Az energiaválság, az árupiaci áremelkedés, az ellátási láncok zavarai és a politikai változások jelentette bizonytalanságok miatt nehéz megmondani, milyen lesz 2022 a megújuló energia és a klímaügy szempontjából, de az esély adott az érdemi előrelépésre.
Idén világszerte folytatódhat a megújuló energiaforrások térnyerése, de a kilátásokat jelentős bizonytalanságok terhelik. A telepítések rekorddöntése ugyanúgy benne van a pakliban, mint a beruházások jelentős részének elhalasztása, a kettő pedig akár egyszerre is megvalósulhat. A bizonytalanságokat ezen a területen is az energiaválság, az árupiaci áremelkedés, valamint a globális ellátási láncok problémái okozzák. Bár a krízis elsősorban a fosszilis energiatermelés áremelkedésében jelentkezik, a nap- és szélenergia-beruházásokat sem hagyja érintetlenül, amelyekre többféle módon, negatívan és pozitívan is hat.
Kapcsolódó bejegyzések
Minden várakozást felülmúlt a nap- és a szélenergia árának csökkenése
A szakértők rendre jócskán alulbecsülik a megújuló energiaforrások várható költségcsökkenését. Ennek egyik oka az, hogy nem számolnak eléggé a technológiai fejlődéssel.
Ezek a tényezők már 2021 jelentős részében is befolyásolták a megújulószegmenst. Ezzel együtt az előzetes adatok szerint tavaly folytatódhatott a megelőző évek trendje, és globálisan ismét rekord nagyságú új megújulóáram-termelő kapacitás jöhetett létre. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előzetes adatai szerint közel 290 GW új megújulókapacitás települhetett világszerte, ami mintegy 3 százalékkal nagyobb a 2020-as növekedésnél. A bővülés zömmel a fotovoltaikus naperőmű-beruházásoknak köszönhető, ez a technológia adta ugyanis az új telepítések több mint felét, megelőzve a szél- és a vízenergiát.
Új rekord születhet a nehézségek ellenére
Az IEA mértékadó, ám óvatosan kezelendő prognózisa szerint a növekedés a következő öt évben tovább gyorsulhat. Így a 2026-ig a világon épülő villamosenergia-termelő erőművi kapacitás csaknem 95 százalékát a megújulók adhatják. A decemberben megjelent előrejelzés a fent jelzett nehézségek figyelembevételével is lendületesebb bővülést valószínűsít az egy évvel korábbihoz képest. Az Energiaügynökség szerint ugyanis – bár nagyrészt a nyersanyagok drágulása miatt a nap- és szélerőmű-beruházások költségei sokéves csökkenést követően emelkedtek – a tiszta energia erősödő politikai támogatása, illetve az ENSZ tavaly őszi klímacsúcsán (COP26) bejelentett, a korábbiaknál ambiciózusabb klímatervek több mint ellensúlyozzák az előbbi negatív hatást.
Az előrejelzés szerint 2022-ben alapesetben is rekord mértékben, mintegy 295 GW-tal, vagyis a 2021-es bővülésnél jó 2 százalékkal nagyobb mértékben nőhet a globális megújulóáram-termelő kapacitás. A prognózis bizonytalanságait jelzi azonban, hogy az energiaügynökség az alapeseti forgatókönyvhöz képest 2021-ben és 2022-ben is még körülbelül 50 GW-os növekedési lehetőséget lát. Ez egyben azt jelenti, hogy idén akár csökkenhet is a települő új kapacitás nagysága az előző évihez képest. Más előrejelzések is a kilátások ellentmondásosságát mutatják.
Akad olyan jelentés, amely szerint kifejezetten az energiaválság következtében idén 25 százalékkal emelkedhet a megújulós beruházások globális összértéke. A fosszilis energiahordozók és a fosszilis alapú villamosenergia-termelés költségeinek példátlan emelkedése messze meghaladja a nap- és szélenergia drágulását, ezért a vállalatok részéről érzékelhetően erősödött az igény arra, hogy villanyszámlájukat hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodásokkal (PPA-kkal) mérsékeljék. A PPA-modell lehetővé teszi a nap- és szélenergia időjárásfüggő jellege, illetve a hosszú távú és nagy mennyiségű energiatárolás megoldatlansága által okozott ellátásbiztonsági kockázatok mérséklését is. Nem véletlenül növekszik világszerte egyre nagyobb ütemben a PPA-k népszerűsége, az energiaválság által egyik legsúlyosabban érintett Európai Unióban például rekord szintre.
