A völgyhíd vagy viadukt egy különleges építmény, amellyel akár Magyarországon is találkozhatsz. Funkciója vitathatatlan, sőt, akár hozzájárulhat a természeti értékek megőrzéséhez is, szemben a hagyományos utakkal.

Egy speciális típusú híd, amely a szárazföld és a víz felett egyaránt használható közlekedésre: röviden ez lenne a viadukt. Aki rajong a különleges építészeti megoldásokért, a völgyhidak rajongója is lehet: általában egy sor ívből, pillérből vagy oszlopból állnak, és igen monumentális darabok is vannak közöttük. A völgyhíd járműforgalom tekintetében éppúgy alkalmas lehet közúti és vasúti közlekedésre is. Általában két azonos magasságú pontot köt össze, ezért folyókon, völgyeken vezethet keresztül.

A viadukt szó latin eredetű: a via jelentése ’út’, a ducere pedig ’vezetni’-t jelent. A vízvezetékkel szoros rokonságot ápol, olyannyira, hogy mindkettőt a római mérnököknek köszönhetjük. A 18. század végén az acél megjelenésével, majd a 20. század elején a vasbeton használatával létrejöhettek a ma is ismert boltíves szerkezetek.

Völgyhíd a szárazföld és a víz felett

A viadukt tehát különleges megoldás, melyet már az ókortól kezdve használnak. Az eddig leghosszabbnak kikiáltott völgyhíd a Pont Serme, amely kiterjedt mocsaras vidék felett halad át: Dél-Franciaország építménye 22 méter széles és 2679 méter a leghosszabb pontján.

Kapcsolódó bejegyzések

A közlekedés jövőjében kulcsszerep illeti a vasutat – Podcast

A kötöttpályás közlekedés reneszánszát éli, szerepe világszerte egyre jobban felértékelődik. A témáról Hegyi Zsolttal, a MÁV Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Vasúti csomópontokban is népszerű megoldás, például Londonban, Chicagoban vagy Birminghamben. Az ilyen viaduktok szintkülönbséget biztosítanak, és megakadályozzák, hogy a városi forgalmat feltartsa a vasúti közlekedés. Hasonlóképpen hasznosak a völgyeken, folyókon átívelő magas viaduktok is.

A víz felett a boltívek szigeteket is összeköthetnek. Tervezésük és építésük olcsóbb, mint a nagyobb fesztávolságú alagutaké vagy hidaké. A Millau-viadukt a világ legmagasabb járműhídja, 336,4 méteres. Ez a völgyhíd Dél-Franciaországban található, a Tarn-folyó felett ível át. A hidat a modern építészet egyik kiemelkedő vívmányaként tartják számon.

Különbségek a híd és a viadukt között

Habár minden viadukt híd, nem minden híd viadukt. A híd ugyanis kizárólag fizikai akadályok – völgyek, víz vagy út – feletti átkelésre szolgál. A viaduktok azonban kis fesztávolságokban kapcsolódnak egymáshoz. Víz és szárazföld felett is használhatók: ha a viaduktokat szárazföldön építik, akkor olyan területek összekötésére használják őket, amelyek azonos magasságúak, és nem lehet közvetlenül átkelni egyikről a másikra. Ezen túlmenően a szárazföldön a vonatok útvonalának kialakítására is használják őket, így csökkentve a forgalmi dugókat az utakon.

A különbség tehát az elsődleges felhasználásukban, elhelyezkedésükben és felépítésükben rejlik. A völgyhíd tehát hidak sorozata. Ellentétben a bonyolultabb építésű hidakkal, a völgyhidakat többnyire kőből vagy betonból épített, egyenlő fesztávú ívek támasztják alá.

A hidakat általában vizek fölé építik. Sokkal nagyobbak és drágábbak, mivel sokféle anyagból, például kőből, betonból és acélból építik őket. Sőt, gyakran építenek viaduktokat akár hidak fölé is. Völgyhidakat elsősorban azokban az országokban használnak, amelyek erősen iparosodtak, és ezért olcsóbb völgyhidat emelni, mint hidat. Ezenkívül a fejlődő országok – például India, Kína és Thaiföld – viaduktokat építenek a forgalmi torlódások csökkentése érdekében. A völgyhidak alatti terek – főként, ha városokról beszélünk – remekül kihasználhatók, így a viaduktok gazdaságos megoldások is.

Kapcsolódó bejegyzések

Zöldgyűrűk jöhetnek létre a magyarországi települések körül

Számos ponton módosítja a zöldterületekre és zöldfelületekre vonatkozó hazai szabályozást az új törvény.

Viaduktok Magyarországon

Magyarországon is megtekintheted ezeket az izgalmas szerkezeteket, sőt a kőröshegyi viadukt a Balaton közelében az egyik legizgalmasabb építmény hazánkban. Nézzük sorra, milyen völgyhidakat csodálhatsz meg itthon!

