Az Európai Bizottság káros vegyi anyagoktól mentessé tenné a kozmetikumokat, de belső nézeteltérések miatt eddig nem tudta végrehajtani a vonatkozó szabályozás beígért felülvizsgálatát. Kisebb lépésekben azonban már megkezdődött az iparág méregtelenítése.

A kozmetikai termékekről szóló rendelet (Cosmetics Product Regulation – CPR) felülvizsgálatának tervét még 2020-ban jelentette be a bizottság a vegyi anyagok fenntarthatósági stratégiájának részeként. A stratégia célja az, hogy a legkárosabb vegyi anyagok ne kerülhessenek bele a fogyasztási cikkekbe, illetve általánosságban biztosítható legyen a mérgező anyagoktól mentes környezet.

A nézeteltérések miatt azonban a kozmetikai termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát a REACH-rendelethez (a vegyi anyagok nyilvántartásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelethez) hasonlóan elhalasztották. Ez azt jelenti, hogy a bizottságnak egyelőre technikai eszközökkel és puhább iránymutatással kell megoldania az ágazat szabályozását.

Kapcsolódó bejegyzések

Lássuk, mi van a testápolókban, és hogyan készíthetünk krémet saját magunk!

Hogyan készülnek a krémek, és miket tartalmaznak? Tudunk-e otthon saját krémet készíteni, és ha igen, mire kell figyelnünk? Egy készítmény mely összetevői helyettesíthetők környezetkímélőbb társaikkal?

A felülvizsgálat egyik célja az általános megközelítés kiterjesztése volt, amely lehetővé teszi a bizottság számára, hogy betiltsa a rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító és egyéb káros hatású vegyi anyagokat. A cél érdekében a testület meglévő hatásköreit kiaknázva dolgozik az egészségre veszélyes kozmetikai összetevők használatának korlátozásán, amiről júniusban a Kereskedelmi Világszervezetet is értesítette. Bár ez a megközelítés gyorsabb és egyszerűbb utat biztosít a veszélyes vegyi anyagok alkalmazásának megakadályozásához, ugyanakkor a vegyszerek többségére még mindig egy lassabb, esetről esetre történő szabályozási módszer vonatkozik.

A CPR felülvizsgálata lehetővé tette volna a bizottság számára, hogy betiltsa a kozmetikumokban azoknak a vegyi anyagoknak a használatát, amelyek befolyásolják egyebek mellett a reproduktív vagy endokrin rendszert, vagy amelyek perzisztensek (tartósak) és bioakkumulatívak (felhalmozódnak a szervezetben). A bizottság azt is jelezte, hogy kívánatosnak tartaná, ha hatásköre az immunrendszerre, a neurológiai vagy a légzőrendszerre ható vegyi anyagok, valamint az egyes speciális szervekre nézve mérgező vegyi anyagok betiltására is kiterjedne.

Lennének kivételek

A vegyi anyagok uniós fenntarthatósági stratégiájának másik kulcseleme az, hogy bizonyos alapvető fontosságú felhasználási célok esetében megengedi a káros anyagok alkalmazását is, ha használatukat egészségügyi és biztonsági megfontolásokból vagy a társadalom kritikus működése miatt szükségesnek tartják, és ha nem elérhető elfogadható alternatívájuk. Az Európai Bizottság áprilisban irányadó kritériumokat és elveket fogadott el az alapvető felhasználás fogalmának és használatának meghatározása céljából. Ezek ugyanakkor egyelőre nem kötelező érvényűek, és jogerőre csak akkor emelkednek, ha konkrét jogszabályba is bekerülnek. Alkalmazásukkal kapcsolatban is kétségek merültek fel, mivel túlságosan tág értelmezést tesznek lehetővé.

Az EU-tagállamok környezetvédelemért felelős miniszterei a terv szerint októberben vitatják meg a vegyianyag-stratégia végrehajtásának kérdéseit. Rendelkezésre álló eszközeivel ugyanakkor a bizottság az elmúlt időszakban is folytatta a vonatkozó szabályozás szigorítását.

Aggódik az iparág

A kozmetikai és testápolási iparág európai érdekképviseleti szervének, a Cosmetics Europe-nak júniusi éves konferenciáján az ágazati szereplők aggályokat fogalmaztak meg a vegyi anyagok kivezetésének költségeivel, a felülvizsgálatnak a szektor versenyképességére gyakorolt lehetséges hatásaival, illetve az általános megközelítés szélesebb körű hatékony alkalmazhatóságával kapcsolatban is.

