebből kifolyólag nehezebb is építeni rájuk, részben azért is, mert nem feltétlenül akkor termelnek sokat, amikor magas a fogyasztás: néha akkor járnak csúcsra, amikor a fogyasztás alacsony. Ezeket a kilengéseket az energiatárolási megoldások orvosolhatják. Ezek legígéretesebbje pedig a gravitációs akkumulátor. De mi is ez?

Ha a világ el akar távolodni a fosszilis tüzelőanyagoktól, elengedhetetlen a megújuló energia tárolásának hatékony megoldása. A gravitációs akkumulátorok ötlete egyszerűen hangzik: amikor sok zöld energia áll rendelkezésre, az akkumulátorok az energiát arra használják, hogy például egy nehéz súlyt a levegőbe emeljenek, vagy nagy mennyiségű vizet egy magasabban fekvő víztározóba szivattyúzzanak. Amikor aztán az energiára szükség van, csörlők fokozatosan leeresztik a súlyt, és a kábelek mozgatásából áramot termelnek, vagy a lezúduló víz generátorokat hajt meg.

Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy napközben, amikor süt a nap, a napelempark által összegyűjtött energiát el lehetne tárolni, majd este, amikor az emberek otthon vannak, és tévénézésre, főzésre és fűtésre használják az energiát, akkor azt vissza lehetne nyerni az gravitációs akkumulátorokból.

Nemrég írtunk egy víz alapú gravitációs akkumulátorról, mely Svájcban kezdte meg működését még júliusban. A Nant de Drance névre keresztelt, szivattyús tárolós vízerőmű akár 400 ezer elektromos autó feltöltéséhez elegendő energiát képes tárolni, ehhez pedig lényegében csak vizet használ.

Eltérő a brit Gravitricity vállalat megoldása, akik az Edinburgh melletti Leith kikötőjében tesztelték nemrég gravitációs akkumulátoruk prototípusát. Ez egy 15 méter magas acéltorony, amely napenergiával működő motorok segítségével két 25 tonnás súlyt emel fel acélkábeleken. Amikor a súlyokat leeresztik, a motorok generátorokká válnak, és áramot fejlesztenek.

Az utóbbihoz hasonló megoldásoknak még néhány évre szükségük lehet, hogy az elektromos hálózatok ellátásához elegendő mennyiségű energiát legyenek képesek szolgáltatni, de a technológia gyorsan fejlődik ráadásul nem függ olyan ritka és egyre drágább ásványi anyagoktól, mint a lítium. (weforum.org)

search icon