A korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel a jövő évi vetéstervek elkészítése, miután 2024-től életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, köztük az ugaroltatásra vonatkozó szabályai.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye szerint, idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.
Kapcsolódó bejegyzések
„A talajra egy ökológiai rendszer részeként kell tekinteni”
A Planet Budapest 2023 természetközeli mezőgazdaság témájának egyik előadója Bakocs Marcell agronómus volt.
Magyarország – több más uniós tagállammal együtt – kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek. Azért, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek ez a kiadvány.
Kapcsolódó bejegyzések
A mezőgazdaság hatása a szárazföldi ökoszisztémákra
Az élelmet adó termőföld bolygónk összterületének 38 százaléka, azért nem mindegy, hogy milyen módszerekkel műveljük azt.
Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a vetésváltásra vonatkozik: két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül – legkésőbb október 31-ig – el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából – hívták fel a figyelmet.
Kapcsolódó bejegyzések
„A termőtalaj maga az élet” – Interjúnk Kökény Attila no-till-szakértővel
Kökény Attilával, a talajmegújító mezőgazdálkodás (TMG) egyik legjelentősebb hazai képviselőjével beszélgettünk.
A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezen felül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható – a védett tájképi elemek mellett – egyebek mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely.
Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról.
(NAK)