A nagyvárosok zöldfelületeinek gondozása, ennek megszervezése nem kis feladat. Vajon mi történik akkor, ha a lakók is részt vesznek a munkában? Kerényi-Nagy Viktorral, Óbuda főkertészével beszélgettünk a közösségi kertészkedésről, a 3. kerület követendő példáiról és a lakók hozzáállásáról.

A városi létben egyre többen vágyunk arra, hogy az emeletes házak tengerében saját magunk ültessük és gondozzuk a növényeket. Legjobb, ha van egy erkélyünk, ahol mindezt megtehetjük, de előfordul, hogy erre sajnos nincs lehetőségünk. Belegondoltatok már abba, hogy a közterületek, a közösségek által elérhető zöldfelületek is remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy megvalósítsuk kertészkedési vágyainkat?

Kapcsolódó bejegyzések

Nevelj városi balkont! – Bajzák Anna, a balkonkertész képzés megálmodója

Bajzák Anna a balkonkertész képzés mellett növény-örökbefogadást, csere-berét, workshopokat szervez, most éppen online.

Kerényi-Nagy Viktor, akit a 3. kerületiek már bizonyára ismernek, a méhlegelők kapcsán keresett meg minket. Beszélgetésünk során a nagyvárosi növénygondozás és a fenntarthatóságra való törekvés olyan példáit sorakoztatta fel, amelyek jóval élhetőbbé teszik az óbudai közeget.

Méhlegelők mint városi zöldfelületek

Óbuda főkertésze sokat tesz azért, hogy a vadvirágos gyepek valóban a méhek szolgálatában álljanak. Noha a városi környezetben mindezt nehéz megvalósítani, a biodiverzitás és a zöldfelületek növelése, valamint a fenntartható kertészkedés elérhető cél lehet. 

Vadvirágos gyepeket többféle módszerrel is létrehozhatunk. Az egyik ilyen, valószínűleg többek által ismert és alkalmazott megoldás a kaszálás elhagyása. Ez azonban olyan nagyvárosok esetében, mint Budapest, nem valósítható meg. Egyrészt nem élnek meg azok a növényfajok, amelyekkel egy ilyen vadvirágos legelő kialakítható lenne, másrészt a körülmények sem megfelelőek. Habár a városnak több kerületében is akadnak kieső területek, ezeket általában ipari cégek foglalják el, így ezeken a helyeken sem képesek megélni a méheknek kedvező növények. Egyszerűen nincsenek meg a természetes feltételei annak, hogy a virágmagok a nagy, lakatlan területeken gyökeret ereszthessenek.

A szakember szerint külföldön már találni jó példákat. Svájcban és Németországban már vannak spontán kialakult méhlegelők. Ahhoz, hogy ezek létrejöhessenek, meg kellett teremteni azt a közeget, ahol az élet utat tud törni magának. Fővárosunk sajnos jelenleg erre nem alkalmas: a szennyezett, zajos és sok szempontból túlterhelt környezetben legfeljebb az emberi kéz tud létrehozni vadvirágos gyepeket.

A városi kertész módszere

Óbudán megvannak azok az eszközök, amelyekkel a városi méhlegelő kialakítható. Ún. háromdimenziós metódust alkalmaznak.

1. Gyepszint: ezen a szinten a szálfüvek, az alacsonyabb és a magasabb virágos fajok kapnak helyet. A virágos gyep vagy úgy valósítható meg, hogy felülvetéssel a meglévő gyepbe vetik a magokat (általában 20–22 faj magját), vagy pedig úgy, hogy a meglévő szintet felkapálják, ellátják tápanyaggal, és előkészítik a magkeverék számára. Az egynyári növények közé évelő növények is kerülnek.
2. Cserjeszint: a gyepszinthez hasonlóan itt is a nektárt adó fajok dominálnak. A telepítés során fontos szempont, hogy minél hosszabb legyen a virágzási idő, lehetőleg már februártól vagy márciustól legyenek virágzó cserjék. A húsos somok, a kökény, a galagonya vagy a fagyal remek választás.
3. A fák szintje: itt is fontos szempont a nektártermelés. Erre a célra olyan fajokat választanak, mint a hárs vagy a zselnicemeggy. Arra is ügyelnek, hogy olyan őshonos fajokat telepítsenek, amelyeknek nagy a lombfelülete. Az ültetéskor az is lényeges, hogy a fajok virágzási idejét úgy kombinálják össze, hogy a virágzás minél folyamatosabb legyen.

