Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is.
A közleményben kiemelték, hogy a „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek új, teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését, ha azok ugyanarra a funkcióra használhatók. Ez a készség eddig kizárólag kisgyermekeknél és egy-egy hosszú éveken át tanított papagáj vagy bonobó majomfaj esetében volt ismert.
Kapcsolódó bejegyzések
A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon.
Míg számos állatfaj képes küllem alapján csoportosítani tárgyakat, a funkcióra vonatkozó tanult szó kiterjesztése igen különleges elmebeli képességeket feltételez. Egyes egyedek megtanítása bizonyos tárgyakhoz kötődő szavakra rendkívül idő- és munkaigényes, és nagyon kevés egyed képes valóban elsajátítani őket.
A tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak ennek a jelenségnek a vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat, a játékok neveit
– idézik a közleményben Claudia Fugazzát.
A tanulmány vezető szerzője hangsúlyozza: eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, hanem olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni, felismerve, mire valók ezek a tárgyak. A kutatók hét tehetséges szótanuló kutyát – hat border collie-t és egy ausztrál pásztorkutyát – teszteltek természetes környezetben, a gazdáik otthonában, játékos interakciók közben.
Kapcsolódó bejegyzések
Állat és ember kapcsolatának csodája: vakvezető kutyák kiképzése – Interjú
Komondi Piroskával, a miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola egyik alapítójával beszélgettünk.
A tanulási szakaszban a kutyák két új szót tanultak, például húz és a hozz kifejezést, amelyek nem egy-egy tárgyat, hanem több, küllemében teljesen eltérő, de azonos módon használt – húzogatós, illetve behozós – játékot jelöltek. Ezt követték a tesztek, amelyek során a kutyák bizonyították, hogy megtanulták az új szavakat, és helyesen választották ki a tárgyat, amikor a gazda a húz-féle vagy a hozz-féle játékot kérte.
A kísérlet következő szakaszában a kutyák új, küllemükben nagyon különböző játékokkal játszhattak „húzogatósat” vagy „behozósat” a gazdával, ahogy korábban is, de most a játék neve nem hangzott el egyszer sem. A végső tesztben, a kutyáknak az új tárgyak közül kellett kiválasztaniuk a megfelelőket, amikor a gazda a húz-féle vagy a hozz-féle játékot kérte. A kutyák nagy biztonsággal választották ki a megfelelő, addig számukra névtelen tárgyat, vagyis általánosították a szavak jelentését, a funkcionális kategóriákat.
Kapcsolódó bejegyzések
Segítőkutyák, akik az életünkért felelnek
Sokféle segítőkutya létezik. Vannak terápiás kutyák, valamint rohamjelzők is, akik az orvosi műszereknél is pontosabban felügyelik a gazdi állapotát.
Ez az első bizonyíték arra, hogy a kutyák képesek a szavakat funkcionális kategóriákként általánosítani, mégpedig természetes, játékos interakciók során. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szavakhoz kapcsolódó kategorizációra nemcsak az ember képes, hanem ez megjelenhet más, nem nyelvhasználó fajoknál is, természetes módon” – idézték Miklósi Ádámot, a tanulmány társszerzőjét, aki szerint ez izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek, és hogyan működhetnek ezek az emberétől eltérő fajok esetében.
(MTI)
Fotó: Canva