Egy korábbi cikkünkben több oldalról megvilágítottuk, miért is nagyszerű szabadtéri testmozgási lehetőség a sétálás azok számára, akiknek személyiségétől a sportolás viszonylag távol áll. Ha továbblépnének, a nordic walking határozottan az ő sportjuk lehet!
Már napi 15 percnyi séta vagy ütemes gyaloglás is javíthatja a kognitív képességeinket, felfrissíthet, kordában tarthatja a súlyunkat, fokozhatja az anyagcserénket, javíthatja az emésztésünket, de csontjaink megerősödéséhez, testtartásunk kiegyensúlyozásához is kiváló elfoglaltság lehet, és akkor a hangulatunk, valamint az éjszakai pihenésünk javításáról még nem is beszéltünk. Akkor sem kell a kocogástól és a futástól félnünk azonban, ha a sok sétálás után úgy érezzük, egy kicsit váltanánk, hiszen létezik egy köztes szint a két mozgásforma között, ez pedig a nordic walking, magyar nevén az északi síjárás.
Kapcsolódó bejegyzések
Séta – A nem sportolók sportja
15 perc séta kezdetnek már kiváló, ezt pedig legtöbbünk alighanem be tudja iktatni a napirendjébe.
De mi is az a nordic walking?
A sportág nevéből kikövetkeztethető, hogy északon, Skandináviában, egészen pontosan Finnországban született. Eredetileg csak a profi sífutók próbálkoztak vele: a szezonon kívüli, tavaszi és nyári edzéseikbe integrálták a sígyaloglást, vagyis azt az ugrásokhoz hasonló mozgáselemekkel tűzdelt járást, amelyet síbotokkal kell végezni. A sokáig furcsának tartott testmozgási forma idővel azok körében is egyre nagyobb népszerűségnek kezdett örvendeni, akiket egyébként hidegen hagyott a síelés, a 90-es évek végére pedig több mint egymillió ember hódolt Finnországban a nordic walkingnak, amelyet ekkor már nem hagyományos síbotokkal, hanem erre a célra kifejlesztett, speciális karbonbotok segítségével végeztek.
A különös sportág a következő pár évben futótűzként terjedt át Nyugat- és Közép-Európára, valamint az Amerikai Egyesült Államokra, hihetetlennek tűnő vonzereje abban rejlett, hogy a sétával és a gyaloglással ellentétben a nordic walking nemcsak az alsó felünket, hanem az egész testünket edzésben tartja. 2001-ben megalakult a Nemzetközi Nordic Walking Szövetség, néhány évvel később pedig már hazánk is képviseltette magát benne a Magyar Nordic Walking Akadémia nevű szervezet által, amely magas szinten, a nemzetközi útmutatások és alapelvek szerint képzi azóta is az olyan szakembereket, akik a sportágat tanfolyamokon oktathatják.
A nordic walkinghoz nem sokkal kell több kellék, mint a sétához
Ahogy azt már fentebb is szóba hoztuk, a séta, illetve az ütemesebb gyaloglás remek egészségügyi elfoglaltság, nem mellesleg pedig azoknak is könnyedén beépíthető a napirendjébe, akik sajnálják a szabadidejüket a sportolásra. Túlságosan azonban a nordic walking kedvéért sem kell átrendezni az életünket, viszont jelentősen több jótékony hatással számolhatunk, ha úgy döntünk, hogy váltunk.
Kikezdhetetlen érv a séta mellett, hogy sem kötött helyszín, sem pedig speciális felszerelés nem kell hozzá, ám túl sok ilyesmire a nordic walking esetében sem lesz szükségünk. Ha rendelkezünk speciális nordic walking-botokkal, erre a célra alkalmas sportruházattal, valamint egy kényelmes és jó minőségű futócipővel, ugyanúgy helyszíntől és napszaktól függetlenül belevághatunk a sportolásba, mintha csak gyalogolni indulnánk. Nagy előnye ez a nordic walkingnak például a futáshoz képest, amit látszólag szintén lehetne bárhol csinálni, de a járókelők és az autók miatt mégis kellemesebb egy forgalomtól távol eső helyen vagy egy kötött futópályán gyakorolni.
