Kína egyes részein hiánycikk lett a só, ami vásárlási pánikot eredményezett. Mindez azért történt, mert Japán a fukusimai erőműből a tengerbe engedte a radioaktív vizet.
A sópániknak más alapja van, mint a cukor– vagy vécépapír-felhalmozásnak, amelyre a világjárvány idejéből emlékszünk. Az új készletek bizonytalanságával kapcsolatos kínai félelmek állnak a boltok polcainak megrohamozása mögött. Az egész azután kezdődött, hogy Japán bejelentette, megkezdi a fukusimai atomerőmű roncsaiból származó radioaktív szennyvíz tengerbe engedését. Ez vásárlási lázba hozta az aggódó fogyasztókat, akik attól tartanak, hogy a tengeri só valamilyen módon szennyezett lesz.
Kína, a világ egyik legnagyobb tenger gyümölcseinek importőre, szintén megtiltotta az ilyen termékek Japánból történő szállítását. A kormányzat a radioaktív szennyeződés kockázatára hivatkozott, ami tovább növelte a fogyasztók félelmét.
Japán arról számolt be, hogy a Csendes-óceánból a kibocsátások megkezdése után vett minták nem mutatnak megemelkedett radioaktivitást. A kínai sótermelők szintén jelezték, hogy nincs kockázat, és a hazai készletek elég nagyok ahhoz, hogy ne kelljen felhalmozni a háztartásokban a sót.
Kínában szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok vannak érvényben, és a hazai sótermelés elegendő a kereslet kielégítésére, így a vásárlóknak nem kell felhalmozniuk a fűszereket – állítja a kínai sóipari szövetség igazgatója. Ez azonban nem nyugtatja meg a kínaiakat. Nagy mennyiségeket rendelnek közvetlenül a kősó bányákból, valamint a sólepárló tavakból. Egyes cégek máris hasznot húznak a sópánikból. A helyi média beszámolói szerint a kínai tengervízkezelő vállalatok részvényeinek értéke azóta folyamatosan emelkedik.
A szennyvízkibocsátást a múlt hónapban az ENSZ nukleáris szabályozó hatósága, két évvel ezelőtt pedig a Japán kormány hagyta jóvá. Ez kulcsfontosságú lépés a 2011-es szökőár által elpusztított Fukusima Daiicsi atomerőmű leszerelésének hosszú és nehéz folyamatában. Kína mindvégig hevesen ellenezte a lépést. Tokió viszont bírálta Pekinget, amiért tudományosan megalapozatlan állításokat terjeszt – olvasható a beszámolóban.