Amikor tornádóról hallunk, legtöbbünknek alighanem elsőként a katasztrófafilmekből jól ismert, maga körül mindent elpusztító óriási felhőtölcsér jut eszébe, itt az ideje azonban, hogy pontosabb képet kapjunk erről az egyszerre csodálatra méltó és félelmetes időjárási jelenségről. Tornádóval ugyanis nemcsak a tengerentúlon és a mozivásznakon, hanem kis hazánk területén is egyre gyakrabban lehet találkozni.
Azt persze hozzá kell tenni az igazsághoz, hogy a magyarországi tornádókat közel sem olyan gigantikus erejű és nagyságú viharokként érdemes elképzelnünk, mint amilyenek például az Amerikai Egyesült Államok egyes területein tombolnak. Mielőtt viszont rátérnénk az eltérések mibenlétére, érdemes tisztázni, mit értünk pontosan tornádó alatt, illetve azzal sem árt képbe kerülnünk, hogy mi különbözteti meg a tornádót az olyan hasonló jellegű meteorológiai jelenségektől, mint amilyen a hurrikán vagy éppen a tájfun.
Kapcsolódó bejegyzések
A hatékonyabb meteorológiai előrejelzés a zöld átállás kulcsa
A meteorológiai szolgálat, a jövőben a zöld átállásra törekvő szervezetként működik tovább.
Tornádó, hurrikán és tájfun – Mi a különbség közöttük?
A tornádó nemzetközi szinten használt kifejezés, ám eredetileg az angol nyelvből ered a megnevezése annak a forgószélnek, amely pusztító erejéről, intenzív örvényléséről, valamint oszlopszerű formájáról ismert. A tornádó ismertetőjegyei továbbá, hogy mindig egy viharfelhőből alakul ki, érintkezik a földfelszínnel, átmérője pedig néhány 10 és 100 méter között van. Egy tornádó többnyire nem túl hosszú életű jelenség, előfordul, hogy csupán néhány percig tart, leghosszabb időtartama nagyjából egy óra, de átlagosan fél órán keresztül létezik. Maximum 100 km-nyi távolságot tesz meg, főként pedig az észak-amerikai vidéken fordul elő, ennek ellenére azonban kijelenthető, hogy gyakorlatilag a világ bármely szárazföldi pontján találkozhatunk vele.
A hurrikánt legegyszerűbben úgy lehetne jellemezni, hogy egy továbbfejlődött tornádó, vagyis egy sokkal nagyobb, kitartóbb, emiatt pedig nyilvánvalóan kártékonyabb szélvihar. Egy hurrikán pusztítása gyakran több ezer km2-nyi területre kiterjed, időtartamát tekintve hetekig is eltarthat, nem mellesleg gyakran kíséri az útját árvíz, így ami utána marad, az csak a letarolt, porig rombolt táj.
A tájfun lényegében ugyanaz, mint a hurrikán, csak azért hívják másként, mert a Csendes-óceán nyugati részén fordul elő, míg a hurrikán a keleti részre jellemző, illetve a Karib-térségre. Ami pedig közös a tornádóban, a hurrikánban és a tájfunban, az az, hogy a klímaváltozásnak köszönhetően mindhárom időjárási jelenség egyre gyakoribb.
Fotó: Canva
Hogyan alakul ki a tornádó?
Egy tornádó többnyire szupercellákból születik, azaz olyan intenzívebb zivatarokból, amelyeken belül már kialakult egy forgó légtömeg. Az Amerikai Egyesült Államok statisztikái alapján általában 5 vagy 6 ilyen szupercella szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön egy tornádó. Az első tornádók kora tavasszal jelentkeznek, a csúcspont pedig általában május környékére esik, ilyenkor sújtja a legtöbb tornádó az amerikai területeket.
Napszakok tekintetében a késő délután kedvez leginkább a tornádó megszületésének, ilyenkor ugyanis már eléggé felmelegszik a talaj felszíne és a levegő ahhoz, hogy zivatar keletkezzen. Mindez úgy történik, hogy a meleg és nedves levegő hideg és száraz levegővel kerül össze, a hideg légtömeg pedig a meleg fölé kerül.
