A zöldátmenetben fontos szerep jut az atomenergiának a karbonsemlegességhez szükséges átmenetként vagy akár megoldásként. A német lakosság 55%-a a legújabb felmérések szerint atompárti, így felmerül a kérdés: van-e visszaút a német atomenergetika számára; újraindíthatók-e az atomerőművek?
A Klímapolitikai Intézet publikációjában kifejti, hogy nagy valószínűséggel az újraindításuk nem lehetséges, legalábbis Németország esetében nem. Bár a történelem során volt már példa leállított atomerőművek újraindítására – például az USA-ban a Browns Ferry atomerőmű 1-es blokkját az 1985-ös leállítása után 2002-ben újraindították, vagy a 2011-es fukushimai balesetet követően számos leállított reaktort évek múltán visszakapcsoltak –, ennek, mint az atomerőművek minden más aspektusának, szigorú feltételei vannak.
Kapcsolódó bejegyzések
Német atomerőmű-vita: lesz-e üzemidő-hosszabbítás?
Újabb politikai viták jelzik, hogy a hivatalosan december 31-ig működő németországi atomerőművek sorsa még korántsem eldöntött.
Az említett erőművek folyamatos karbantartás alatt álltak, a biztonsági rendszereiket rendszeresen ellenőrizték és auditálták, a szakképzett kezelői gárdát összetartották és továbbképezték, valamint a nukleáris fűtőanyag is rendelkezésre állt a reaktorokhoz. Mindezek mellett jelentős felújítási és újraindítási költségekkel kellett számolni, hiszen az atomenergia esetében a biztonság mindennél fontosabb. A németországi atomerőművek vonatkozásában azonban a szóban forgó feltételek nem valósultak meg.
A német energetikában az atomenergia az 1990-es években még az áramellátás körülbelül negyedét adta, de 2021-ben is 13%-os részarányt képviselt. 2011-ben azonban a nukleáris erőművek fokozatos leállítása mellett döntöttek, a folyamat 2023-ban fejeződött be. A leállított német atomerőműveket a legtöbb esetben nemcsak kikapcsolták, hanem felszámolásuk is elkezdődött a német zöldek radikális hozzáállása miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Németország nyugdíjazza atomerőművei felét
Németország megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Bár a keresztény-konzervatív CDU-CSU többször felvetette az atomerőművek kivezetésének és felszámolásának felfüggesztését az ukrán–orosz háború és az energiaválság árnyékában, a kormányzó bal–liberális–zöld („közlekedési lámpa”) koalíció kitartott eredeti terve mellett. Az atomerőművek leállítását követően az Olaf Scholz vezette kormány a kieső áramtermelést földgáz- és szénalapú energiatermeléssel pótolta, ami az orosz–ukrán háború és a Nord Stream leállítása, majd felrobbanása miatt nemcsak a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást növelte, de drágábbá is tette a termelést.
A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva