Az Esztergomhoz és Doroghoz is közel található Palatinus-tó kristálytiszta vizével, homokos strandjával, illetve pénztárcabarát áraival várja a fürdőzni vágyókat. A tó tökéletes hétvégi célpont lehet a fővárosiaknak is, hiszen Budapestről autóval nagyjából egy óra alatt megközelíthető.
Amikor itt a nyár, sokan kívánkoznak vízpartra, hogy egy kis úszás vagy pancsolás révén könnyebben el tudják viselni a kínzó hőséget. Nem utolsó élvezet az sem, ha egy forró nyári napon egy kellemes strand árnyékos szegletében heverészve hódolhatunk valamilyen könnyed, szórakoztató olvasmánynak vagy a keresztrejtvényeknek. Az ilyen típusú nyugalomra mindenkinél jobban ki vannak éhezve a zsúfolt, folyton pörgő nagyvárosok lakói, leginkább pedig a budapestiek, akiknek minden nyáron nagy dilemmát jelent, hogy melyik strandra menjenek ki a hétvégén, hiszen sosem lehet tudni, hol lehet biztosan elkerülni a tömeget. Aki valóban meg akarja oldani ezt a problémát, az a főváros vonzáskörzetében lévő települések vízpartjait sem hagyja figyelmen kívül, így a látóterébe kerülhet a Budapesttől mindössze 40 km-re elhelyezkedő Palatinus-tó.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem kell a tengerhez utaznod, hogy medúzát láss!
A medúza nem őshonos Magyarországon, édesvízi típusa kontinensünkön is mindössze 100 éve található meg.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában található Palatinus-tó vize – amelyet Dorogi-tó és egyszerűen csak Pala néven is ismernek – országos szinten az egyik legtisztábbnak mondható, a 30 hektárt is kitevő vízfelületet pedig hegyek ölelik körbe, tehát nemcsak fürdőzhetünk errefelé, hanem akár túrázhatunk is egy jót a közelben. Ez utóbbi szabadidős tevékenységnek ráadásul egész évben hódolhatunk, de nyáron azért is remek döntés a Báger-tóként, Sátorkői-tóként, illetve Sátorkőpusztai-tóként is emlegetett Palatinus-tóhoz utazni, mert homokos partján kézilabdázhatunk, röplabdázhatunk, sőt akár strandfocizhatunk is, hiszen mindhárom sportolási lehetőséghez kiépített pálya áll a rendelkezésünkre. Hovatovább rendeznek itt időközönként úszóversenyeket és sporttáborokat is az erre kaphatók számára.
Kapcsolódó bejegyzések
Nyári túrázás: 7 tipp tapasztalt természetjáróktól
A nyári túrázás nehezített pálya, ezért tapasztalt túrázókat kérdeztünk meg arról, hogy mire figyeljünk közben.
Amit a Palatinus-tóról dióhéjban tudni érdemes
A Palatinus-tó egy mesterséges bányató, amely homokkitermelés következtében jött létre az 1950-es években, és azóta a Dorogi-medence legnagyobb tavának számít. Ebből kitalálható, hogy igen közel helyezkedik el Doroghoz: ha megmártóznánk benne, esetleg horgásznánk rajta, Esztergom és Dorog határához kell utaznunk, a Palatinus-tó ugyanis egészen pontosan itt található. Ahogy fentebb már említettük, a Palatinus-tó Dorogi-tó néven is ismert, ezt a nevet pedig onnan kapta, hogy 1989-ig a bányató tulajdonosa a Dorogi Szénbányák volt, jelenleg azonban a tó kezelését a Dorogi Bányászok Horgász Egyesülete végzi.
A tó a jelen cikkben is használt Palatinus-tó elnevezést a fővárosból érkező strandolni vágyó kirándulóktól kapta. Akinek eszébe jut róla a Margit-szigeten található Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdő, az jó nyomon jár, ugyanis a névadás oka az volt, hogy a budapestiek úgy gondolták, a bányató vize legalább olyan jó minőségű, mint az egyik legismertebb fővárosi strandé. A Palatinus-tó egyébként kizárólag talajvízből táplálkozik, természetes folyóvizek nem vezetnek bele, vizének kiemelkedő minősége pedig az 1950-es években bevezetett bányászati technológia érdeme. Ennek az volt a lényege, hogy a vízmedret sűrített levegővel pumpálták tele, majd az ennek hatására felszálló homokot szivattyúkkal kivonták. A technológiának köszönhetően a Palatinus-tó nem algásodott el, így válhatott később kedvelt fürdőhellyé.
Fotó: Fortepan / Almássy László
Mit kínál a Palatinus-Tófürdő?
A Palatinus-Tófürdő a Palatinus-tó strandja, mely homokos partjával teszi kellemessé az itt tartózkodást a családok, baráti társaságok számára. A fák nyújtotta árnyékban való heverészést a füvesített részeken ejthetjük meg, ám ha inkább a bőrünket barnítanánk, kifeküdhetünk a napra is. Mindkét időtöltéshez bérelhető a strandon nyugágy és napernyő. A fürdőzés az úszni még nem tudó kisgyermekek számára sem fog problémát jelenteni, ugyanis a Palatinus-tó – a legtöbb bányatóval ellentétben – meglehetősen lassan mélyül, mindemellett pedig az erre kaphatók a vízi csúszdákat is igénybe vehetik a helyszínen, így a csobbanás garantáltan izgalmas élménnyé válhat.
A strandolás viszont nem az igazi egy kis büfézés nélkül, ám a Palatinus-tónál ezt sem kell mellőznünk. A parton több vendéglátó egység kínálatából válogathatunk. Az elmaradhatatlan lángos mellett fogyaszthatunk húsokat, halat, illetve desszertként természetesen fagylaltot is, mindezt pedig leöblíthetjük egy jéghideg sörrel vagy valamilyen alkoholmentes hűsítővel.
