A Rail Baltica a tervek szerint Tallinntól Varsóig biztosítja majd a balti államok szorosabb kapcsolódását az európai infrastruktúrába. Amellett, hogy összhangban van az uniós klímacélokkal, a projekt az esetleges katonai mozgósításokat is meggyorsítja. Kérdés, hogy lesz-e rá elég forrás, és mikor készül el teljesen.
A Rail Baltica egy zöldmezős vasúti projekt, amelynek célja a balti államok integrálása az európai vasúti hálózatba. A projektben Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és közvetve Finnország vesz részt. A tervet eredetileg a három balti állam kezdeményezte – olvasható a Makronóm elemzésében.
A balti államokat és Lengyelországot összekötő vasútvonal 2016-ban lépett a megvalósítás útjára, amikor elindították a projekthez szükséges folyamatokat. A tervek szerint egy nagy sebességű, 870 km hosszú vasútvonal köti majd össze Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország egyes városait – Talllinnból indulva egészen Varsóig.
A vonalon a mostani 80–120 helyett 250 km/h végsebességű vonatok fognak közlekedni, így Tallinnból Vilnius 12 helyett kevesebb, mint 4 óra alatt lesz elérhető. A Rail Baltica megvalósulásával a régió szervesebben kapcsolódna az európai integrációhoz, hiszen több mint 7 millió ember számára könnyítené meg a közlekedést.
A projekt emellett stratégiai fontosságú, mivel a katonai és a szállítási műveleteket is felgyorsítaná. A régió három állama közel 50 éven át a Szovjetunióhoz tartozott, ezért az azóta kiépült vasúthálózat nem az európai szabványnak, hanem nagyrészt az orosznak megfelelő széles nyomtávú sínpárokból áll.
Az Eurázsia felől érkező vasúti szállítmányok így lassabban és drágábban érnek célba, hiszen mielőtt Lengyelország felé elhagyják a balti államok területét, át kell őket rakodni. Jelenleg lényegében nincs közvetlen vasúti összeköttetés a balti államok és Lengyelország között. Így a Rail Baltica projekt megvalósítása a katonai mozgósításokat is meggyorsíthatja, hiszen szükség esetén könnyebb lenne a szövetséges csapatok vasúton történő áttelepítése.
A zöld vasúti projekttel kapcsolatos további érdekességek a Makronóm publikációjában olvashatók.
(Makronóm)
Fotó: Pixabay