Rekordalacsony a dél-amerikai folyó vízszintje
Rekordalacsony a dél-amerikai folyó vízszintje

Dél-Amerika második leghosszabb folyója, a Paraná a súlyos aszály miatt vészesen leapadt, ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak a folyón.

A Paraná kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, szállítás, valamint a halászat szempontjából, és 40 millió ember ivóvizét nyerik belőle. A vízállás ilyen mértékű süllyedése azt jelenti, hogy a halászok megélhetése veszélybe került.

A környezetvédők attól tartanak, hogy a szárazságot az erdőirtás és a klímaváltozás is fokozta.

A 4880 kilométer hosszú folyó Brazília délkeleti részéből eredve dél felé tartva szeli át Paraguayt és Argentínát. A paraguayi és uruguayi folyókkal egyesülve alkotja a Rio de la Plata vízgyűjtő medencét.

A Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb élővilágú és társadalmi-termelési szempontból a legfontosabb vizes élőhely Argentínában.

–mondta Carlos Ramonell geológus

Brazília déli részén, ahonnan a folyó ered, a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan 17 ezer m³/s vízhozama a tartós aszály miatt 6200 m³/s csökkent. Hogy képbe kerüljünk mekkora folyóról is van szó érdemes megemlíteni a Duna vízhozamát, mely átlagosan 6 400 m³/s.

Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyón épült vízerőmű csak 50 százalékos teljesítménnyel működik. A sekély vízállás az áruszállítást is akadályozza, mivel a hajókat nem tudják teljesen megrakodni, hogy zátonyra ne fussanak. A helyzet a gabonaszállítókat is arra kényszeríti, hogy szárazföldi útvonalakat vegyenek igénybe. Az előrejelzések szerint az aszály 2022-ig tarthat.

(BBC/MTI) Borítókép: twitter.com/drnoahross

search icon