Az emberi kitartás, bátorság és erőnlét néha nem ismer határokat. Vagy legalábbis igen magasra tör. A Himalája és a Karakorum láncain emelkednek a világ legmagasabb hegycsúcsai, melyeket nemegyszer magyar hegymászók is meghódítottak. A magashegységek azonban egyáltalán nem valók mindenkinek, főleg a világ legmagasabb és ezzel együtt legelképesztőbb csúcsai.
A magashegyi hegymászás (kb. 5000 méter felett) az egyik legösszetettebb és legkockázatosabb sport a világon, hiszen fizikailag, mentálisan és logisztikailag is brutális kihívás. Mindössze a világ népességének 0,0001–0,0002%-a mondhatja magát magashegymászónak. A profi vagy félprofi mászók (akik 6000 m feletti expedíciókon vesznek részt) összesen 80–100 ezren vannak. Európában, ahol ugyan népszerűek a hegyvidéki sportok, az emberek kevesebb mint 1%-a próbálkozik komolyabb mászással. A Mount Everestet 1953 óta kb. 6500 ember mászta meg sikeresen (2025-ig), ami elenyésző a Föld lakosságához képest. Az összes 8000 méteres csúcsot (14 darabot) mindeddig csak kb. 50–60 ember hódította meg. Magyarországról pedig kevesebb mint 20 fő járt már 8000 méter felett.
Kapcsolódó bejegyzések
Magashegységek Magyarországhoz közel – Hová menj túrázni? I. rész
Néhány óra autózás, csodás túrautak és megannyi kikapcsolódási lehetőség: utazz el a környező magashegységekbe!
Miért nehéz sport a magashegymászás?
Az alkalmazkodás sokszor nem elég. A magas csúcsokon ugyanis teljesen más viszonyokkal szembesül az emberi test, mint bárhol máshol. 8000 méter fölött a levegő oxigéntartalma kevesebb mint egyharmada a tengerszintinek. Ez hipoxiához vezethet: romlik a döntéshozási képesség, a mozgáskoordináció, látászavar és hallucináció is előfordulhat. Az úgynevezett „halálzóna” (Death Zone) 8000 méter felett kezdődik: itt már életveszélyes hosszabb ideig tartózkodni, mert a test nem tud regenerálódni.
Reinhold Messner és Peter Habeler voltak az elsők, akik 1978-ban oxigénpalack nélkül mászták meg a Mount Everestet. Ez korábban lehetetlennek tűnt.
Emellett az időjárás sem kegyes a csúcsra törőkhöz: a hőmérséklet akár –40 °C alá is süllyedhet, a szél erőssége pedig nagyobb lehet 100 km/h-nál. Ráadásul mindez percek alatt változhat, és a viharok gyakran életveszélyessé teszik a visszautat. A meredek jégfalak, a gleccserek, a kuloárok (hosszanti hófolyosók, sziklafolyosók – a szerk.) és az instabil sziklák miatt a haladáshoz különleges technikai tudás kell. A lavinaveszély, a jégomlás és a rejtett hasadékok sem könnyítik meg a mászást, ezeknek a leküzdéséhez speciális felkészültségre van szükség.
A mentális egészség fontos tényező ekkora kihívás esetén: a magány, a hideg, a fáradtság és a félelem együttesen mentálisan is rendkívül megterhelők. A sok tragédia hátterében általában nem fizikai gyengeség, hanem rossz döntés áll, például túl kései visszafordulás.
Kép: canva
A hegymászók gyakran „csúcsláztól” szenvednek, ez a pszichés állapot arra készteti őket, hogy mindenáron elérjék a csúcsot, még ha az életüket kockáztatják is.
Mindezek mellett a logisztika is nehezíti a csúcsmászást, hiszen több hetes expedíciókról beszélünk, ahol a felszerelés és az élelem mellett oxigénre is szükség van. Egy 8000 méteres hegy megmászása akár 10 hétig is eltarthat. Ráadásul számos egészségügyi kockázattal is számolni kell ilyen magasságban: például ödéma a tüdőben vagy az agyban, amely akár néhány órán belül halálhoz vezethet. De a kiszáradás vagy a fagyási sérülések is gyakoriak.
