Előbb kínai tudósok számoltak be egy, a feltételezések szerint eddig ismeretlen új emberfaj koponyájáról, majd izraeli kutatók adtak hírt a Homo Neser-Ramla névre keresztelt új előemberfaj azonosításáról.
A kínai kutatók által talált mintegy 146 ezer éves emberi koponya egykori tulajdonosa a legközelebbi evolúciós rokona lehet a modern embernek az eddig ismert ősemberek közül, mint a neandervölgyi vagy a Homo erectus.
A Homo nem új tagjának a a Homo longi, azaz sárkány ember nevet adták a kutatók, mert az eddig fellelt koponyafosszíliái között ez a legnagyobb. A leletet egyébként még 1933-ban találták egy híd építésekor az észak-kínai Hejlungcsiang tartományban lévő Harbinban, ám a megtaláló építőmunkás azt kútjában elrejtette és csak halála előtt árulta el létét hozzátartozóinak. Ők hívták fel a tudósok figyelmét a fosszíliára.
Ez az egyik legfontosabb felfedezés az emberi fosszíliák tekintetében. Ez az emberiség egy különálló ága, amely nem a modern emberré válás útján volt, hanem egy hosszú, különálló ágat képviselt, amely abban a térségben fejlődött több százezer évig, majd kihalt.
–mondta Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa
A sárkányembernek nagy, szinte négyzet alakú szemgödre volt, sűrű szemöldöke, széles szája és hatalmas fogai. A kutatók szerint a koponya 50 év körüli férfié lehetett, aki erőteljes testalkatú és kemény ember lehetett.
Mindeközben Homo Neser-Ramla néven új előemberfajtát azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és választ kínálnak több eddig feloldhatatlannak tűnő ellentmondásra.
Kapcsolódó bejegyzések
Több ősember kihalásában játszott szerepet a klímaváltozás
Egy nemzetközi kutatócsoport a One Earth folyóiratban publikálta cikke szerint a globális éghajlat drasztikusabb változásai meghatározó szerepet játszottak a Homo nemzetséghez tartozó fajok kihalásában.
A Homo Neser-Ramla képviselői több korábbi lelet alapján már 400 000 évvel ezelőtt megjelenhettek a Közel-Keleten, és egészen 130 000 évvel ezelőttig nem csak itt éltek, hanem más populációk forrásaként is szolgáltak.
Az izraeli szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük megválaszolja az Európában évezredek óta meghatározó emberi csoport, a neandervölgyiek eredetének kérdéseit, és rávilágít az emberi fajok különböző csoportjai közötti genetikus átfedésekre. A tanulmány szerint újra kell definiálni az elő- és ősemberi csoportokat, és az eddig sehová be nem sorolt leletek egy része is a „Neser-Ramla” csoportba tartozik.
A felfedezés megoldást kínálhat az évek óta keresett „hiányzó csoportra”, amelynek fennmaradt maradványait eddig a modern ember vagy a korai neandervölgyi ember leletei közé sorolták. Eddig ugyanis nem értették, hogy miként találhattak a több mint százezer évvel ezelőtt Európában élt neandervölgyiek génjei között homo sapiens géneket, miközben ez utóbbi csak 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában. A homo Neser-Ramla és a homo sapiensek közötti keveredés és ezeknek az embereknek a vándorlása viszont lehetővé tette a modern emberi gének eljuttatását Európába.
Eddig az a klasszikus elképzelés uralkodott, miszerint Európában neandervölgyiek, Afrikában pedig homo sapiensek éltek, középen pedig vákuum volt. De az új felfedezés megteremti a kapcsolatot a két korai ember között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI)
