Nem lesz többé tél? Kukába dobhatjuk a sícuccunkat?

Tényleg eltűnik a tél, nem lesz többé fehér a táj? Ha így van, ez miként érintheti a téli sportokat? Komoly természeti problémákkal és gazdasági nehézségekkel nézhetünk szembe.

Hőmérsékleti rekordok idejét éljük

Negatív rekordok éveit éljük. 1850-től (az iparosodás kezdetétől) számolva 2020 globálisan a második legmelegebb év volt, de a többi dobogósért sem kell messzire visszatekinteni: az első 2016, a harmadik pedig 2019. Tehát az elmúlt 5-6 év volt a legmelegebb időszak a mérések kezdetétől számítva.

A felszín közeli hőmérséklet a világátlagot tekintve 1,25 °C-kal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot. De Európában ennél is melegebb a helyzet, itt 1,6 °C-kal tért el az elmúlt évek átlaga. Európában a képzeletbeli hőmérsékleti dobogó első helyére került 2020 (a második 2019, a harmadik 2014).

Magyarország illeszkedik az európai trendekbe, hiszen 2020 zárta az eddigi legmelegebb évtizedet. 120 éve tart a hőmérséklet fokozatos emelkedése. Mostanság átlagosan 1,23 °C-kal melegebb hazánk évi középhőmérséklete, mint a századelőn.

Nem úgy látszik, hogy sokat kell várnunk az új rekorddöntésre, hiszen 2021 utolsó napja és 2022 első hete is hozott három lokális rekord magas hőmérsékleti értéket hazánkban. (Szilveszter napja kellemes 18 °C-ot hozott a nyugat-magyarországi Főnyeden, elsején pedig Fertőrákoson mértek 17,5 °C-ot.)

Ha közelebbről vizsgáljuk a 2021/2022-es telet, az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb decemberi adataiból is kiolvasható, hogy az ország túlnyomó területén melegebb volt a december, mint a 1991–2020-as átlag.

Csökken a fagyos napok száma

Az enyhüléssel szinkronban csökken a fagyos napok száma Magyarországon. A 20. század elején még 120 nap körül alakult azoknak a napoknak a száma, amikor a napi minimum hőmérséklet 0 °C alá süllyedt. Ez az adat a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent. Leginkább az Északi-középhegységben szembetűnő a változás. Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus arról értekezett, hogy ez a tendencia tovább erősödik: évtizedenként 5-tel csökken a fagyos napok éves átlaga.

Dr. Breuer Hajnalka, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanára arra figyelmeztetett, hogy bár kisebb mértékben, de csökken az extrém hideg napok száma is, azonban az igazán hideg napok nem tűnnek el. Változékony fagyokra ugyanúgy kell számítani, a kiszámíthatatlanság pontosan a globális felmelegedés velejárója.

Tényleg eltűnik a hó?

Kontinensünkön a legintenzívebb felmelegedés Északkelet-Európában, Észak-Skandináviában és az Alpokban várható, így több tradicionális síparadicsomot a probléma már most érint. Az European Climate Assessment and Dataset meteorológiai adattár alapján látható, hogy 63 európai ország összesen 10.600 meteorológiai mérőállomásának az utóbbi 70 évre vonatkozó mérései is bizonyítják, hogy az 1950-es évekhez képest 12,2%-kal csökkent az átlagos, és 11,4%-kal a maximális hóvastagság. (Az állomások 89%-a csökkenést jelzett az átlagos és a maximális hóvastagság tekintetében.)

A hómenyiség csökkenése a síszezon rövidülését is eredményezi. 1951-hez képest 1,5–2 héttel csökkent a hótakarós napok száma az Alpokban és a Kárpátokban. Reális előrejelzések alapján az Alpok hóvastagsága 25–30%-kal fog zsugorodni 2050-ig. A század végén még rosszabb lesz a helyzet, hiszen az optimista előrejelzések is minimum 40–45%-os csökkenést vizionálnak, a pesszimisták pedig 90%-osat a 2000 méter alatti síparadicsomokban.

A síturizmus 350 milliárd dolláros gazdasági ág. Pusztán az alpesi hegyek évente, a téli szezonban 140–160 millió látogatót fogadnak. Az osztrákok már most érzik a zsebükön a klímaváltozást, mivel gazdaságuk 5 milliárd eurótól esett el a szezon rövidülése miatt. Svájcban sem jobb a helyzet, ott a nyári gleccsersízés 25–26%-kal esett vissza 10 év alatt.

A változás a hivatalos sportversenyeket is érinti. 10 éven belül a régi téli olimpia helyszíneinek felén marad annyi természetes hó, hogy akár hóágyúzás nélkül is rendezhessenek rajta versenyeket. Igaz, a napokban indult XXIV. Pekingi Téli Olimpiai Játékok a bizonyíték arra, hogy nincs szükség feltétlenül természetes hóra. Ez ugyanis az első olyan világverseny, ahol teljes egészében mesterséges a hóállomány. Az alpesi lesiklást Yaqing északnyugati részén, a Góbi sivatag határán rendezik. Ez a vidék rendkívül csapadékszegény, így esélytelen, hogy természetes hó legyen a pályán. (Nagy energiabefektetéssel el lehet készíteni a pályákat. A visszatetsző leginkább az, hogy a kínaiak az autentikus kilátás miatt a környező dombokat is hóágyúzzák, hogy ezek jobban mutassanak a képeken.)

Nem biztos, hogy a hóágyúzás jó a természetnek

A hóágyúzás nem új keletű, már az 1980-as évektől rendszeresen használják, azonban a vélemények megoszlanak róla. Egyes álláspontok szerint ott, ahol eleve havas a táj, a plusz hó segít megőrizni az eredeti ökoszisztémát. De a rengeteg felhasznált energia és víz, valamint az esetlegesen szükséges vegyszerek inkább negatív irányba mozdítják a mérleget.

Lepedőkbe takart gleccserek

Létezik egy másik, idő- és munkaigényes, de hatásos módszer a gleccsereken fekvő sípályák megóvására. 2005-ben Ausztriában és Svájcban próbálták ki a gleccserek lefedését. Ezt a módszert azóta Olaszországban és Kínában is sikerrel használják. Ennek annyi a lényege, hogy a nyári időszakra szigetelő fóliával fedik le a jégmezőt, így kevésbé olvad a meleg időben. Ennek a módszernek persze vannak fizikai határai. Az olaszországi Presena-gleccseren legutóbb 100 ezer négyzetmétert borítottak be, aminek hála a gleccserek növekedni tudtak.

Mi a helyzet a hazai sípályákkal?

Nem szorul magyarázatra, hogy hazánk földrajzi és éghajlati helyzete miatt sípályáink még jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak. Itthon az elmúlt 30 évben közel kétharmadával csökkent az 50 centimétert meghaladó, és 50%-al a 30 centiméternél vastagabb hótakarós napok száma. De az igényünk a magyar síparadicsomokra csillapíthatatlan. Így lehetséges az, hogy a 2020/2021-es tél rekord hosszú szezon volt, összesen 132 napig tudtuk hazai környezetben élvezni a téli sportokat. Eplényben összesen 116 napig voltak nyitva a felvonók, ami természetesen a hóágyúknak is köszönhető, melyek jelentős fejlesztéseken estek át. Megvan azonban az ára annak, hogy ilyen hosszan élvezhetjük a magyar „síparadicsomokat”. Tetemes áremelkedésre kell számítani, mivel a pályafenntartási költségek is folyamatosan emelkednek.