Jó pár (körülöttünk is) élő állat dönt úgy, hogy semmiképp sem szeretné látni ezt a nyirkos, sötét és depresszív téli időszakot, ezért inkább elmegy aludni. Mindenki tudja, hogy a medve hogyan és mikor kíváncsi az árnyékára, no meg, hogy a sünökre is vigyázni kell. De mi a helyzet a denevérekkel?

Ezek a furcsa kis szőrös bőregerek sajnos nem sok ember kedvencei, pedig többnyire ártalmatlanok. Legalábbis semmiképp sem erősítik azt a hiedelmet, miszerint vérszívó gonosztevőkként garázdálkodnának körülöttünk.

A madarakhoz képest furcsa röptű, „szonárral” tájékozódó és vadászó denevérek fő táplálékai, a rovarok télen igencsak elfogynak, többnyire ezért is döntenek úgy, hogy megvárják, míg újra terülj-terülj asztalkámmá változik a légtér. De hova bújnak el?

Bizony, sokszor a falak repedéseibe, padlásokra, odvakba.

Hazánkban három faj, a korai, a kései (attól függően, hogy napnyugta után mikor röppennek ki) és a törpedenevér választotta lakótársul az embert. Ezért mielőtt bármilyen téli átalakításba kezdünk, érdemes tisztázni, van-e ideiglenes társbérlőnk, ugyanis könnyen a vesztüket okozhatjuk védett kis barátainknak.

Ha pedig egy valamilyen okból megriadt és elveszett denevért találunk, akkor ha nincs fagy, nyugodtan megitathatjuk őket, majd egy kis melegedő után szabadon is bocsáthatjuk. Ha viszont túl hideg van már, akkor vigyük be a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol külön nekik készült menedékkel várják őket!

A denevér nem veszélyes, nem szívja a véred! Ellenben sajnos még itthon is sok, főleg barlangi fajuk fogékony a veszettségre, és immunizálásuk nehézkes. Pár évvel ezelőtt egy barlangász több száz napos lappangási idő után elhunyt a betegségben, miután a tüdejében a vírus szennyezett guanótól felhalmozódott és megfertőzte.

Kapcsolódó bejegyzések

Átírnák a denevérek genomját, hogy elejét vegyék az újabb járványoknak?

Néhány kutató szerint át kellene írni a denevérek genomját, hogy ezzel megakadályozzák megfertőződésüket a koronavírussal, ennek nyomán pedig megakadályozzák a zoonózist, vagyis a fertőzések átterjedését az emberekre.