



Az Egyesült Királyságbeli Surrey Egyetem kutatói a városi zöldfelületek – botanikus kertek, fasorok – és víztestek hűtő hatását vizsgálták.
A kutatók vizsgálataik eredményeképpen számszerűsíteni tudták, hogy melyik zöldterület hány fokkal képes hűteni a környezetét – írja a Science Daily. A legfontosabb megállapítások közül a következő zöldterületek és vízi utak hűtötték jelentősen a levegőt:
A tanulmány szerint, egy bizonyos pontig minél nagyobb egy park – annál nagyobb a hűtőhatása. A legjobb hatás elérése érdekében a városoknak ezért érdemes lenne zöld folyosókkal is összekötni ezeket a helyeket. Továbbá a zöldítő projektek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, emellett pedig segítik az áradások megakadályozását is.
Prashant Kumar professzor, a Surrey Globális Tiszta Levegő Kutatóközpont (GCARE) igazgatója elmondta:
Ez segíthet a világ várostervezőinek felvenni a harcot a globális felmelegedés kihívásaival. Ha csak néhány általunk leírt lépést valósítanak meg, máris sokkal ellenállóbbá válhatnak a városok, és a lakosok egészségesebbek és boldogabbak lesznek.
A kutatók arról is beszámoltak, hogy a bolygó egyes részei sokkal érzékenyebbek a hőségre, de nem kutatták, hogyan lehet a zöld területeket ezek lehűtésére használni. A tanulmányból kiderül, hogy erre nincsen általánosan működő recept. A professzor tanácsa szerint minden közösségnek magának kell rájönnie, mi az, ami működik az adott lakókörnyezetben.
A zöldebb és élhetőbb lakókörnyezet kialakítása, a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a szakma számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.