A világ legmagasabb hegycsúcsai, melyek nem adják könnyen magukat
A legmagasabb csúcsok a Himalája és a Karakorum hatalmas láncain emelkednek, és mindegyik meghódításához emberfeletti kitartás és bátorság kell.
1. Mount Everest – 8 848,86 m
A Mount Everest a Himalájában található, a Föld legmagasabb pontja. Tibeti neve Chomolungma (jelentése ’a világ anyja’), nepáli neve Sagarmatha (’az ég homloka’). A csúcs évente pár centimétert nő, mert az indiai és az eurázsiai kőzetlemez még mindig összeütközik. Az oxigénszint – ahogy fentebb erről szó volt – a csúcson mindössze egyharmada a tengerszintinek, ezért legtöbben palackos oxigénnel másznak. A 8000 méter feletti „Halálzóna” neve nem véletlen: extrém hideg, ritka levegő és gyorsan változó időjárás uralkodik.
A hegyet először 1953-ban mászták meg: az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay léphettek először a csúcsra. Az Everest azóta több mint 6 000 mászót látott a csúcson, de a halálozási arány még ma is 3–5%.
Kép: canva
2. K2 (Mount Godwin-Austen) – 8 611 m
A Karakorum hegység Pakisztán és Kína területén található, a világ legmagasabb hegysége. Hírhedten nehéz és veszélyes, a hegymászók „vad hegyként” emlegetik. A K2 megmászása kapcsán a halálozási arány sokáig 25% volt. Ez nemcsak technikás felülete, hanem gyorsan változó időjárása miatt is alakult így. Azért nincs helyi elnevezése, mert a helyiek sokáig nem is tudtak a létezéséről, olyan messze esik a lakott területektől.
1954-ben hódította meg először a hegyet a két olasz hegymászó, Achille Compagnoni és Lino Lacedelli.
Kép: canva
3. Kangchenjunga – 8 586 m
A Himalája keleti végében található hegyről sokáig azt hitték, hogy a világ legmagasabb hegye. Öt csúcsa van, innen ered a szanszkrit neve, amelynek jelentése ’az öt hó temploma’. A helyiek szent hegynek tartják, ezért a legtöbb mászó néhány méterrel a csúcs alatt megáll, hogy tiszteletben tartsa a hagyományt. Mivel a területet ritkán látogatják, a hegy érintetlen maradt.
1955-ben mászta meg először a brit páros, George Band és Joe Brown.
Kapcsolódó bejegyzések
Magashegységek Magyarországhoz közel – Hová menj túrázni? II. rész
Az Alpok számos pontja kalandra hív: az osztrák hegyvidék és az olasz Dolomitok egyaránt!
4. Lhotse – 8 516 m
Szintén a Himalájában magasodik a Mount Everest „testvérhegye”: a két csúcs a South Col hágón keresztül kapcsolódik egymáshoz. A harmadik legmagasabb hegy, amelyet az Everest-expedíciókon gyakran „mellékcsúcsnak” tartanak, ám nem szabad alábecsülni, megmászni rendkívül nehéz. A hegy híres meredek déli faláról, amely az egyik legnagyobb szintkülönbségű (3 000 m) sziklafal a világon.
Elsőként 1956-ban mászta meg, és tűzte ki rá a svájci zászlót Fritz Luchsinger és Ernst Reiss.
5. Makalu – 8 485 m
Piramis alakú, markáns hegy, amely a Himalája Mahalangur régiójában fekszik. Nevét a hindu mitológiai istenről, Mahakaláról kapta, aki Siva egyik megtestesülése. Éles gerincei és jégfalai miatt rendkívül nehéz megmászni, mégis sokak kedvence, mivel igen látványos. A csúcson ritkán van szélcsend, a 200 km/h-s széllökések sem ritkák.