Kapcsolódó bejegyzések

Egy életre szóló kerti kaland: a permakultúra

Napjainkban egyre többen ismerkednek meg a permakultúrával, ami nem is csupán egy ökológiai tervezési mód, hanem erkölcsi és etikai iránytű is, mely a természettel való összhangra és a fogyasztás fenntartható mértékű visszafogására szólít.

A cél az, hogy a biodiverzitás fennmaradhasson

Jól mutatja a munka eredményességét, hogy 2020 novembere óta 901 db fát telepítettek a kerületben.

Habár ez az adat nagyon impozáns, a főkertész mégsem ezt tartja a legfontosabbnak. A kerületben ugyanis különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a megfelelő fajokat válasszák ki az ültetésekhez. Ún. szalagokat szeretnének képezni, amelyek a parkokat összekötik egymással, hogy az utak mentén is nagy mennyiségű zöldfelülettel találkozhassunk. Az elég egyértelmű, hogy ez az emberek számára miért előnyös. A cél valójában az lenne, hogy más élőlények is közlekedhessenek, és alakíthassanak ki életteret maguknak, ne csak mi.

A megfelelő növényfajok kiválasztásával ugyanis sokkal kedvezőbb feltételeket tudunk nyújtani a madaraknak, a rovaroknak és az emlősöknek is. A főkertész úgy véli, hogy az ökoszisztéma-folyamatok helyreállítása a fennmaradás szempontjából is előnyös, és a városüzemeltetés is jól jár vele. Kevesebb energiabefektetést igényel azoknak a városi zöldfelületeknek a gondozása, ahol a fajok segítik egymást. A megfelelő fajok kiválasztásával kevesebb metszés, permetezés és pénz szükséges ahhoz, hogy fenntarthassák a kialakított területeket.

A lakók is a környezet részei

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a városi környezetben az ember foglalja el a legnagyobb teret. Kerényi-Nagy Viktor arról is beszámolt, hogy egyre többen ébrednek rá arra, hogy tenni szeretnének a zöldfelületekért. A szervezett közösségi faültetéseken, vetéseken egyre többen vesznek részt, ugyanez igaz a közösségi szemétszedésre is. A kerületben élők nyitottabbak lettek arra, hogy olyan környezetet ápoljanak, amelyben érezhető a természet harmóniája, és amely életteret biztosít nemcsak az embernek, hanem különféle növény- és állatfajoknak is.

A szakember azonban azt is kiemelte, hogy a városban élők sajnos sok esetben nem hajlandóak együttműködni. A teljesen lenyírt, makulátlan gyepet sokan jobban szeretik a vadvirágos legelőknél és a zöldellő felületeknél. Olyan is előfordult, hogy a nagy gonddal telepített háromszintes társítások gyepszintjét önhatalmúan lekaszálták, és sajnos az is megtörtént, hogy kilopkodták a növényeket.

Fogadj örökbe egy zöldfelületet!

Amikor az ember és a természet együttéléséről beszélünk, olyasmire gondolunk, mint a Fogadj örökbe egy zöldfelületet! elnevezésű kezdeményezés. A lakóközösségek saját maguk építhetik és szépíthetik a városi zöldfelületeket, mindezt pedig még díjazzák is. A rangsorolás és a szavazás motiváló erejű, amiből nemcsak a zöldfelületek profitálhatnak, hanem a közösségek is.

Az örökbefogadás úgy zajlik, hogy az önkormányzat és a lakóközösség között megállapodás születik, amelyben leírják, mit vállal a lakóközösség, és mi az, amiben az önkormányzat segítségét kéri. 

A közösségi kertépítés olyan előrelépés lehet Óbudán, amelyet más kerületek is követhetnek, így megszűnhetnek a gazdátlan városi zöldfelületek, sőt növelhetjük is őket.

A fiatalok kezében a kulcs

Annak ellenére, hogy még mindig sokszor megjelennek az ellenkezők és az önhatalmú kertrongálók, a főkertész is úgy látja, hogy pozitív irányú változás indult el a társadalomban. Nő azoknak a lakóknak a száma, akik tesznek a körülöttük élő fajokért, és értékelik a zöldfelületek kialakításába és gondozásába fektetett energiát.

Különösen igaz ez a fiatalabb generációkra: a szelektív hulladékgyűjtés, a természet életterének visszaadása, a biodiverzitás növelése sokakat elgondolkodtat, felébreszti tenni akarásukat.

Óbuda főkertésze külön kiemelte a gyerekeket, akikben még él a természetes kíváncsiság, és ösztönös működés a természet szeretete. A városi zöldfelületek kialakítása tovább erősítheti azt a vágyat, hogy már egészen fiatalon tenni akarjanak a környezetünkért.

A főkép forrása: obuda.hu