A többször használható műanyag palackok segíthetnek megmenteni a Földet

A többször használható műanyag palackok segíthetnek megmenteni a Földet
A többször használható műanyag palackok segíthetnek megmenteni a Földet

A klíma- és környezeti válság szempontjából az egyik leghatékonyabb beavatkozási pont a hulladékgazdálkodás fenntartható, körforgásos alapokra való átállítása, aminek egyik legérdekesebb trendje az újratölthető műanyag csomagolások újbóli térnyerése.

A hulladék-, különösen a műanyaghulladék-gazdálkodás kizöldítése több olyan módszert is magába foglal, amelyeket egymással párhuzamosan érdemes alkalmazni, ilyen a képződő hulladék mennyiségének tervezéssel vagy csomagolásmentes megoldásokkal való csökkentése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás, továbbá az újrahasználat hatékonyságának, illetve arányának növelése is.

Az újrahasznosítás során a hulladékot aprítással ismét (másodlagos) nyersanyaggá alakítják.
Kép: canva

Az újrahasznosítás és az újrahasználat fogalmaknak a hulladékgazdálkodás kontextusában hasonló, mégis igencsak eltérő jelentésük van. Előbbi lényegében azt jelenti, hogy az adott hulladékot aprítással ismét (másodlagos) nyersanyaggá alakítják, amelyből aztán az elsődleges (szűz) nyersanyagokból való gyártáshoz hasonló módszerrel állítják elő a kívánt terméket. Ezzel szemben az újrahasználat esetében a hulladékot szerkezeti roncsolás nélkül, mindössze egy tisztítást követően ismételten felhasználják. Könnyű belátni, hogy általánosságban az újrahasználat környezeti lábnyoma a szerényebb munka-, illetve energiaigény miatt kisebb, mint az újrahasznosításé.

Hová tűntek a visszaváltható palackok?

Lassacskán a hazai vásárlók is beletanulnak az év elején indult, az italoscsomagolások szelektív begyűjtési és újrahasznosítási arányát növelni hivatott (DRS) visszaváltási rendszer használatába, ahogy a féléves haladékot kapott gyártók a boltokba kerülő egyre több palackjukat, dobozukat, üvegüket látják el a megfelelő jelöléssel.

Az egyszer használatost felválthatja a többutas?
Kép: canva

A rendszer keretében jellemzően az egyszer használatos (egyutas) sértetlen fém, műanyag és üveg italcsomagolásokat vihetjük vissza az élelmiszert forgalmazó üzletekben és mellettük működő visszaváltó pontokon, visszakapva a vásárláskor a termékek árával megfizetett 50 forintot. Ugyanakkor továbbra is lesznek többször használatos, újrahasználható/újratölthető (többutas) visszaváltható csomagolások is, melyek visszaváltási díját a gyártó határozza meg. Az új visszaváltó automaták alapesetben az egyszer használatos csomagolások elhelyezésére szolgálnak, amelyeket az újrahasznosítás lehetővé tétele érdekében a gépek helyben össze is zúznak, ezért az újratölthető csomagolások visszaváltása többnyire továbbra is külön, az erre a célra régebben telepített automatákkal történik.

Visszaváltás vagy újrahasznosítás?
Kép: canva

A többször használható, újratölthető palackok száma és aránya azonban jelentősen visszaesett az 1980-as, 1990-es évekhez képest, így tavaly már csak az italcsomagolások mintegy 10%-a tartozott ebbe a körbe. Ennek több oka lehet, a fogyasztók kényelmességétől a logisztikai nehézségeken át a modell pénzügyi eredménytelenségéig. A fogyasztói szokások fontosságára utal, hogy az újratölthető termékek marketingje sok helyen elsősorban a vásárlók pénzmegtakarítási lehetőségeire fókuszál, amivel azonban a gyengébb környezettudatosságú stabil jóléti államokban nem igazán lehet jól eladni ezt a megoldást.

Mindenesetre a környezet- és klímavédelem szempontjából egyértelműen kedvezőtlen fejleményről van szó. Míg ugyanis az egyszer használatos csomagolások újrahasznosításának környezetterhelése jelentősen kisebb, mint a nem újrahasznosításé, addig az újrahasználat, illetve újratöltés még az úgynevezett anyagában történő újrahasznosításnál is sokkal inkább környezetbarát megoldás.

Újrahasznosítás vagy újrahasználat

Az újrahasznosítással – vagyis a visszavitt palackok roncsolását követően nyert másodlagos nyersanyagból történő gyártással – például egy italosüveg esetében a csomagolás előállításához fűződő karbonemisszió 20–50%-kal, a vízszennyezés pedig 50%-kal mérsékelhető. Újratölthető üvegpalack alkalmazásával viszont az egyszer használatos üveghez képest is 85%-kal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás érhető el, míg az egyszer használatos fémdobozokhoz képest 57%-os, az egyutas műanyag palackokhoz viszonyítva pedig 70%-os csökkenés érhető el az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban. A kedvező hatás pedig az újratöltések számának emelkedésével erősödik.

