A törpemalacok a kutyákkal ellentétben nem kötődnek gazdájukhoz
A törpemalacok a kutyákkal ellentétben nem kötődnek gazdájukhoz

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói állapították meg, hogy a kedvencként tartott törpemalacok a kutyákkal ellentétben nem kötődnek gazdájukhoz. A kutatók emberi környezetben szocializált törpemalacoknál vizsgálták, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk olyan kötődés a gazdához, mint amilyen a gyermek-anya kapcsolatokra jellemző.

Bár a kedvencként tartott törpemalacok is biztosan szeretik a gazdájukat, azok a kutyával ellentétben nem kötődnek hozzá. Úgy tűnik, az a fajta viselkedésmintázat, ami az anya-gyermek közti kötődést jellemzi, a kedvencként tartott törpemalac-ember viszonyban nem, csak a kutya-ember kapcsolatban jelenik meg – olvasható az ELTE sajtóközleményében.

A kutyákhoz hasonlóan a törpemalacok is csoportosan élő és rendkívül szociális állatok, amelyek ha társállatként tartják őket, a kutyákhoz hasonló szerepet töltenek be az emberi családokban. Ezért jó modellfajok a családi kutyákkal való közvetlen összehasonlításhoz – magyarázza a közleményben Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa.

Az etológusok szerint ahhoz, hogy egy társas kapcsolatot kötődésnek lehessen nevezni, meg kell felelnie néhány objektív kritériumnak, például új környezet felfedezésekor vagy veszély esetén a kötődő egyednek a gondozót kell „biztonságos menedékként” használnia. A kötődés itt nem az egyedek közti szeretetet jelenti, hanem egy biztonságot adó, függési kapcsolatot foglal magában.

A kutatók a vizsgálat során az úgynevezett „Idegen Helyzet Teszt” segítségével hasonlították össze a fiatal, kedvencként tartott törpemalacok és kutyák viselkedését a gazdájuk és egy idegen jelenlétében, illetve szeparációban. Számos előző kutatás eredményét megerősítve, a kutyák ebben a vizsgálatban is kötődési kritériumuknak megfelelően viselkedtek, míg a törpemalacok az ismeretlen helyen nem a gazdánál keresték a biztonságot.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás és az emberrel való korai érintkezés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a társállatokban megjelenjen a humán-analóg kötődési rendszer – magyarázza Gábor Anna, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa. Épp a kutyák háziasítási folyamatának egyedi jellege, az együttműködésre és az embertől való függőségre irányuló szelekció lehet a kulcstulajdonság az emberhez való kötődés kialakulásában – tette hozzá.

Forrás: MTI
Kiemelt kép: Canva

search icon