1. Biatorbágyi vasúti viadukt: Magyarország egyetlen páros vasúti viaduktja szomorú véget ért. 1931-ben Matuska Szilveszter felrobbantotta az egyik sínszálat a Budapest–Bécs vonalon közlekedő vonat alatt. Az első két vonatkocsi és a gőzmozdony így 26 métert zuhant, ami 22 emberéletet követelt. Ma már nem használják a völgyhidat, de turisztikai vonzereje fennmaradt.
2. Kőröshegyi völgyhíd: az M7-es autópályán Balatonra haladva megláthatod Magyarország leghosszabb és Közép-Európa legnagyobb viaduktját. A Balaton déli partjával párhuzamosan halad,1872 méteres, és 2007 óta használhatja a járműforgalom. A nyomvonalat és az építést is sok kritika érte: ennek megítélése mindenkinek egyéni döntése, összességében a csúcstechnológia alkotása győzött.
3. Nagyrákosi völgyhíd: az őrségi vasút vonalán Magyarország leghosszabb vasúti völgyhídja épült meg 1999 és 2000 között. Az építményt 33 pillér tartja 12 méter magasan.
4. Szent István-völgyhíd: Veszprémben csodálhatod meg Magyarország első és legszebb viaduktját, amely gyakorlatilag a város jelképe. A kétsávos vasbeton ívhídról remek kilátás nyílik a Bakonyra, a Várnegyedre és a Séd-völgyre.
5. Vasszentmihályi völgyhíd: az M80-as autóúton áthaladó viadukt hazánk leghosszabb autóúti völgyhídja, melyet 2021-ben adtak át, és 575 méter hosszú.
6. Zebegényi völgyhíd: A hétnyílású vasúti viadukt 1846 és 1850 között épült klasszicista stílusban, igazi matuzsálemnek számít. A mai napig használja a vasúti forgalom, a vasúttörténet fontos eleme. 75 méter hosszú építészeti alkotás, melynek eredeti félköríves téglaboltozatú külseje ma is látható az országút felőli oldalon.
7. Zalalövői völgyhíd: A zalalövői völgyhíd a Zalalövőt elkerülő 13 kilométeres út része. A viadukt a 86-os főúton halad át, 2016 óta használhatja a forgalom.

Jobbak a természetnek, mint a földfelszíni utak?

A viadukt tervezése közben számos szabály köti az építkezés vezetőit. Hiszen gondoljunk csak bele: egy ilyen szintű építkezés széttöredezi az élőhelyet, vagy akár károsítja is. Sok esetben az ilyen völgyhidak a természet szívében haladnak, ami értelemszerűen annak bolygatását is jelenti.

Éppen ezért komoly szabályrendszer övezi építésüket. De vajon jobbak a viaduktok a hagyományos földfelszíni utaknál?

Ha abból indulunk ki, hogy a közutakhoz milyen komoly mértékű állathalálozás kapcsolódik, akkor egy pont a viaduktnak. A közúti állatgázolások, különösen a sűrűn lakott élőhelyek esetében komoly terhet rónak a vadvilágra. A viadukt olyan megoldás, amely segít az állatoknak abban, hogy sérülés nélkül haladhassanak át egy adott területen. Erre ma már számos kezdeményezés van, gondoljunk csak a vadalagutakra, a zöldhidakra, a hallépcsőkre vagy, igen, a völgyhidakra is. Ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy az állatoknak ne az utakon kelljen átkelniük, hanem ezt az utak alatt is megtehessék.

Egy kutatás során vadkamerákkal figyeltek meg különböző épített átkelőket, köztük viaduktokat is. Ez a megfigyelés arra enged következtetni, hogy egy viadukt átszövi a vadvilágot és a természetet. Ráadásul az ún. faunaátjárók sok esetben nem érik el a várt hatást: a vadak ezeket semmivel sem használják jobban, mint például egy viadukt környékét. Kijelenthető, hogy nincs egységes megoldás az állatvilág és az utak keresztezésének megoldására, van azonban lehetőség ennek javítására.

Az építkezések előtt fel kell mérni a terület vadvilágát és természeti értékeit, ismerni kell az adott terület élővilágának preferenciáit. Ez nagyon fontos az útépítések során bekövetkező hatások mérséklése érdekében. Mindenesetre egy viadukt sokszor jobb megoldás a közutaknál, hiszen így elkerülhetők a gázolások.

Túrák viaduktrajongóknak

Ha viadukttal „fűszerezett” túrára vágysz, több lehetőséged is van megtekinteni az építészeti alkotásokat és még egy jót túrázni is mellé.

A biatorbágyi híres viadukt megtekintését például összekötheted a Kaptár-kövek meglátogatásával. A túra hossza 7,6 km, kb. 2,5 óra. A viadukttól induló útvonal az Iharos-völgyön át vezet a Szily-kápolnáig, majd felvezet egészen a Kő-hegy szikláihoz, ahol remek panoráma nyílik a környékre. A Forrás-völgyön térsz majd vissza a kiindulópontra.

A Balaton környékén lévő viaduktokat is megismerheted egy-egy kellemes túra keretein belül. Ha a veszprémi viaduktot szeretnéd megcsodálni, ezt kiindulópontként is használhatod. Parkosított területen visz át az út, majd a Sas-hegy felé vezet az útvonal. A Tekeres-völgy következik: itt nemcsak gyönyörű sziklákat csodálhatsz meg, hanem magát a völgyet is, amely igen kellemes látvány. Pihenők, piknikpontok sora vár itt rád, érdemes beszívni a környék hangulatát. A túra hossza 12,8 km, és kb. 5 óra alatt bejárható.

A kőröshegyi völgyhíd megnézését is összekötheted egy túrával, bár tény, hogy a környéket uralja a viadukt látványa. Kerekiből indul a túra, egészen pontosan a vártól, amelyből már nem sok maradt, mindenesetre érdekes látvány. Innen visszavezet az út Kőröshegyre a levendulaültetvény mellett, ahol a Balaton és a Tihanyi-félsziget is látszik. Mindez biciklivel is megtehető, ami plusz élvezetet jelenthet a sportosabbaknak.

A viaduktok különleges építmények: szükségességük sok esetben nem kérdőjelezhető meg, könnyítik a közlekedést, és a természet és a vadvilág épségét is segítenek fenntartani. Ha szereted az építészetet, érdemes felfedezni őket itthon is!

Kiemelt kép: canva