Mengyán Eszter újságíró, szín- és stílustanácsadó beszélgetett a divat és a fenntarthatóság kapcsolatáról Áder János köztársasági elnökkel a Kék bolygó című podcast legutóbbi adásában.

Az államfő a beszélgetés kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy farmernadrág előállításához csaknem 8000 liter vízre van szükség, egy pamutpóló készítéséhez pedig 2720 literre. Azt is kiszámolták, hogy egy átlagos napi öltözet – alsónemű, nadrág, póló, cipő – „vízlábnyoma” mintegy 20 ezer litert tesz ki.

Kapcsolódó bejegyzések

A textilipar is kiveheti részét a körkörös gazdaságból

Számos nagy divatipari cég állt be az EU által kezdeményezett fenntartható divatot célzó projekt mögé. A szándék az, hogy fejlesszék a körkörös gazdaságot ebben a szegmensben is.

Ahogy megtudhattuk, 2015-ben a világ textilipara mintegy 79 milliárd köbméter vizet fogyasztott ruházati termékek gyártásához, ami 43 Balatonnak, vagy a Nílus éves vízhozamának felel meg. Emellett az előállításhoz sok vegyszert és festéket használnak fel, amelyek jelentős része, különösen a fejlődő országokban, tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tavakba, szennyezi a környezetet és rontja az ott élők életfeltételeit.

Ma a globális vízszennyezés 20%-ért felel a textilipar.

Mengyán Eszter a részben ezzel a kérdéssel foglalkozó The true cost (A valódi ár) című dokumentumfilm kapcsán elmondta, hogy a film a 2013-as bangladesi ruhagyár összeomlásáról szól, ahol különböző nagy nyugati divatmárkák termékeit készítették, és az ipari balesetben 1100 munkás meghalt, további csaknem 2500 pedig megsérült.

Áder János szerint a „Dobd el!” kultúra a divatban különösen megjelenik, az Európában vásárolt ruhák egy főre jutó mennyisége 40 százalékkal nőtt az elmúlt években. Emellett az európaiak ruháik 30 százalékát csak egyszer veszik fel, és a ruhák csak egy százalékát hasznosítják újra.

A műsor vendége szerint divatáruban Nagy-Britannia a legnagyobb fogyasztó, Magyarország egyelőre még nincs az élmezőnyben, de főként a tizenéveseknél nagy a „csoportnyomás”. Ezért fontosnak nevezte, hogy minél többen beszéljenek arról, lehet másképpen is tekinteni a vásárlásra.

Egyéni szinten például kevesebb mosással, kevesebb mosószer használatával, illetve olyan technológia kifejlesztésével, amely a mosógépekben kiszűri a mikroműanyag-szálakat, lehet tenni a fenntarthatóság érdekében.

–hívta fel a figyelmet Mengyán Eszter.

Az államfő felháborítónak nevezte, hogy egyes divatmárkák, amikor nem tudnak eladni terméket, megsemmisítik, bedarálják, elégetik azt, mindezt úgy előadva, mintha energiát állítanának elő. Valós problémának nevezte ezt Mengyán Eszter is, mert a fast fashion márkáknál olyan gyorsan jön az új árukészlet, hogy nem tudnak a korábbi ruháktól megszabadulni.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(MTI)