Kapcsolódó bejegyzések

Egyre kevesebben sminkelnek, és egyre jobban számít a fenntarthatóság

A szépségápolás hosszabb távon olyan súlyos környezeti hatásokkal jár, amelyek a szépségipart is egyre inkább a fokozódó fenntarthatósági elvárások fókuszába helyezik.

A szövetség vezérigazgatója, John Chave úgy nyilatkozott az Euractivnak, hogy az összetevők értékelésére már most is egy robusztus tudományos mechanizmus működik az aktuális szabályozás előírásai nyomán. Az érdekképviseleti szerv vezetője szerint a rendszer jól működik, és szerinte az iparágon belül nem igazán látják szükségét a változtatásnak.

Más iparági vezetők konferencián elhangzott szavai alapján ugyanakkor az ágazatban egyértelműen érzik az alkalmazkodási kényszert, és tisztában vannak azzal, hogy a szegmensnek az eddigieknél is többet kell fektetnie az ember és a bolygó egészségét középpontba helyező tudományos alapú innovációba.

A szabályozás változásai és a fenntarthatóság fogyasztói elvárásokban való felértékelődése mellett az európai kozmetikai ipar más kihívásokkal is küzd. Bár a szépségápolási termékek iránti európai kereslet 2023-ban új rekordra emelkedett, a 96 milliárd euró értékű piac már nem számít a világ legnagyobbjának, és másokhoz hasonlóan ez az iparág is globális versenyképességének megőrzéséért küzd.

Ebből a szempontból a világszinten élenjáró (bár saját céljaihoz képest elmaradásban lévő) európai uniós környezet-, klíma- és egészségvédelmi politika, valamint az általa támasztott követelmények szigorodása sem könnyíti meg az iparág dolgát. Az energiaköltségek megemelkedése és az uniós zöldszabályozás együttesen jelentős kihívás elé állítják a vegyipar egészét, amit például a német BASF európai tevékenységének belengetett leépítése is illusztrál.

Kis lépésekben haladnak

A REACH-rendelet a májusi frissítésével például tovább szigorította bizonyos, a kozmetikai termékekben gyakori szilikonfajták felhasználási feltételeit, mivel ezek rendkívül lassan bomlanak le és felhalmozódnak a környezetben.

A módosítások között szerepel például az A-vitamin kozmetikai cikkekben való alkalmazhatóságának korlátozása, mivel az EU fogyasztóvédelmi tudományos bizottsága szerint szépészeti termékekben történő használata miatt a lakosság A-vitaminnak való kitettsége meghaladhatja az európai élelmiszerbiztonsági hatóság által megállapított ajánlott beviteli határértéket.

Más módon, de szintén az iparágból eredő veszélyes mikroméretű szennyezőanyagok káros hatásait igyekszik mérsékelni az Európai Parlament által áprilisban elfogadott új, átdolgozott települési szennyvízkezelési irányelv, amely 2027 végéig többletköltségeket ró az Európai Gazdasági Térségben gyógyszer- és kozmetikai termékeket forgalmazó gyártókra a „szennyező fizet” elvet követve.

Egyszer már betiltották őket, de visszatérhetnek az állatkísérletek

Az iparág teljesen még meg nem oldott fenntarthatósági kihívása a hosszú távú állatkísérlet-mentes működés biztosítása is. Bár a kozmetikai célú állatkísérletekre vonatkozóan 2013 óta teljes uniós tilalom van érvényben, az Európai Törvényszék (az Európai Unió Bíróságának első szintje) 2023 novemberében hozott ítélete lényegében zárójelbe tette a tilalmat. Az ítélet ugyanis gyakorlatilag kimondta, hogy az Európai Unió vegyianyag-törvénye (a REACH) elsőbbséget élvez a kozmetikumok tesztelési tilalmával szemben, így a német Symrise AG-nek biztonsági teszteket kell végeznie állatok bevonásával két fényvédőként engedélyezett összetevőn.

Mivel az állatokon való tesztelés tilalma is egyre lényegesebb elvárás a fogyasztók részéről (a tesztelés nem kozmetikai területeken egyébként továbbra is létező gyakorlat az EU-ban is), és az európai polgári kezdeményezés hatására az Európai Bizottság is megígérte, hogy fellép az állatkísérletek fokozatos megszüntetésének felgyorsítása érdekében, az ügy borítékolhatóan nem ér itt véget, ahogyan az egyéb fenntarthatósági vonatkozású szabályozási szigorítások sem.