A várandósság alatt számtalan dologra kell figyelnie a kismamáknak a magzatuk és saját maguk biztonsága érdekében. Különös figyelmet kell szentelni annak, hogy esetleges megbetegedés esetén milyen gyógyszerek szedhetők, illetve milyen kémiai anyagokat érdemes elkerülniük.
Vegyi anyagok várandósság idején
A Kumamoto Egyetem kutatóinak egy új tanulmánya szerint kapcsolat állhat fenn a háztartási vegyszerek gyakori alkalmazása, illetve a nem natúr vagy nem zöld kozmetikai termékek használata és a gyermekkori asztma kialakulásának valószínűsége között.
A kutatás során több mint 3500 anya és gyermek adatait elemezték a Japan Environment and Children’s Study (JECS) elnevezésű nagyszabású országos kutatási projekt részeként.
Kapcsolódó bejegyzések
A 10 legjobb praktika megfázás ellen
Mi tisztítja ki hatékonyan a légutakat? Mit szedj köhögésre? A természet patikája sokoldalú, használd ki a lehetőségeket!
Parabének
A kutatók a több ezer anyának és gyermekének adatait feldolgozva a következő megállapításokra jutottak:
A butilparabén magas szintje – amely tartósítószerként megtalálható számos nem természetes kozmetikumban, például samponokban, testápoló krémekben – ártalmas lehet a terhesség korai szakaszában. A kutatás eredményei szerint 1,54-szeresére növelte az asztma kialakulásának esélyét a születendő gyermekeknél.
Kép: canva
A parabének észtermolekulák, amelyek a kozmetikumok 75–90%-ában megtalálhatók, általában 0,01–0,3%-os arányban [1]. Tartósítószerként alkalmazzák őket, mert képesek meggátolni a gombák és a mikrobák szaporodását, azonban számos mellékhatásuk is lehet. A parabének egyéb mellékhatásairól és arról, hogy honnan tudhatod, hogy egy termékben megtalálhatók-e, illetve mit lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüld ezeket, egy korábbi cikkünkben olvashatsz.
A 4-nonil-fenol
A japán kutatók által vizsgált másik vegyület a 4-nonil-fenol volt, amely az alkil-fenolok családjába tartozik. Az alkil-fenolok számos termékben megtalálhatók, például bizonyos tisztítószerekben, háztartási cikkekben és kozmetikumokban [2][3]. Sajnos már azonosították különböző típusú élelmiszerekben és az ivóvízben is [4]. Csakúgy, mint a butil-parabénnek, számos alkil-fenolnak, köztük a 4-nonil-fenolnak is ösztrogénszerű hatása van [5]. Szájon át történő bevitelük esetén ezek az anyagok felhalmozódhatnak az emberi szervezetben az alacsony oldhatóságuk és a nagyfokú hidrofobitásuk miatt.
Kép: pexels
Kapcsolódó bejegyzések
Takarítás mikroműanyagok nélkül – Hogyan kerülhetjük el őket?
Úgy gondolod, a lakásod nincs tele mikroműanyaggal? Szinte biztos, hogy ebben tévedsz, azonban mutatjuk, hogy szabadulhatsz meg tőlük!
Miért halmozódnak fel?
A hidrofób szót úgy kell értelmeznünk, hogy „fél a víztől”, mint például a zsírok vagy az olajok, amelyek nem elegyednek a vízzel. Ahhoz, hogy egy anyag könnyen távozzon az emberi szervezetből, vízben oldhatónak kell lennie, mert így a vizelettel gyorsan eliminálódik a testünkből. Az az anyag, amely nem oldható vízben, hanem „fél a víztől”, tovább marad a szervezetünkben. Ezért van az, hogy a téli vitaminszedés során a vízben oldódó vitaminokat (pl. a C-vitamint, a különböző B-vitaminokat) nagyon nehéz lenne túladagolni, mert a felesleg távozik a vizelettel. Míg a zsírban oldódó vitaminok (a D-vitamin, az A-vitamin) szedésekor tényleg figyelni kell a megfelelő dózis betartására, mert felhalmozódhatnak a szervezetben, és kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak.
