A Canadian Centre for Architecture egy felmérés keretében 1025 lakásból gyűjtött pormintákat ólomszennyeződések nyomai után kutatva.
Ebből nemcsak az derült ki, hogy ólmot szinte csak régebbi ingatlanokban lehet találni (ami azzal függhet össze, hogy az ólomfesték alkalmazását az 1970-es években betiltották), hanem az is, hogy a háztartási por milyen sokféle anyagból épülhet fel.
Egy 2009-es tanulmány azt állapította meg, hogy a vizsgált lakásokban a por összetevőinek 60 százaléka beltéri, 40 százaléka pedig kültéri eredetű.
Az elhalt bőrsejtek mellett homokszemcsék, rostok, ásványi anyagok, pollenek, hamu- és koromszemcsék, festék- és építőanyagok, penészgombák, baktériumok, rovarmaradványok, illetve haj- és bőrfoszlányok is szerepelnek.
Az egyes összetevők aránya háztartásonként változhat. Egy új építésű házban például nagyobb arányban lehetnek jelen az építési anyagokból származó részecskék, míg egy forgalmas úthoz közeli lakásban több kültéri szennyeződés rakódhat le.
A gyakran idézett adat, miszerint a házi por 70-80 százalékát elhalt emberi bőrsejtek alkotják, a legtöbb ingatlan esetében egész egyszerűen nem reális. Az American Chemical Society adatai alapján egy átlagos felnőtt naponta körülbelül 500 millió elhalt bőrsejtet veszít el, ami a gyakorlatban 0,03–0,09 grammos mennyiségnek felel meg.
(Forrás: divany.hu Kép: pexels.com)