Kapcsolódó bejegyzések
Elengedhetetlen az életmódváltás a magyarok számára
Egyre rövidebb várható élettartamra számíthatnak a magyarok, ha nem váltanak sürgősen életmódot.
Idősek és túlsúllyal küzdők számára is gond nélkül űzhető
A nordic walking azért is remek döntés, mert nincs életkori és kondícióbeli megkötés arra vonatkozóan, hogy ki vághat bele. Idősek számára szinte egyedülálló sportolási lehetőséget biztosít, hiszen a nordic walking igen csekély sérülésveszéllyel jár, szabályai pedig gyakorlatilag bármely életkorban könnyedén elsajátíthatók. A túlsúlyosoknak is kifejezetten ezt a típusú testmozgást szokták javasolni, ugyanis a nordic walking nem terheli annyira a boka-, a térd-, valamint a csípőízületeket, mint például a kocogás. Mindemellett kalóriából is többet tudunk nordic walkinggal égetni, mint ha azonos sebességgel gyalogolnánk, szakemberek szerint így ez az egyik leghatékonyabb sport, ha a célunk némi súlyfelesleg leadása.
Nem mellesleg pedig a nordic walking javítja a tartásunkat, a teljes testünket átmozgatja, így a váll- és a mellizmok sem pihennek haladás közben. De pozitív hatással van az állóképességünkre, erősíti az izomzatunkat, és könnyíti a légzésünket is, ezáltal a stresszes, szorongó személyiségű embereknek ugyancsak komoly segítséget nyújthat. Előnyös tulajdonsága továbbá, hogy egyedül és közösségben egyaránt gyakorolható, ha tehát úgy érezzük, unatkoznánk nordic walking közben, vegyük be magunk mellé barátainkat, családtagjainkat, akikkel egy jót beszélgethetünk az északi síjárás alatt.
Hogyan kezdjünk bele a nordic walkingba?
A nordic walking ugyan hasonlít a gyalogláshoz, mégsem teljesen ugyanaz a technikája. Mindez azért lehet, mert a kar és a láb koordinációjára épülő mozgásforma közelebb áll a hagyományos sífutáshoz. Ahogy fentebb is írtuk, rendkívül könnyű megtanulni, de mielőtt belevágnánk, érdemes részt venni egy kezdők számára szervezett tanfolyamon, hogy elkerülhessük az egyes mozdulatok rendellenes rögzülését, ezeket ugyanis később már nehezen lehet korrigálni.
A szakképzett oktatók mindenben segítenek, még a megfelelő testtartás kialakításában is, egy ilyen kurzus elvégzése után pedig már semmi nem állhat az utunkba, amikor egy kis nordic walkinghoz támad kedvünk. Az izomláz gondolata sem, hiszen jó hír, hogy a nordic walking nem terheli meg annyira szervezetünket, hogy ilyesmivel vagy ízületi fájdalmakkal számolnunk kellene. Aki pedig részletesebben is elmerülne a témában, annak bátran ajánljuk Galambos László, a Magyar Nordic Walking Akadémia elnökének szakkönyvét, A nordic walking varázsát, ebből ugyanis minden további felmerülő kérdésünkre választ kaphatunk.
Felhasznált irodalom:
Galambos László: A nordic walking varázsa. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2009.
Johannes Roschinsky: Északi síjárás – Nordic walking. CSER Kiadó. Budapest, 2007.
Az egészséges életmód magában foglalja az egészséges táplálkozást is, ugyanis kizárólag ez számít fenntarthatónak. Ideje végre figyelmet fordítanunk a mértéktelen húsfogyasztásunkra, hiszen – ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben is írtuk – „a jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.”
Kiemelt kép: Canva
