Aktuális adásunkban a borászat és a szőlészet témakörében igencsak jártas szerzőnkkel, Hatos Fannival beszélgettünk. A podkasztból kiderül, hogy mi a különbség az organikus, a bio és a biodinamikus szőlőművelés között, és mit jelent az, ha natúr bor kerül a poharunkba.
A bor esetében – eltérően például a friss zöldségektől és gyümölcsöktől – attól még nem lesz bio a termék, ha a szőlőben nem használtak permetszert, hiszen a termék előállításának még számos fázisa van, amikor kerülhet bele olyan anyag, amely nem feltétlenül oda való. Az organikustól a bión át a biodinamikusig egyre szigorúbbak a kritériumok, és egyre fontosabbá válik az, hogy a borhoz milyen és mennyi kezelőanyagot tesznek a préselést követően.
Hogyan lesz egy bor biodinamikus?
Ha biodinamikus módszerekkel előállított bort szeretnénk inni, akkor a legbiztosabbra akkor mehetünk, ha a Demeter minősítést keressük a palackokon. De miért is érdemes keresni az ilyen borokat?
A biodinamika az, amikor semmit nem veszünk el a bortól, és semmit nem adunk hozzá.
Ez a hozzáállás a bioborászatok jelentős részében is megjelenik, ráadásul már a szőlőben is tetten érhető. Gyakran traktorok és munkagépek helyett állatokkal végzik a munkát, valamint sokkal többen és több időt töltenek a tőkék között. Ahogy egy neves osztrák borász vallja: „egy séta a szőlőben felér egy permetezéssel”.
Persze a betegségek a biodinamikus, illetve a bioszőlőt sem kerülik el. Ezért a szóban forgó borászatok is alkalmaznak bizonyos szereket védekezésként. A biodinamikus borászatok például különböző gyógynövények teáit használják, hatásos növényi kivonatokat alkalmaznak, de minden esetben csak nem felszívódó, azaz kontakt szereket vetnek be.
Vegán bort a vegánok asztalára!
A beszélgetésben szót ejtünk a vegán borokról is. Már maga a kifejezés zavarba ejtő lehet, hiszen hogyan merülhetne fel egyáltalán, hogy egy szőlőből készült termék tartalmaz állati eredetű összetevőt? Laikusként fogalmam sem volt arról, hogy ezt hogyan kell értelmezni. Fanni elmagyarázta, hogy – elsősorban a konvencionális borászatok – a derítési eljárás során sokszor alkalmaznak állati eredetű derítőszereket, ekkor pedig már nem beszélhetünk vegán borról. Szerencsére ma már azok számára is rengeteg a lehetőség, akiknek fontos a vegánság, de bort is szívesen innának.
Igazodjunk a holdnaptárhoz?
A biodinamikus szőlészetben komoly figyelmet fordítanak a Hold aktuális állására, a holdnaptár alapján ütemezik a munkálatokat. Ahogy Fanni egy korábbi, a Greendexen megjelent cikkében írta, a Hold köztudottan kapcsolatban áll az apállyal és a dagállyal, hasonló módon a teljes ökoszisztémára, valamennyi élőlényre, így a szőlőre is hat.
Az egyes holdciklusokban eltérő a talaj vízszintje, a Hold különbözőképpen veri vissza a Nap sugarait, eltérő folyamatok zajlanak a szőlőben. Ez ad egy természetes ritmust a borásznak, amelyet követve magasabb minőségű terméket tud előállítani.
Mi lesz a borral, ha beüt a klímaváltozás?
Egyes előrejelzések szerint, ha nem változtatunk a klímaváltozás menetén, a Kárpát-medence akár már 2050-re alkalmatlanná válhat a szőlőtermesztésre. Bár ez a lehető legborúlátóbb jóslat, ha nem is valósul meg, arra mindenképp rámutat, hogy cselekednünk kell. A borászoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ellenállóbb fajták nemesítésére. Közben felértékelődhetnek a korábban lesajnált északi lejtők, a délieken viszont olyan új gazdálkodási módszerek bevezetésére lesz szükség, melyek ma még szokatlanok.