Amikor ennek következményeként kialakul egy zivatar, a meleg levegő feláramlást hoz létre, amely pörögni kezd a szél sebességének és irányának függvényében. Ez még nem tornádó, hanem egy mezociklonnak nevezett jelenség, amely azzal gyorsítja forgását, hogy még több meleg levegőt szív magába. A nedves levegőben vízcseppek alakulnak ki, ezekből tölcsér keletkezik, ez pedig még mindig nem tornádó, csupán egy tuba – egészen addig, amíg nem kezd el terjeszkedni lefelé, a talaj irányába. Amikor a tuba addig nő, hogy már eléri a talajt, akkor születik meg a pusztító erejű tornádó.
Fotó: Canva
Tornádó Magyarországon? Lehetséges!
Hihetetlennek tűnhet, de – ahogy már előzetesen is utaltunk rá – tornádók hazánk területén is keletkeznek. A rekordot a hazai tornádók születésének szempontjából a 2023-as év tartja, amikor is néhány napos eltéréssel összesen hat településen (Békéscsabán, Tatabányán, Budapesten, Miskolcon, Rohoncon és Ősiben) jelent meg tornádó, tubából pedig még ennél is több volt májusban és júniusban. A pontossághoz hozzátartozik, hogy a hatból csak öt tuba ért hazánk területén földet, azaz vált tornádóvá, a rohonci tornádó ugyanis már az ország határain túl született meg. A leggyengébb a miskolci, míg a leglátványosabb a budapesti tornádó volt.
És bár korábban azt írtuk, hogy a tornádó születésének egyik fázisa egy mezociklon keletkezése, a történet úgy kerek, ha tisztázzuk, hogy ez az előfeltétel a nagy erejű, pusztító tornádókhoz szükséges. A hazai tornádók azonban többnyire nem mezociklonális eredetűek, ezért hatásuk sem annyira kártékony, mint a tengerentúli rokonaiké. Ezt az is jól illusztrálja, hogy a tornádók erősségét és pusztításuk mértékét mérő Fujita-skálán a hazai tornádókat a „gyenge” kategóriába sorolták be. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar tornádók veszélytelenek: teheneket ugyan nem fognak az égbe emelni, ám a házak tetőszerkezetét így is megbonthatják, az ereszcsatornákat megrongálhatják, néhány fát pedig megtépázhatnak, esetleg ki is dönthetnek, amelynek következtében közvetett módon a közelben parkoló autókban is kárt tehetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Változó éghajlat, változó kihívások: mit kell tudni a jégkármérséklésről? – Podcast
A jégesőket nem lehet megszüntetni, a károkat viszont csökkenthetjük. Hogy ez miként lehetséges, arról Kocsis Áronnal, a JÉGER vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan védekezhetünk a tornádók ellen?
Habár hazánk tornádói leginkább a „gyenge” vagy a „mérsékelt” kategóriába tartoznak, Csehországban már előfordultak erősebb, emberéleteket követelő típusok is, így nem árt nekünk is tisztában lennünk azzal, hogyan védekezhetünk a tornádók ellen. Egy komolyabb tornádó a szívóhatása révén törmelékeket (deszkákat, cserepeket, köveket) cipelhet magával, amelyeket aztán kilökhet a testéből, így semmiképpen sem érdemes a szabadban tartózkodni tornádó idején.
Fotó: Canva
A legtöbb magyarországi tornádó elől persze elegendő csupán zárt térbe húzódnunk, ám ha véletlenül külföldi tartózkodásunk során kifognánk egy erősebbet, a biztonság kedvéért vonuljunk le az épület alagsorába vagy a pincébe! Ha nem áll rendelkezésre föld alatti helyiség az épületben, a tornádó érkezési vonalával ellentétes irányban fekvő szobában keressünk menedéket! Itt kapcsoljuk le a villanyt, és bújjunk be egy asztal alá, lehetőség szerint távol az ablaktól! Az olyan közösségi épületekben, mint a templomok, iskolák, mozik és bevásárlóközpontok, az épület közepe a legjobb menedékhely, itt érdemes a földre feküdve, fejünket eltakarva meglapulni, amíg a tornádó elvonul.
A gépjármű azonban nem jelent menedéket semmilyen esetben sem, így ha egy tornádó közeledik, mi pedig autóban ülünk, minél gyorsabban hagyjuk el azt, és keressünk menedéket máshol! Túlélési esélyeink akkor a legnagyobbak tornádó esetén, ha föld alatti helyiségben vagy pedig a talajhoz szilárdan rögzített tárgy alatt keresünk oltalmat.
Kiemelt kép: Canva
