Elégtelen érv a pálmaolaj mellett, hogy a helyettesítése több területet igényelne

Elégtelen érv a pálmaolaj mellett, hogy a helyettesítése több területet igényelne
Elégtelen érv a pálmaolaj mellett, hogy a helyettesítése több területet igényelne

A pálmaolaj hírhedt arról, hogy előállítása őserdőirtással, emberi jogok sárbatiprásával, veszélyeztetett fajok – köztük orángutánok – egyedeinek szándékos elpusztításával jár, és fokozza bolygónk túlforrósítását. Csakhogy az alternatívái még rosszabbnak tűnnek. Mi lehet a megoldás?

Pálmaolaj és élővilág-rombolás: gyorstalpaló

A világ (ős)erdei vészesen fogynak, és ennek részben a globális igényeket kielégítő pálmaolaj-ültetvények terjedése az oka. Földünk azon régióiban, amelyek a legtöbbféle élőlénynek adnak otthont, különösen Délkelet-Ázsiában iszonyatos ütemben cserélik le az őserdőket összehasonlíthatatlanul fajszegényebb pálmaolaj-ültetvényekre. Egyes becslések szerint óránként 300 focipályányi erdő tűnik el.

Pálmaolaj és emberi egészség

Hogy önmagában a pálmaolaj fogyasztásának milyen egészségügyi hatásai vannak, azzal kapcsolatban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Egyes tanulmányok szerint árt az emberi egészségnek, mások szerint semleges, megint mások pedig pozitív hatásokat mutatnak ki. Mivel hatalmas lobbiérdekek is egymásnak feszülnek, különösen nehéz tisztán látni a kérdésben.

A szépségiparban is használják, holott nem a legegészségesebb.
Kép: canva

Van, ami viszont egészen világos. A pálmaolaj-termelésre szolgáló földterületeket jellemzően irtásos-égetéses módszerrel tisztítják meg a Föld leggazdagabb életközösségeitől. Ez igen nagy porral és füsttel, ezáltal pedig számos egészségkárosító hatással jár. Az így okozott levegőszennyezés például légzőszervi, illetve bőr- és szemproblémákat okoz, valamint idő előtti halálozásokhoz vezet az érintett régiókban.

A pálmaolaj egyik fő felhasználási területe az élelmiszeripar, ezen belül pedig az ultrafeldolgozott élelmiszerek előállítása. Egyre közismertebb, hogy utóbbiak fogyasztása kifejezetten egészségtelen.

A hatékonyság lila ködje

A pálmaolaj legfőbb környezeti előnyeként azt szokás emlegetni, hogy magas hozamokat lehet elérni vele, azaz kis területen nagyon sok termeszthető belőle. Így – szól az érvelés – ha ki akarnánk váltani más növényi olajjal, például szójával, napraforgóval vagy repcével, sokkal nagyobb terület művelésére lenne szükség ugyanannyi olaj előállításához. Azonban van itt két probléma. Az előbbi érvelés alapnak tekinti, hogy

  • elég jól működik a land-sparing,
  • és szükség van ennyi pálmaolajra.

Rendszerekbe avatkozunk be, ezért a land-sparing és általában a hatékonyságnövelés meglepő következményekkel járhat. Ha például jövedelmezőbbé válik a magasabb hozamok miatt a termelés, ez gazdasági ösztönzőként fokozhatja a pálmaolaj-előállítást.

Hatalmas a hozam gyorsan
Kép: canva

Az egyéni cselekvés tere és korlátai

Létezik olyan becslés, amely szerint körülbelül 200-féle néven tartalmaznak pálmaolaj-származékokat a különféle élelmiszerek, és ezek mindössze 10%-a tartalmazza a „pálma” szó. Ember legyen a talpán, aki eligazodik, és egyéni szinten képes megalapozott döntést hozni azzal kapcsolatban, hogy mely termékeket vásárolná meg. Vannak minősítések – például az RSPO –, amelyek pozitív változást ígérnek, de sajnos úgy tűnik, túl kevésnek bizonyulnak, és a zöldrefestés veszélye is fenyegethet. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden minősítés álságos és értelmetlen, de semmiképp sem egyszerű a helyzet. Van olyan stratégia viszont, amellyel nem nagyon lőhetünk mellé: kerüljük a pálmaolaj-tartalmú termékeket, az erősen feldolgozott élelmiszereket, és úgy általában válasszuk inkább a helyi, szezonális termékeket, alapanyagokat! Fel fog tűnni, hogy ez nem könnyű: az élelmiszer-környezetünk (az, hogy milyen élelmiszerek vesznek minket körül, mi mennyire könnyen elérhető, és mi mennyibe kerül) nem ebbe az irányba hat. Ráadásul az erősen feldolgozott élelmiszerek függőséget okozhatnak. Nincs teljesen megkötve a kezünk, van mozgásterünk. Vegyük viszont észre azt is, hogy az egyéni szinten túlmutató változásokra is szükség van!

Elég a pálmaolajból?