Kép: pexels
Azonban míg a vitaminok esetében ezek a mellékhatások ritkák és nem súlyosak, a hormonszerű anyagok nagyon kis dózisban is hatalmas változásokat okozhatnak. Ez a hormonok ismérve: picike koncentráció, pár µg nagyon nagy változásokat indukálhat a szervezetben.
Az eredmények
A kutatás szerint a 4-nonil-fenolnak kitett anyáktól született fiúknál 2,09-szer nagyobb volt az asztma kialakulásának az esélye, míg érdekes módon a lányoknál nem volt megfigyelhető ilyen összefüggés. Ennek háttere jelenleg nem egyértelmű [6].
Fontos megemlítenünk, hogy bár kis mennyiségben biztonságosnak tekinthető a fent említett anyagok használata, az endokrin rendszert károsító tulajdonságuk hosszú távú egészségügyi kockázatot rejt magában.
A tanulmány
A kutatók 24 féle fenol jelenlétét mérték a terhes nőktől gyűjtött vizeletmintákban. A fenolok vizeletbeli szintje jelentősen különbözött, és széles spektrumú eloszlást mutattak. Ezután négyéves korukig nyomon követték a született gyermekek egészségi állapotát. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mindennapi vegyi anyagoknak való kitettség hogyan járulhat hozzá a gyermekek légzőszervi és allergiás megbetegedéseihez.
„Ezek az eredmények hangsúlyozzák, hogy a terhesség alatt a vegyszereket fontos gondosan megválogatni” – mondta dr. Kuraoka, a kutatás vezetője. „E kockázatok megértése lehetővé teszi számunkra, hogy jobb irányelveket dolgozzunk ki az anyák és a gyermekeik egészségének védelme érdekében.”
Kép: pexels
Bár a tanulmány úttörő betekintést nyújt, a kutatók elismerik a korlátokat, például azt, hogy a fenolszintet nem közvetlenül a gyermekeknél, hanem a várandós anyáknál mérték. A jövőbeli tanulmányok célja ezeknek a mechanizmusoknak a további feltárása és a vegyszerek biztonságos küszöbértékének meghatározása.
Kiemelt kép: canva
Források:
Reference: “Association of phenol exposure during pregnancy and asthma development in children: The Japan Environment and Children’s study” by Shohei Kuraoka, Masako Oda, Takashi Ohba, Hiroshi Mitsubuchi, Kimitoshi Nakamura and Takahiko Katoh, 23 August 2024, Environmental Pollution.
DOI: 10.1016/j.envpol.2024.124801
[1] R. Winter, A consumer’s dictionary of cosmetic ingredients: complete information about the harmful and desirable ingredients found in cosmetics and cosmeceuticals. Harmony, 2009.
[2] H. Ajj, A. Chesnel, S. Pinel, F. Plenat, S. Flament, and H. Dumond, “An Alkylphenol Mix Promotes Seminoma Derived Cell Proliferation through an ERalpha36-Mediated Mechanism,” PLoS One, vol. 8, no. 4, p. e61758, Apr. 2013, [Online]. Available: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0061758.
[3] K. Jardak, P. Drogui, and R. Daghrir, “Surfactants in aquatic and terrestrial environment: occurrence, behavior, and treatment processes,” Environ. Sci. Pollut. Res., vol. 23, no. 4, pp. 3195–3216, 2016, doi: 10.1007/s11356-015-5803-x.
[4] W.-H. Chang, S.-C. Liu, H.-L. Chen, and C.-C. Lee, “Dietary intake of 4-nonylphenol and bisphenol A in Taiwanese population: Integrated risk assessment based on probabilistic and sensitive approach,” Environ. Pollut., vol. 244, pp. 143–152, 2019, doi: https://doi.org/10.1016/j.envpol.2018.10.040.
[5] G. G. J. M. Kuiper et al., “Interaction of estrogenic chemicals and phytoestrogens with estrogen receptor β,” vol. 139, no. 10, pp. 10–16, 1998.
[6] O. Coiffier et al., “Prenatal exposure to synthetic phenols and phthalates and child respiratory health from 2 to 36 months of life,” Environ. Pollut., vol. 330, no. April, 2023, doi: 10.1016/j.envpol.2023.121794.
