A szemétszigetek fő alkotói nem a palackok, hanem az eleve állatok elfogására használt, leszakadt halászhálók. Évente annyi termelődik, hogy a Holdig oda-vissza elér. Globális ökológiai probléma, amit nevén kell nevezni.
Már műanyagpoharakon is láthatjuk a teknősös emblémát, ami felhívja a figyelmet a műanyaghulladékokra, és azoknak a tengerekben kifejtett pusztítására. Csakhogy, tisztába kell tenni valamit, Európából, és főleg Magyarországról nem igazán fognak műanyagpalackok eljutni a tengerekig. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne kezeljük megfelelő módon a műanyaghulladékot, csak nem kapnak elég hangsúlyt az óceáni műanyaghulladékok valódi felelősei, a halászhálók!
Hallottunk az óceán közepén sodródó szemétszigetről, és a fejünkbe az a kép van, hogy ezt mind műanyagpalackok alkotják. Ez nem így van, a vizekben található műanyag többsége halászháló. Még egy felelőtlenül eldobott műanyagzacskó is képes foglyul ejteni egy állatot, nem hogy egy olyan csapda, amit konkrétan erre találtak ki.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányt készítő kutatók hét halász ország, 451 kereskedelmi halászával készítettek interjút, és az itt kapott adatokat standardizálták, és megbecsülték globálisan.
Világot körbeölelő halászhálók
A tanulmány szerint minden évben annyi horgászfelszerelés marad a vizekben, ami elérne a Holdig, és vissza. Ez a mennyiség arra is elég lenne, hogy lefedje Skócia teljes területét, ha pedig fonalba rendeznénk, 18-szor megkerülné a Földet.
Kapcsolódó bejegyzések
Szellemhálók pusztítják a tengerek élővilágát
A tengerekben sodródó halászhálók komoly környezetvédelmi kihívást jelentenek, hiszen állatok tömegét ejtik foglyul és pusztítják el, miközben akár évtizedeket töltenek a nyílt vizeken.
A válaszok rámutattak, hogy a kisebb, kevésbé korszerű felszereléssel rendelkező vállalkozások nagyobb valószínűséggel hagyják el a hálóikat. Ugyan így, a fenékvonóhálókból több szakad le, mint a középvízi hálókból.
Miután ezeket eleve állatok foglyul ejtésére fejlesztették leszakadásuk után is dolgoznak. Megbecsülni is nehéz, mennyi élőlény lesz az áldozatuk, de nem csak halakra, teknősökre, madarakra, bálnákra, cápákra és delfinekre is veszélyes.
Van rá megoldás?
Miután a halászatot nem lehet beszüntetni, nehézkes a megoldáskeresés. Első sorban tudomásul kell venni, hogy ez egy súlyos globális probléma, amit kezelni kell, de szerencsére már vannak megoldások.
Mivel a régebbi, ócska felszerelés nagyobb eséllyel szakad le, ezt kell kezelni. Jó út, ha a helyi önkormányzatok a régi halászfelszerelést visszavásárolják, és helyet biztosítanak az elavult felszerelés kidobására.
forrás: www.theguardian.com
borító: Jordi Chias/WWF