Gigantikus ültetvények, eltűnő erdők
Kép: canva

A vitában szinte fel sem bukkan az a lehetőség, hogy a kiváltás helyett csökkentsük a pálmaolajigényt. Pedig ha elkezdjük felgöngyölíteni, hogy hová kerül az a rengeteg pálmaolaj, van min meglepődnünk. A személyes „kedvenc” példám a szeletelt kenyér: egészen nyilvánvaló, hogy a kenyérbe nem kell pálmaolaj, hisz évezredeken át sikerült kiváló kenyereket sütni a gabonafélék, a só, a kovász és a víz négyeséből. Mégis, a következő vásárlás alkalmával könnyen meggyőződhet róla bárki, hogy számos szeletelt kenyér tartalmaz pálmaolajat. De persze más termékek is: az élelmiszeripari árukon kívül például kozmetikumok, sőt bioüzemanyagként is széles körben használják. De mi lenne, ha kevesebb fogyna ezekből?

Az egészségünk és a környezetünk is megköszönné, ha helyi, kevésbé feldolgozott, friss élelmiszerekre alapoznánk a táplálkozásunkat. Ahogy azt is, ha a kozmetikumok használatában a „kevesebb több” szemlélet uralkodna el. Az ökológiai válság súlyosbodása rákényszerít minket arra, hogy felülvizsgáljuk az életmódunkat és a társadalmi-gazdasági rendszerünket. Nincs rendben, hogy az élelmezésünk nélkülözhetetlen, alapvető részei több tízezer kilométerről származó alapanyagok!

Van rá igény?

Nagy hiba eleve adottnak tekinteni a pálmaolaj (és általában a növényi olajok) iránti igényt, már csak azért is, mert csillagászati összegek ömlenek olyan pálmaolaj-tartalmú termékek markentingjébe, amelyek alsóhangon nem szükségesek, de gyakran még károsan is hatnak az élővilágra és benne az emberi társadalmakra. A technológiai jellegű megoldásokon túl – mint a hozamnövelés (hatékonyságnövelés) kérdése – elengedhetetlen a mértékletesség stratégiájára is hangsúlyt fektetni. Azaz: egyszerűen csökkentenünk kell az ultrafeldolgozott élelmiszerek, kozmetikumok és egyéb pálmaolaj-tartalmú termékek fogyasztását.

Tudtad, hogy még a kenyérben is található pálmaolaj?
Kép: canva

Számos szorosan összefonódó dilemma, kérdés kapcsolódik ide, melyek mindegyikére lehetetlen kitérni jelen cikkünkben. Például: mi lesz a gazdasággal vagy azokkal az emberekkel, akik ma a pálmaolajból élnek? Nos, erre nem lehet egy bekezdésben kimerítő választ adni. Legyen elég most annyi, hogy a gazdasági rendszer változtatható, sőt, egyébként is muszáj változtatnunk rajta. Az összekapcsolódó lokális és globális gazdasági rendszereknek gyökeresen meg kell változniuk, hogy érdemben mérsékeljük az ökológiai válságot. Magától nem oldódik meg az a probléma, hogy jelenleg emberek tömegei dolgoznak környezeti és társadalmi szempontból káros iparágakban. Kétségtelen, hogy ezzel kezdeni kell valamit: itt viszont ismét azt látjuk, hogy az egyéni cselekvés, legyen bármilyen jó szándékú is, önmagában nem tud rendszerszintű problémákat megoldani. Szükség van politikai, intézményi válaszokra. Tudjuk, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben, de ebből nem az következik, hogy még tovább halogassuk a cselekvést. És amikor a pálmaolajhoz kötődő munkahelyeket féltjük, jusson eszünkbe, hogy az iparághoz emberi jogsértések is kapcsolódnak egészen odáig, hogy az őslakosok életterét is felszámolják az olajpálma-ültetvények telepítésekor.

Helyettesíthető-e a pálmaolaj?
Kép: canva

A fő üzenet tehát:

  • A pálmaolajigény csökkentésére vannak más utak, mint a pálmaolaj egy másik növényi olajjal történő helyettesítése. Többek között az „élelmiszer-környezetet” kell megváltoztatnunk, nem pedig e környezet egy-egy elemét lecserélni.
  • A pálmaolajkérdést nem érdemes kiragadni abból a tágabb kérdéskörből, hogy rémisztő mértékben túlfogyasztunk (pálmaolajos termékeket is, és rengeteg mást is). Ezen változtatni kell! A jó hír az, hogy a fogyasztáscsökkentés nemcsak szükséges, hanem egyéni és társadalmi szempontból is kedvező.
  • Egyértelmű, hogy a pálmaolaj-termelés ma sok ember megélhetését és számos ország gazdaságának fontos pillérét adja: ha semmi mást nem teszünk, csak lenullázzuk, abból sok baj származhat. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ilyen ütemben folytassuk a fogyasztását, azt pedig végképp nem, hogy növeljük! Hanem azt, hogy többféle megoldásra van szükség: ezek egyike a pálmaolaj-fogyasztás csökkentése, egy másika pedig a ma ebből élők megélhetésének biztosítása. Az egyik legegyszerűbb dolog, amit egyéni szinten tehetünk, a pálmaolaj-tartalmú termékek kerülése.

Kiemelt kép: canva

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Irodalmak:

Hamant, O. (2020). Plant scientists can’t ignore Jevons paradox anymore. Nature Plants, 6(7), 720–722.

Meijaard, E., & Sheil, D. (2019). The moral minefield of ethical oil palm and sustainable development. Frontiers in Forests and Global Change, 2, 22.

Kadandale, S., Marten, R., & Smith, R. (2019). The palm oil industry and noncommunicable diseases. Bulletin of the World Health Organization, 97(2), 118.

search icon