„A hazai termelői méz igazi érték” – vallja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A méhészettel is foglalkozó szakemberrel a magyar mézkülönlegességekről, a hazai mézfogyasztásról, kampányról és edukációról, továbbá a hazai méhészet mai helyzetéről beszélgettünk.
Beszélgetésünkre készülve közvélemény-kutatást végeztem a mézfogyasztást illetően az ismerőseim körében, ami alapján az akác-, a hárs- és a vegyes virágmézet ismerik a legtöbben. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hazai statisztikái is ezt mutatják?
Igen, teljesen valószerű a felmérése. Talán elsőre nem is gondolnánk, de közel 30-féle fajtaméz ismert. Hozzá kell tenni, hogy nagy részük csak kis mennyiségben áll rendelkezésre.
Magyarországon exportorientált ágazatról beszélünk?
Mivel alapanyagot állítunk elő, és az itthon megtermelt méz többségét hordósan értékesítjük, igen. Nagyon sok méhésznek van olyan fajtaméze, amit a boltokból vegyesmézként ismerünk. Az alapanyagként való eladás azonban nagy problémát jelent a hazai ágazatnak. A fajtamézek csak igen csekély mennyiségben jelenhetnek meg, pedig olyan különlegességekről beszélünk, mint amilyen az aranyvessző-, a koriander-, a mustár- vagy a levendulaméz.
A fogyasztók aligha ismerik ezeket a kuriózumokat. A nagykereskedelmi áruházláncok ebben mennyire játszanak közre?
Nagyban befolyásolják a hazai mézkínálat valós megjelenését a fogyasztók felé. Az áruházláncok polcain elsősorban homogén termékeket találunk. A mai kereskedelmi magatartás és gyakorlat tönkreteszi az olyan ínyencségek megjelenését, mint amilyen a hazai fajtamézek palettája. Vásárlói oldalról viszont egyértelműen lenne rá igény.
Az előbb említett érdeklődők hol szerezhetnek be termelői mézeket?
Egyedül a vásárokon és a piacokon juthatunk igazi fajtamézekhez. Ezek a termékek közvetlenül a termelőtől vásárolhatók meg. Ezek hiányában maradnak az üzletekben található kommersz konzummézek.
Ezek szerint az ágazat ma nehéz időket él?
Igen, de ez globális probléma. A mezőgazdaság is küzd a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, nem beszélve az élelmiszerárak alacsony szinten tartásának a nyomásáról, ami az árak stabilitását hangsúlyozza. Termelőként nehéz ennek az elvárásnak megfelelni, hiszen a mi költségeink is folyamatosan növekednek. A termelői méz olyan érték, amely elsősorban az egészségünk védelmét szolgálja. Ha nem helyi mézet fogyasztunk, azzal allergén anyagokat juttatunk a szervezetünkbe, ami egészségkárosító. Ezt mindenképpen fontos volna szem előtt tartani.
Mindezek fényében meg lehet ma élni a méhészetből?
Nehezen. Amellett, hogy a méhészet szaktudást igénylő hivatás, eredményes műveléséhez szerencse is kell. Mert ha például a virágzás két napja alatt éppen esik az eső, akkor nem lesz bevételünk. A nehézségek ellenére Magyarország méznagyhatalomnak számít. Az Európai Unió 27 tagországa közül hazánknak van a 6. legnagyobb méhállománya, ami 1,2 millió méhcsaládot jelent. Ez az EU méhcsaládszámának a 10 százaléka. Évente 25–30 ezer tonna mézet termelünk, és nálunk található Európa akácerdeinek kétharmada is.
A világpiaci árakkal való verseny okozza akkor a legnagyobb nehézséget?
Igen, hiszen amilyen árszinten adható el ma a méz külföldön, az veszteséges termelést eredményez. Ez érdekes kettősség, hiszen ami az egyik oldalon a méhészeti nagyhatalmat jelenti, az a másikon sok nehézséget indukál. Úgy vélem, a megoldás nem a mi házunk táján keresendő, ugyanis a nagy élelmiszer-kutató laboratóriumok vizsgálatai alapján a méz a világon a harmadik leginkább hamisított élelmiszer a tej és az olívaolaj után. Bár a kereslet nagy, a világ nem tud annyit termelni, hogy ekkora fogyasztói igényt kiszolgáljon, ezért hamisítják. Elsősorban Ázsiából származik a hamis méz, ami már az EU-ba is beszivárgott. Ezért ha a termelői mézzel tudnánk versenyezni a nemzetközi piacon, az minden bizonnyal fellendítené a hazai ágazatot is. A magyar méz jelenléte az itthoni nagy áruházláncok polcain szintén javulást hozhatna.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a napokban indította el kampányát a napraforgómézzel kapcsolatban. Mi hívta életre ezt a kezdeményezést?