Kapcsolódó bejegyzések
A magyar pizza, amelyet a második világháború formált ilyenné
A lángos a magyar konyha hagyományos, lágy kelt tésztából készülő, sült lepénye.
Mikor, hogyan és mennyi pénzért relaxálhatunk a Palatinus-tó partján 2025-ben?
A Palatinus-Tófürdő vizének átlagos hőmérséklete 19 °C, a strandidény május végén kezdődik, és szeptember közepéig tart. A fürdő a hét minden egyes napján reggel 9:00-kor nyit, hétköznapokon 19:00-kor zár be, szombaton és vasárnap azonban egy órával később, 20:00-kor. A kassza hétfőtől vasárnapig egységesen 18:00-ig van nyitva, így ennek függvényében hétköznapokon 1, hétvégén viszont akár 2 teljes órát is ingyen strandolhatunk, amennyiben csak az esti időszakra néznénk ki a partra. Bármikor is indulunk útnak, előtte nem árthat ellenőrizni a helyi időjárási viszonyokat. Ezt könnyedén megtehetjük, hiszen az Időképen élő webkameraképet hívhatunk be a tóról.
A belépőjegyek ára kifejezetten olcsó, főként akkor, ha a fővárosi, illetve a balatoni díjszabáshoz viszonyítjuk. Felnőtt, teljes árú jegyet egy napra mindössze 800 forintért válthatunk, ha pedig gyermekünk 6 és 14 év közötti, neki pusztán 400 forintba kerül a strandolás. Mindemellett igénybe vehetünk délutáni kedvezményt is, 16:00 és 18:00 között ugyanis felnőttként is akciósan, csupán 600 forintért léphetünk be a strand területére. A strandon értékmegőrző is működik, ennek használata 300 forintba kerül, így nem kérdés, hogy érdemes-e igénybe venni arra az időre, amíg a vízben tartózkodunk, hiszen ezáltal nem kell felügyelet nélkül hagyni a holminkat a „láthatatlanná tévő törölköző” alá rejtve.
Az egyetlen negatívum a kutyatartókat érinti a Palatinus-tónál történő strandolással kapcsolatban, ugyanis a szabályzat szerint négylábú, csaholó kedvenceink nem kísérhetnek be minket a Palatinus-Tófürdő területére.
Fotó: Fortepan / Gulyás Zsuzsa
Búvármúzeum a Palatinus-tó mélyén
Talán meglepő, de a Palatinus-tó nem kizárólag strandolásra és horgászatra alkalmas, hanem búvárkodásra is. Mi több, volt idő, amikor egy valódi, hamisítatlan víz alatti múzeumot látogathattunk meg, ha úgy döntöttünk, hogy komolyabb merülésre vállalkozunk a pancsolás helyett. A fémketrecben lévő Búvármúzeum 2006-ban nyílt meg, a tó fenekén kellett keresnünk, és a búvárbázisról lehetett kötelek segítségével a közelébe jutni. A Búvármúzeumban betekintést nyerhettünk a búvárkodás eseményeibe a kezdetektől a 2000-es évekig, mindehhez pedig búvárfelszerelések, -lámpák, -órák, -tájolók, mélységmérők, valamint a víz alatt történő fényképezés masinái szolgáltak szemléltetőeszközökként, amelyeket a helyi könnyűbúvárok ajánlottak fel a gyűjtemény számára. A Búvármúzeum 2009 óta sajnos nem látogatható.
A Palatinus-tó növény- és állatvilága
Ahogy fentebb említettük, a Palatinus-tó nem természetes eredetű, a homokbányászat hatására, tehát mesterséges úton keletkezett. Ennek ellenére napjainkra a tóba települt állat- és növényvilág egészen egyedülálló ökológiai rendszert hozott létre. A Palatinus-tó élővilágának egyensúlyát a nádas tartja fenn. A nádas egyszerre nyújt élőhelyet, oltalmat, valamint táplálékot az errefelé élő állatoknak. A nád domináló jelenléte mellett azonban találkozhatunk a Palatinus-tónál járva gyékénnyel is, a nagy termetű növények védelmében pedig fekete nadálytőt és vízi mentát is lelhetünk, de a közelben rábukkanhatunk még sárga nősziromra, illetve sásból képződött növényi szőnyegre.
Ha a Palatinus-tó állatvilágára vagyunk kíváncsiak, szintén gazdag a „felhozatal”, még medúzával is összefuthatunk errefelé. Megijedni azért persze nem kell, hiszen csupán egy pár centiméteres fajról, az édesvízi medúzáról van szó, amelynek jelenlétéért hálásak lehetünk, hiszen az, hogy zooplanktonnal táplálkozik, jelentősen hozzájárul a tó vizének folyamatos tisztaságához. Emellett megtalálható a Palatinus-tónál Magyarország legnagyobb vízicsigája, a nagy mocsári csiga is. A legnagyobb kagylónkat, a tavikagylót is érdemes itt felkutatni. A tóban rák, vízisikló és kecskebéka is él, valamint meglehetősen sokszínű a halállomány is.
Fotó: Canva
És ha már a Palatinus-tónál vagyunk: két esztergomi látnivaló
Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy egymást követően több napot is eltölthetünk a Palatinus-tónál, érdemes kicsit szétnézni a tónak otthont adó Esztergom városában. Keressük fel a bazilikát, mely hazánk legnagyobb egyházi épületeként ismert, vagy tegyünk egy kellemes sétát a várba, amely a belvárosból könnyedén megközelíthető!
Bolygónk természeti értékeinek, szemet gyönyörködtető tájainak megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Civertan / Wikipédia
