
DĂ©l-Amerika második leghosszabb folyĂłja, a Paraná a sĂşlyos aszály miatt vĂ©szesen leapadt, ilyen alacsony vĂzállást utoljára 77 Ă©ve tapasztaltak a folyĂłn.
A Paraná kulcsfontosságĂş a kereskedelmi hajĂłzás, szállĂtás, valamint a halászat szempontjábĂłl, Ă©s 40 milliĂł ember ivĂłvizĂ©t nyerik belĹ‘le. A vĂzállás ilyen mĂ©rtĂ©kű sĂĽllyedĂ©se azt jelenti, hogy a halászok megĂ©lhetĂ©se veszĂ©lybe kerĂĽlt.
A környezetvĂ©dĹ‘k attĂłl tartanak, hogy a szárazságot az erdĹ‘irtás Ă©s a klĂmaváltozás is fokozta.
A 4880 kilomĂ©ter hosszĂş folyĂł BrazĂlia dĂ©lkeleti rĂ©szĂ©bĹ‘l eredve dĂ©l felĂ© tartva szeli át Paraguayt Ă©s ArgentĂnát. A paraguayi Ă©s uruguayi folyĂłkkal egyesĂĽlve alkotja a Rio de la Plata vĂzgyűjtĹ‘ medencĂ©t.
A Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb Ă©lĹ‘világĂş Ă©s társadalmi-termelĂ©si szempontbĂłl a legfontosabb vizes Ă©lĹ‘hely ArgentĂnában.
–mondta Carlos Ramonell geológus
BrazĂlia dĂ©li rĂ©szĂ©n, ahonnan a folyĂł ered, a lehullott csapadĂ©k mennyisĂ©ge három Ă©ve nem Ă©ri el az átlagot. A folyĂł átlagosan 17 ezer mÂł/s vĂzhozama a tartĂłs aszály miatt 6200 mÂł/s csökkent. Hogy kĂ©pbe kerĂĽljĂĽnk mekkora folyĂłrĂłl is van szĂł Ă©rdemes megemlĂteni a Duna vĂzhozamát, mely átlagosan 6 400 mÂł/s.
Az alacsony vĂzszint az energiatermelĂ©sben is problĂ©mákat okoz, mivel a Paraguay Ă©s ArgentĂna határán a folyĂłn Ă©pĂĽlt vĂzerĹ‘mű csak 50 százalĂ©kos teljesĂtmĂ©nnyel működik. A sekĂ©ly vĂzállás az áruszállĂtást is akadályozza, mivel a hajĂłkat nem tudják teljesen megrakodni, hogy zátonyra ne fussanak. A helyzet a gabonaszállĂtĂłkat is arra kĂ©nyszerĂti, hogy szárazföldi Ăştvonalakat vegyenek igĂ©nybe. Az elĹ‘rejelzĂ©sek szerint az aszály 2022-ig tarthat.
(BBC/MTI) BorĂtĂłkĂ©p: twitter.com/drnoahross