Visszatérhet a csökkenő ártrend
Más várakozások viszont arról szólnak, hogy az idei évre tervezett naperőmű-beruházások nagy részét halasztani vagy törölni kell majd a nyersanyagköltségek megugrása és az ellátási láncban tapasztalható problémák miatt. Az utóbbi, alacsonyabb kapacitásbővülést előrevetítő prognózisokkal összhangban az új nagy naperőműprojekteknél is a növekedés lassulása volt látható Magyarországon 2021 utolsó negyedévében. A némileg eltérő rendszerkomponensekből álló kisebb, háztartási méretű naperőműveket a jelenség látszólag egyelőre nem érinti, de nem lenne meglepő, ha a 2022-es kapacitásbővülés mértéke alatta maradna 2021 történelmi rekordjának.
A problémák hatására világszerte érzékelhető a megújulóenergia-aukciók elhalasztása, átütemezése is, ami visszafoghatja a következő évek kapacitásbővülését. Miközben pedig a pályázók érdeklődése gyengül, az ajánlati árak terén az eddigi folyamatos csökkenést követően megjelent a növekvő tendencia. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy 2021-ben, 2022-ben, majd a következő években is rekord nagyságú új megújulós kapacitás létesül. A napenergia-iparban arra számítanak, hogy 2022 első vagy második negyedévében a beruházási költségek ismét visszatérnek a csökkenő trendhez, amint Kínának sikerül úrrá lennie a termelési nehézségeken, és enyhülnek az ellátási láncot sújtó gondok.
Tovább kell fokozni a tempót
A megújulóáram-termelő kapacitások 2022-ben és a következő években előre jelzett bővülési üteme még a nagyobb növekedést lehetővé tevő forgatókönyv megvalósulása esetén is jócskán elmarad attól, ami a 2050-es klímasemlegességhez szükséges. A nap- és szélerőmű-telepítések éves nagyságát az alapeseti forgatókönyvhöz képest csaknem kétszeresére kellene növelni. Ezenkívül minden egyéb megújulóenergia-felhasználási célt is jelentősen emelni kellene, beleértve a zsinórtermelésre képes vízenergiát, biomasszát, biogázt, illetve a geotermikus energiát is. A bioüzemanyagok esetében pedig az éves keresletnövekedésnek meg kell négyszereződnie. Reménykeltő ugyan, hogy a nap- és szélerőművek elmúlt évekbeli kapacitásbővülése rendre meghaladta a várakozásokat, a kedvező folyamat kiterjesztéséhez azonban elengedhetetlen véghez vinni további politikai intézkedéseket. Különösen fontos nagyobb arányban átcsatornázni a járvány negatív gazdasági hatásainak kezelését célzó helyreállítási forrásokat.
Ugyanakkor a mindenekelőtt a földgázárak elszállásában megmutatkozó energiakrízis várhatóan a globális széntermelést 2021 után 2022-ben is új történelmi csúcsra hajtja. Részben ennek következtében idén minden klímaügyi erőfeszítés ellenére valószínűleg ismét új rekordra emelkedik a globális szén-dioxid-kibocsátás. És bár az ENSZ klímacsúcsán az országok képviselői ígéretet tettek arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célokat, erre nézve jelentős kockázatot rejtenek magukban az idei évben világszerte tartandó választások, a helyi közhangulat és a politika változásai. Például az Egyesült Államok időközi választásai akár a Biden-kormányzat klíma- és környezetvédelmi programját is kisiklathatják, de az EU-tagállamok részéről szintén erősödhet a közösségi zöld politikával szembeni kritikus hozzáállás.
Erősödő fenntarthatósági momentum
A klímaügy, illetve a fenntartható gazdaságra való átállás persze jóval többről szól, mint a megújuló energiaforrások terjedése. Remélhetőleg 2022-ben számos egyéb – ebből a szempontból fontos területen is – előrelépést láthatunk majd. Ilyen lehet az ökoszisztéma és a biodiverzitás védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítések fokozódása, a fenntartható mezőgazdaság és a növényi alapú étrend iránti igény erősödése, de a fenntarthatósági szempont egyebek mellett a finanszírozás, a divat és a kereskedelem más területein is tovább erősödhet idén (jó példák erre a csomagolásmentes boltok).
A klímavédelmi intézkedések szempontjából meghatározó lesz az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) a klímaváltozás hatásairól, valamint a hozzájuk való alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, februárban publikálandó jelentése. A 2021 augusztusában megjelent hatodik értékelő jelentés folytatásának tekinthető dokumentumot márciusban a mérséklő intézkedéseket és a kibocsátáscsökkentés kontroll alá vételének lehetőségeit taglaló beszámoló követi majd. Júliusban az ENSZ biológiai sokféleséggel és ökoszisztémával foglalkozó kormányközi testülete (IPBES) tart majd konferenciát, melynek főbb megállapításai várhatóan az IPCC szeptemberi összefoglaló jelentésével együtt kiemelt figyelmet kapnak majd a 2022. novemberi globális klímacsúcson is, ahol a világ országainak a nehézségek ellenére remélhetőleg sikerül majd zárniuk a jelenlegi tervek és a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges pálya között ma még látható ollót.
