Dél-Amerika második leghosszabb folyója, a Paraná a súlyos aszály miatt vészesen leapadt, ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak a folyón.
A Paraná kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, szállítás, valamint a halászat szempontjából, és 40 millió ember ivóvizét nyerik belőle. A vízállás ilyen mértékű süllyedése azt jelenti, hogy a halászok megélhetése veszélybe került.
A környezetvédők attól tartanak, hogy a szárazságot az erdőirtás és a klímaváltozás is fokozta.
A 4880 kilométer hosszú folyó Brazília délkeleti részéből eredve dél felé tartva szeli át Paraguayt és Argentínát. A paraguayi és uruguayi folyókkal egyesülve alkotja a Rio de la Plata vízgyűjtő medencét.
A Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb élővilágú és társadalmi-termelési szempontból a legfontosabb vizes élőhely Argentínában.
–mondta Carlos Ramonell geológus
Brazília déli részén, ahonnan a folyó ered, a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan 17 ezer m³/s vízhozama a tartós aszály miatt 6200 m³/s csökkent. Hogy képbe kerüljünk mekkora folyóról is van szó érdemes megemlíteni a Duna vízhozamát, mely átlagosan 6 400 m³/s.
Kapcsolódó bejegyzések
Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében
2020 augusztusa és 2021 júliusa között évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében. Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 km2-t irtottak ki az elmúlt egy évben, ez hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York területe.
Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyón épült vízerőmű csak 50 százalékos teljesítménnyel működik. A sekély vízállás az áruszállítást is akadályozza, mivel a hajókat nem tudják teljesen megrakodni, hogy zátonyra ne fussanak. A helyzet a gabonaszállítókat is arra kényszeríti, hogy szárazföldi útvonalakat vegyenek igénybe. Az előrejelzések szerint az aszály 2022-ig tarthat.
(BBC/MTI) Borítókép: twitter.com/drnoahross