A napraforgóméznek számos jótékony hatása van, az emberek mégsem ismerik. A mézek között a legmagasabb az E-vitamin-tartalma, emellett a húgyúti gyulladásokra is gyógyír. Egyébként a mézfogyasztás tekintetében rosszul állunk, pedig a méz a legtermészetesebb édesítőszerünk. A szakmában eltöltött több évtizedes pályafutásom alatt azt tapasztaltam, hogy kevés és hiányos a társadalom ismerete a mézzel kapcsolatban.
Mi áll az ismerethiány hétterében?
Egyértelműen az edukáció hiánya. Ha jobban megnézzük a hazai biológiaoktatás tanmenetét, a középiskola végéig szinte egyáltalán nem vagy csak alig esik szó olyan alapismeretekről, hogy miként készül a méz, s mi ebben a méhek szerepe. Sok esetben még maguk a mézfogyasztók sem ismerik a mézkészítés természetes folyamatát, nem tudják, miért kristályosodik. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy az a méz, amelyik rövid idő alatt bekristályosodik, fogyasztásra már alkalmatlan. Ez nem igaz, éppen ellenkezőleg! A napraforgómézzel kapcsolatos kampányunk is az ismeretterjesztést szolgálja. Ez a fajtaméz is hamar kristályosodásnak indul. Mindez természetes folyamat, ami az egészségünket szolgálja.
Kapcsolódó bejegyzések
Viszlát, influenza!
A jelenlegi influenzás időszakban remek orvosság lehet a sokféle gyógyító hatással bíró méz.
A méz népszerűsítésével kapcsolatban az elmúlt hónapban a „Tehetsz méh többet!” kampányuk elnyerte az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális Fenntarthatósági Nagydíját. Hogyan fogadták a hírt?
Nagy öröm számunkra, hogy története során először nyerte el magyar program ezt a díjat, és lett 2023-ban az ENSZ fenntartható fejlődési céljait legjobban támogató edukációs kampány a világon. A „Tehetsz méh többet!” kezdeményezésnek, Magyarország legnagyobb beporzóvédő programjának a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a méhek és más beporzók tömeges pusztulására, egyben javítsa a húszezer magyar család megélhetését biztosító méhészeti ágazat helyzetét, és ösztönözze a hazai mézfogyasztást. A hazai méz népszerűsítésére remek lehetőséget adott az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó is, mely rendezvényen számos kistermelő bemutatkozhatott.
A közeljövőben milyen kezdeményezés kapcsán találkozhatnak Önökkel az érdeklődők?
A Mézes Reggeli alkalmával, melyet minden évben november harmadik péntekén tartunk. A méhészek óvodákat és iskolákat látogatnak meg, hogy a (kis)gyermekek is megismerhessék a hazai termelői mézet. Tavaly közel 1000 intézménybe, 170 ezer gyermekhez jutottunk el. A közvetlen találkozás során mézkóstolásra is lehetőség nyílik, ami a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvend. Ezeken a találkozókon a rendszeres mézfogyasztásra is felhívjuk a figyelmet. Méhészként ugyanis többször tapasztaltam, hogy a vevők nagy része csak a betegség idején érdeklődik a méz iránt.
Mennyi méz fogyasztása javasolt az egészségünk védelmének érdekében?
Mindennap egy kanál. Ha ezt biztosítjuk, aligha lehet szüksége a szervezetünknek más vitaminforrásra. A mézben sok nyomelem található, ami a sejtjeink működéséhez elengedhetetlen. Az esszenciális források – melyeket a szervezetünk nem képes előállítani – a mézben megtalálhatók. Ezek a talajból származnak, a növény felszívja őket, majd belekerülnek a nektárba. A méz a vitaminokon túl számos ásványi anyagot is tartalmaz. Az immunerősítők kombinációja hasznosul a szervezetünkben, ami csakis az egészségünk megóvását szolgálja. Finom, egészséges, természetes. Fogyasszuk rendszeresen!
