A hús vagy a halfogyasztás jobb a bolygónak? Sorba állítottuk a különböző állati termékeket, és összehasonlítottuk halhúst. Érdekesebb lista lett, mint amire számítottunk.
A bárányhúsnak van a legnagyobb szén-lábnyoma
Ha a húsokat vetjük össze, lehet meglepő, de a marha csak a második helyen van. A legtöbb szén-dioxid kibocsátással a bárányhús büszkélkedhet, átlagosan 20,44 kilogramm Co2-ot jelent minden kiló bárányhús, összegezte az Egyesült Államok Környezetvédelmi Munkacsoportja. Az adatokban nincs benne a szállítás, (mely egyébként a termeléshez képest jóval kisebb mértékben felelős a kibocsátásért). Azért a bárány az első, mert tartás mellett igen magas a metánkibocsátásuk a kérődzőknek. (És a metán 28-szor károsabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.)
Második helyen a marha szerepel, melynél hasonlóak a problémák, és mindössze 5 kg-al van elmaradva a báránytól. A sertés már jobb választás, mely félúton van a baromfi és a marha között, és körülbelül 4,6 kg szén-dioxiddal számolhatunk kilónként.
A baromfi a sertéshúsnak a körülbelül a felét adja, így klasszikus húsok között a csirke és a pulyka a legjobb választás, ha figyelni szeretnél a Co2 termelésre.
Mi a helyzet a halakkal és a tengergyümölcseivel?
A kép bonyolódik, ha húst a tengergyümölcseivel és a halakkal hasonlítjuk össze. A halételeknek áltatában kisebb a lábnyoma, főleg azért, mert a halászat nem igényel termőföldet, de nem mindig ennyire egyszerű a képlet.
A tenyészett lazacnak például nagyobb a szénlábnyoma, mint a csirkének, vagy a pulykának. Mivel haltakarmányt és sok fosszilis üzemanyagot igényel a tartásuk, így 1 kg lazacnál körülbelül 4,14 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással lehet számolni. De a halgazdaságokban más környezetkárosító elemekkel is számolni kell, mint például a sok gombaölő, ami az élővizekbe is bekerül.
Jobbak lennének a vadon fogott halak? Ez így nem jelenthető ki, náluk is számolni kell a hajók üzemanyagköltségével, illetve, ami ennél égetőbb, hogy a leszakadó műanyag hálók és horgok képzik a tengeri hulladék 50%-át, mely hatalmas ökológiai válságot eredményez.
A kereskedelmi halászat jelenlegi üteme mellett a tengeri populációk olyan gyorsan fogynak , hogy a WWF becslései szerint 2048-ra a legtöbb ember által fogyasztott faj kihal.
Összegezve, a halételek a marha és a bárányhús alatt helyezkednek el, közülük is a kisebb halfajták, mint a szardella vagy a hering kibocsátása a legkisebb, mely a baromfiak szintjén realizálódik. Ezeknél magasabb a különféle rákok és tengergyümölcseinek a lábnyoma.
Meg kell jegyezni, hogy most sincs benne a szállítási költség, mely hazánk esetében igen magas, főleg ha gyorsan romló, friss, hűtött tengeri halakat szeretnénk fogyasztani. Ebben az esetben a hazai halgazdaságokból származó halak kibocsátása messze alulmúl minden mást a listán.
Kapcsolódó bejegyzések
A tenyésztett halak nyomában
Körüljártuk az akvakultúrák és haltenyészetek témakörét. A vízi élőlények jól tenyészthetőek, de több probléma is felvetődhet tartásukat illetően.
forrás: greenqueen.com
