Ha klímavédelemről, fenntarthatóságról beszélünk, sokan a nagyobb vállalatokra gondolnak, miszerint addig úgysem érhető el változás, amíg ezek a cégek nem lépnek. De mi történik akkor, ha egy vállalatnak stratégiai célkitűzése, hogy csökkentse a kibocsátását, edukálja a dolgozóit és vásárlóit? Az ilyen eseteket hajlamosak vagyunk természetesnek venni, holott, ha kihangosítanánk őket, más cégek is példaként tekinthetnének az ilyen lépésekre.
Vegyünk az egyszerűség kedvéért egy átlagos városi családot. A szülők szívesen járnak piacra tejtermékért, zöldségért, gyümölcsért, de ha dolgoznak, a gyerekek pedig iskolába járnak, nincs mindig idő piacra menni. Ilyenkor begurulnak valamelyik diszkontlánc parkolójába, hogy megejtsék a heti bevásárlást.
Kép: canva
Innentől kezdve döntések sorozata indul meg, amit már nem csak a család, hanem a kiválasztott üzlet is meghatároz. Egy élelmiszerüzlet ugyanis alternatívákat kínálhat a fenntarthatóbb választáshoz, lehetőséget adhat arra, hogy például a kidobásra ítélt zöldségcsomagot válasszák a szebbnek látszó zöldségek helyett, vagy hogy húsmentes legyen az aznapi vacsora. Sokféle információval találkozik a vásárló, amikor belép egy adott üzlet ajtaján.
Kapcsolódó bejegyzések
A termőföldről a szemetesbe? Beszéljünk az élelmiszerpazarlásról!
Óriási mennyiségű élelmiszer végzi a kukában, sajnos Magyarországon is. Mit tehetünk ellene?
A Lidl nemrég adta közzé 3. fenntarthatósági jelentését, ami azért is óriási dolog, mert a diszkontlánc, részletesen, de lényegre törően mutatja be, mi mindent tett és tervez tenni a fenntarthatóság előmozdítása érdekében. Ez pedig jelentősen érint minden ott vásárlót és dolgozót, ugyanis a bolthálózat nagy hangsúlyt helyez az edukációra és a megfelelő kommunikációra is.
Klímavédelem egy diszkontlánc szemüvegén keresztül
Ha valakiben felmerülne a kérdés, mégis mi mindent tehet egy 211 üzletet fenntartó bolthálózat, meglepődne a válaszon. Ugyanis olyan kiterjedt a lehetőségek tárháza, amire elsőre talán nem is gondolnánk.
Kapcsolódó bejegyzések
Mely élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába?
Mutatjuk, melyek azok az élelmiszerek, amelyeket a leggyakrabban dobunk ki.
A bolygó, az ember és a vásárló jóléte mentén számos pontban határozták meg azt, milyen célok és intézkedések mentén dolgoznak a fenntarthatóbb jövőért abban a folyamatban, míg egy termék a bolt polcaira kerül. Cél többek között a tanúsítottan fenntartható forrásból származó nyersanyagbeszerzés, az élelmiszer-hulladék csökkentése, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, vagy a fenntartható épülettanúsítás. Kiemelt helyen szerepel a fenntarthatóbb logisztikai folyamatok megteremtése, de a biodiverzitás védelme is, valamint a folyamatos párbeszéd és edukáció, mind a vásárlók mind a dolgozók irányába.
Kép: Lidl Magyarország
Ami mellett már egyetlen vállalat sem mehetne el szó nélkül
A Lidl fenntarthatósági célkitűzései között komoly szerepet kap a klímavédelem. Fontos elköteleződés, hogy mind az üzletekben, mind a logisztikai központban a termékek hűtéséhez 100%-ban természetes hűtőközeget alkalmazzanak 2028 végéig vagy az, hogy a dízelüzemű kamionok alternatív hajtású járművekkel történő cseréje révén a 2030-as üzleti év végéig 15%-os CO2e-kibocsátás-csökkenést (kg/km) érjenek el a 2021-es szinthez képest.
A diszkontlánc elkötelezett a tudatos és fenntarthatóbb életmód előmozdítása mellett is. Fontos célkitűzése, hogy 2025-ig 20%-kal csökkenti a saját márkás termékei kapcsán a hozzáadott só- és cukortartalom értékesítési mennyiséggel súlyozott átlagát vagy az, hogy 2030-ig a növényi alapú fehérjeforrások arányát minimum 15%-ig növelje a termékkínálatában.
Miért fontosak ezek a célszámok? Ha egyéni szinten azt látjuk, hogy egy ekkora bolthálózat mennyit tesz és mennyire veszi komolyan a klímaváltozás hatásainak csökkentését, vagy a tudatosabb táplálkozás előmozdítását, az ránk, „egyszerű vásárlókra” is hatással lesz.
Kép: canva
Ami már megvalósult, és ami mögötte van
A kibocsátáscsökkentésben már 6 LNG és 4 elektromos hajtású kamion segít. Az élelmiszerpazarlás ellen a Mentsük meg! csomagokkal tesz az áruházlánc, amelyekben kevésbé szabályos, ám fogyasztható zöldségeket és gyümölcsöket, vagy éppen előző napi pékárut vásárolhatunk kedvezményesen. A fenntarthatóbb táplálkozás támogatása érdekében pedig tavaly megkezdte a saját márkás Vemondo márkanév alá tartozó vegán élelmiszereink árának csökkentését, így azokat ugyanolyan kedvező áron vásárolhatjuk meg, mint állati eredetű megfelelőjüket.
Persze a környezeti fenntarthatóság mellett az emberi tényező is fontos: éppen ezért a cég 2023-ban bevezette a Számíthatsz ránk! programot, amelyben a kollégák és hozzátartozóik díjmentes és független jogi, pénzügyi és pszichológiai tanácsadást vehetnek igénybe szakemberektől. Az emberi tényezőben pedig lényeges szerepet játszik az edukáció is, a diszkontlánc fontosnak tartja vásárlói tudatosságnövelését is különböző kommunikációs kampányok által.
A Lidl átfogó, a 2022-es és 2023-as üzleti évére vonatkozó jelentésében a fentieken túl még számos célt, intézkedést és eredményt bemutatnak. Ami azonban már a vásárlók kezében van, az a tudatosság és a döntés. A nap végén rajtunk múlik, milyen törekvéseket támogatunk.
Kiemelt kép: canva
