Kéznyomok és művészi alkotások kerültek elő a neander-völgyi embertől. Így megdőlni látszik egy régi tézis.

Kicsit még kérdéses a helye az evolúciónkban a neander-völgyieknek. Régebben jóval primitívebbnek gondolták a Homo sapiensnél. Egy visszahúzódóbb előembernek, akinek többek között a modern ember előrenyomulása okozhatta a vesztét. Forgács Attila szociálpszichológus tett említést arról, hogy az emberi túlfogyasztás egyik első áldozata a közvetlen rokonunk volt.

Ellenben egyre jobban dől meg az az elgondolás, hogy a neandervölgyiek elmaradottabbak lettek volna őseinknél. A National Geographic szemlézte Paul Pettitt, Durhami Egyetem professzorának írását, a neandervölgyiek művészetéről.

Pettitt szerint a neandervölgyiek művészete inkább absztrakt volt, nem nagyon emlékeztetett a Homo sapiens által létrehozott híres állatos barlangrajzokra – utóbbi alkotások a neandervölgyiek 30 ezer évvel ezelőtti eltűnése után születtek. Egykori rokonaink úgy 400 ezer éve, jóval a modern ember kialakulása előtt bukkantak fel Európában, 250 ezer évvel ezelőtt pedig már bizonyítottan hematitot és mangánt kevertek folyadékokkal, hogy vörös és fekete festéket alkossanak. Ezeket aztán feltételezhetően ruha- és testfestésre használtak fel.

Ma már azt is tudjuk, hogy a neander-völgyiek sokszor mély, nehezen megközelíthető barlangokba is bemerészkedtek, ahol valószínűleg semmiféle gyakorlati céljuk nem volt. Ilyen lelőhelyeken lábnyomok, eszközök és pigmentek is előkerültek.

„Különbözött a neandervölgyi vizuális kultúrája a Homo sapiensétől? Úgy gondolom, valószínűleg igen, bár nem kifinomultságban. Több tízezer évvel a Homo sapiens európai megérkezése előtt már nonfiguratív művészetet alkottak, ami azt mutatja, hogy önállóan teremtették meg azt” – állapította meg a kutató.

A szakértő szerint művészetük eltérő volt a modern emberétől, arra például egyelőre nincs bizonyíték, hogy figuratív alakokat, így állatokat rajzoltak volna. A figuratív alkotások hiánya viszont önmagában nem a primitívség jele, egyszerűen más vizuális kultúráról árulkodik.

Azt is érdemes hozzátenni, hogy a Homo sapiens csak a neander-völgyiek és a gyenyiszovaiak eltűnése után kezdett el állatokat és más beazonosítható formákat megörökíteni.

Kapcsolódó bejegyzések

Az evolúció kódolta belénk a túlfogyasztást? – interjú Forgács Attila szociálpszichológussal

A Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk a fogyasztói társadalom lélektanáról és arról, hogyan tudnánk kilépni az egész civilizációnkat fenyegető túlfogyasztási lázból.

forrás: ng.24.hu