A visszavitt palackok nagy mértékben hozzájárulnak a karbonemisszió csökkentéséhez.
Kép: canva

Az újratölthető italcsomagolások jellemzően üvegből készülnek, de az utóbbi időben ismét egyre nagyobb figyelem irányul az újratölthető műanyag palackokban (refPET) rejlő lehetőségekre is, amelyek alkalmazása még az újratölthető üvegnél is klímabarátabb megoldás. Ennek az az oka, hogy bár egységnyi tömegű üveg előállításához kisebb negatív klímahatás kapcsolódik, mint a PET (polietilén-tereftalát) gyártásához, az üvegpalackok tömege és nyersanyagigénye – megegyező térfogat esetén – sokszorosa a műanyagokénak.

Az újratölthető műanyag palackok szóban forgó előnye olyan jelentős, hogy az üveggel szemben akkor is megmarad, ha az üveget jóval többször használják újra. Egy többször használható üvegpalack akár több mint 40 alkalommal is újratölthető, míg a refPET palackok átlagosan akár 25 ciklust is teljesíthetnek.

A hazai boltokban is megjelent az első refPET

Az újratölthető műanyag palackok megjelenése nem nevezhető teljesen új jelenségnek, az 1990-es, 2000-es években Magyarországon is széleskörűen elterjedtek voltak az üdítőgyártók többutas csomagolásai, azonban az utóbbi évtizedekben ezek nagy része is eltűnt a boltokból, vélhetően hasonló okokból, mint amiért általánosságban a többször használható palackok.

A lakossági felhasználókat célzó első újrahasználható refPET-palackos termék 2024 elején jelent meg Magyarországon, méghozzá az addig 100%-ban egyszer használatos műanyag palackokat alkalmazó ásványvízpiacon.

Nem új jelenségről beszélünk.
Kép: canva

Az itthon évente forgalomba hozott 3,3 milliárd darab italcsomagolás több mint fele műanyag palackos, így hatalmas potenciál rejlik az újratölthető palackokban. Magyarországon az egy főre jutó átlagos éves ásványvízfogyasztás 130 liter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2023-as kutatása szerint. Míg egyszer használatos palackokból körülbelül 86 darab szükséges ezen igény kielégítéséhez (1,5 literes kiszerelésű palackok használata esetén), addig 25-ször újrahasználható cserepalackokkal ez a szám évi mindössze 3-ra csökkenthető.

Újrahasznosítás és újrahasználat!

Az újrafelhasználás mellett szól a kibocsátáscsökkentés szempontján túl a világot elárasztó műanyagszemét-termelés visszafogásának egyre sürgetőbb feladata is. Elemzések szerint ugyanis azonnali és tartós fellépés nélkül 2040-re az óceánba jutó műanyagok éves mennyisége csaknem megháromszorozódhat. Azonban a ma elérhető technológiák felhasználásával – köztük az újrahasználati, újratöltési rendszerek alkalmazásával – több mint 80%-kal csökkenthető ez a mennyiség, amennyiben a döntéshozók is hajlandók a rendszerszintű változtatásokra.

Melyik a jobb megoldás?
Kép: canva

Az újrahasznosítás felől az újrahasználás irányába való elmozdulás nem „csak” környezetvédelmi előnyökkel jár, hangsúlyozva, hogy a kettő nem zárja ki teljesen egymást, hiszen az újratölthető palackok jelentős arányban tartalmazhatnak újrahasznosított anyagot. Az egyszer használatos műanyag csomagolások mindössze 20%-ának újrafelhasználható alternatívákkal való helyettesítése világszinten legalább 10 milliárd dollár értékű üzleti lehetőséget kínál.

A nagy nemzetközi vállalatok számára a jelek szerint egyre inkább stratégiai cél az újrahasználható csomagolások alkalmazása, ami nem meglepő arra tekintettel, hogy az önmaguk, a fogyasztók, a befektetők és a politikai döntéshozók által támasztott egyre szigorúbb fenntarthatósági (ESG) elvárásoknak való megfeleléshez egyre inkább nélkülözhetetlen kiaknázni a legnagyobb potenciállal rendelkező lehetőségeket. A trend, amelyre egyesek már az újratöltés–újrahasználat forradalmaként hivatkoznak, nemcsak az élelmiszeripari cégek körében érzékelhető, hanem az általános fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknál is, többféle üzleti modell formájában.

Kiemelt kép: canva

search icon