A Pilis Parkerdő egyre több helyszínen „veti be” ezt a természetközeli erdőfelújítási módszert, jelenleg Budapest 18. kerületében és Veresegyház határában kezdték meg az őszi szezonmunkákat a szajkók.
Erdőfelújításról az erdőtelepítéssel ellentétben akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen – az erdő hármas funkciójának biztosítása érdekében – szükségessé válik a faállomány megújítása, vagyis valamilyen módszerrel új faegyedeknek kell kerülniük a területre. Ez történhet mesterségesen, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból kifejlődő tölgyek esetében – olvasható a Pilisi Parkerdő közleményében.
A Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaznak: szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szerelnek fel, vadkamerákat helyeznek ki, és figyelik az eseményeket. A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak az egészséges szemeket viszik magukkal.
Kapcsolódó bejegyzések
Szajkó, a nagy hangutánzó
Az európai szajkó általános jellemzőit, életmódját, szaporodását és hangját mutatjuk be ebben a cikkben.
A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában tárolják, amelyek némelyikéről elfeledkeznek. A „szajkóspájzból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani, és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár a 600–700 tövet is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték száma, ez már elegendő az erdők fokozatos átalakulásához.
Jelenleg a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának egyik helyszínén, a 18. kerületi Kapocs utcai erdőben kezdenek serénykedni a szajkók. A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác– és erdeifenyő-csemetékkel tudtak zöldfelületeket létrehozni, melyek képesek voltak megfelelni az elvárásoknak.
Kapcsolódó bejegyzések
Tudod, hol él a világ legszebb szajkója?
Minden kékszajkó kék szajkó, de nem minden kék szajkó kékszajkó. Így is összefoglalhatnám azt az ornitológiai ámokfutást, amit az Egyesült Államok nyugati partján tettem.
Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését egyrészt mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei a 18. kerületi Önkormányzattal együttműködve. A Kapocs utcai városierdő-fejlesztési helyszínen idén októbertől mintegy 500 kilogramm makkot, elsősorban szárazságtűrő tölgyfajok, tehát kocsányos, molyhos és csertölgy makkját helyezik ki a tálcákba.
A Parkerdőben első alkalommal 2022-ben, Veresegyháza határában próbálták ki a szajkókkal történő erdőfelújítási együttműködést. Ott egy rossz állapotú, száradó fenyves fafajcserés erdőátalakításában vettek részt a madarak; az eddigi tapasztalatok szerint eredményesen, mert az általuk szétszórt makkok ma már életképes tölgycsemetékből álló újulatot alkotnak a fenyves alatt. Ezért idén ősszel az ottani szajkótálcákba is újabb 200–300 kilogramm makk kerül ki.
Fotó: Canva