1955-ben egy francia páros mászta meg először: Lionel Terray és Jean Couzy.
Kép: canva
6. Cho Oyu – 8 188 m
Szintén a Himalájában található, tibeti nyelven a jelentése ’türkiz istennő’. A hegység egyik legkönnyebben mászható 8000-ese, ezért is népszerű „első 8000-es” a hegymászók körében. A csúcson állva látható a Mount Everest, lenyűgöző panoráma a nyugati oldalról. A hegy közelében található a Nangpa La-hágó, amely régi kereskedelmi út volt Tibet és Nepál között.
1954-ben mászta meg először két osztrák hegymászó, Herbert Tichy és Sepp Jöchler, valamint a nepáli Pasang Dawa Lama.
7. Dhaulagiri I – 8 167 m
Nepálban található az egyik legizoláltabb óriás, nevének jelentése ’ a fehér hegy’. Meredek oldalfalai 7 000 m-rel emelkednek a Kali Gandaki-völgy fölé, amely a világ legmélyebb völgye. A Dhaulagiri-t sokáig a Föld legmagasabb hegyének hitték, amíg az Everestet pontosabban meg nem mérték. A szomszédos Annapurnával együtt a Himalája egyik legikonikusabb látványa.
1960-ban mászta meg először Kurt Diemberger, Peter Diener, Ernst Forrer, Albin Schelbert, Nawang Dorje és Nyima Dorje. A svájci–osztrák csapat repülőgéppel juttatta fel a felszerelését, amely akkoriban úttörő módszernek számított.
Kép: canva
8. Manaslu – 8 163 m
A neve szanszkritül azt jelenti, hogy ’a lélek hegye’, mivel a helyiek szerint az istenek otthona. Épp ezért a korai mászások során többen is tiltakoztak, mert a hegymászók megsértik a szent területet. A csúcs lavinaveszélyes, de népszerű, mert a feljutáshoz kevesebb engedélyre van szükség, mint az Everest esetében. A Manaslu környéki trekking út (Manaslu Circuit) ma az egyik legszebb és legnyugodtabb túraút Nepálban.
A japán–nepáli páros, Toshio Imanishi és Gyalzen Norbu mászta meg először 1956-ban.
9. Nanga Parbat – 8 126 m
Pakisztán területén található a „meztelen hegy”, de sokan „gyilkos hegynek” is hívják, mivel a korai expedíciók során rengeteg áldozatot követelt. Az egyik leglátványosabb hegy a világon: a Rupal-oldal a világ legnagyobb szintkülönbségű hegyfala (kb. 4 600 m). A hegy alján virágzó mezők és falvak terülnek el, felettük jégmezők: ez a drámai kontraszt még különlegesebbé teszi a helyet.
1953-ban az osztrák Hermann Buhl egyedül, oxigén nélkül mászta meg, ami máig egyedülálló teljesítmény.
Forrás: canva
10. Annapurna I – 8 091 m
A világ első 8 000 m feletti hegye, amelyet valaha megmásztak (1950-ben). Ugyanakkor a legveszélyesebbek közé tartozik: sokáig tartotta a legmagasabb halálozási arányt. Az egész Annapurna-masszívum híres trekking hely, ilyen például az Annapurna Circuit útvonal is. Neve a termékenység hindu istennőjére utal.
Az első megmászása (1950-ben) a francia Maurice Herzog és Louis Lachenal nevéhez köthető. Herzog csapatának több tagja is súlyos fagyási sérüléseket szenvedett, így a visszatérés története legendássá vált.
A világ legmagasabb hegyeit több magyar mászó is meghódította. Köztük Erőss Zsolt neve az egyik legismertebb: a világhírű hegymászó 2002-ben oxigén nélkül jutott fel a Mount Everestre. 2010-ben mindezt műlábbal is megismételte, amely több mint emberfeletti teljesítmény. 2013-ban a Kancsendzönga megmászása során életét vesztette.
Kiemelt kép: canva
