Európa nagy részén, köztük hazánkban is, még mindig komoly problémát jelent a nitrátszennyezés, melynek elsődleges forrása a túlzott mértékű műtrágyahasználat. Az Európai Bizottság határozottabb lépéseket vár a tagállamoktól, de maga is tenni fog azért, hogy csökkenjen a természetes vizeket tönkretevő és euró-milliárdos kárt okozó szennyezés.
Az Európai Bizottságnak a kérdéssel foglalkozó friss jelentése rámutat arra, hogy a vizek túlzott nitráttartalma nem csak az emberi egészségre, de az ökoszisztémákra is káros. Következtében az élővizek oxigéntartalma csökken, illetve az élővilágot veszélyeztető algák elszaporodnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Összehangoltabb kutatás és több pénz kellene a Balaton algásodásának megállításához
Az elmúlt napokban több Balaton-parti település strandján is nagyobb mennyiségű alga jelent meg, amely ismét felhívta a figyelmet arra, hogy változtatnunk kell a tóval való viszonyunkon.
A jelenség az EU mezőgazdasága számára potenciálisan 13-65 milliárd eurós haszonkiesést okoz évente, amire pluszban rájön még az ivóvíz tisztításánál felmerülő többletkiadás is. Becslések szerint a nitrátterhelés okozta teljes környezeti költség akár a 70-320 milliárd eurót is elérheti éves szinten.
A nitrátszennyezés egyik legnagyobb veszélye, hogy a vizek ökológiai egyensúlyát felborítja, például nagy mennyiségben szaporodnak fel vízinövények, vagy algavirágzás alakul ki.
A Greendexen mi is többször írtunk már a modern mezőgazdaság káros gyakorlatairól, melyek amellett, hogy az emberi egészséget is károsíthatják, a környezet számára is komoly tehertétellel járnak.
Ahogy a HVG online kiadása írja, azokon a helyeken, ahol sikerült megtisztítani a vizeket, javult az ivóvízellátás minősége és gazdagabb lett a biológiai sokféleség. Ez kedvezően hatott a biodiverzitástól függő ágazatokban, mint például a halászat és idegenforgalom. Ezzel együtt a Bizottság szerint sok helyen túl kevés az előrelépés tapasztalható a kérdésben.
A testület épp ezért határozottabb fellépést vár a tagországoktól, de maga is további lépéseket tesz majd a tápanyagszennyezés visszaszorítására, mellyel kapcsolatban a cél az, hogy 2030-ra 50%-al csökkenjen a kibocsátás a korábban meghatározott szinthez képest.
Erre szükség is lesz, mert mint a jelentésben írják, a tengervizek 81%-a, a parti tengervizek 31%-a, a folyók 36%-a, illetve a tavak 32%-a eutrofikus, tehát olyan, amelyben túlburjánzik a növényzet és az alga.