A zöldátállás pénzügyi elköteleződést és gazdasági döntéseket igényel, miközben meg kell felelni a befektetői elvárásoknak, a saját ambícióknak és a környezetvédelmi előírásoknak is. Hol tartunk ebben? Aktualitások és jövőkép a magyar piac kiemelkedő szereplőitől: az Alteo, a Bonafarm, az OTP Bank és az MFOI képviselői átfogó kerekasztal-beszélgetés során avatták be a hallgatóságot a részletekbe.
Alteo: egyértelműen megéri a megújulókkal foglalkozni
Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. eredendően is abból a célból jött létre, hogy segítse a cégeket a zöldátállásban. A cég nap-, szél-, víz- és biogázerőművel is rendelkezik, emellett profittermelés szempontjából fontos tevékenységük a tartalékkapacitás-szolgáltatás és a kiegyenlítőenergia-szolgáltatás nyújtása, amellyel a megújulók ingadozását kezelik. Egyébként egyes esetekben földgázt is használnak energiaforrásként, nemcsak megújulókat. Ügyfeleik elsősorban ipari nagyvállalatok, számukra igyekeznek minél hozzáférhetőbbé tenni a megújulók használatát, és közösen dolgoznak a felmerülő technológiai problémák megoldásán is, konkrétan erőművi karbantartást és építést is vállalnak.
Kovács Domonkos, az Alteo vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a körforgásos gazdaság területén főleg hulladékgazdálkodással foglalkoznak, például biogázerőműveik esetében szerves hulladékból állítanak elő energiát, de nem csak energiatermelési célból végeznek hulladékkezelést. Az Alteo mint tőzsdei cég jelenleg leginkább ebbe a tevékenységbe fektet be: hulladékkezelő céget akviráltak, az ország legnagyobb, 50 megawattos energiatároló egységét épp a beszélgetés idején nyitották meg Győrben.
A beszélgetés moderátora, Heródek Róbert, a PwC tranzakciós igazgatója az Alteo finanszírozási szemléletére is rákérdezett. Kovács Domonkos költségközpontú fókusszal dolgozik, azaz egy adott beruházáskor a legalacsonyabb tőkeköltség melletti forrást igyekeznek használni, miközben arra is figyelnek, hogy a finanszírozás időtávja és kockázata jól illeszkedjen a beruházás jellegéhez. Példának egy megújulóerőmű-befektetést hozott fel: ha nő a kockázat, nő a hozamelvárás is.
Részvény- és kötvénykibocsátásuk, banki hiteleik is vannak, zöldkötvényt tőkepiaci termékként még nem bocsátottak ki, de zöldfinanszírozási keretrendszerük elkészült, képesek lennének rá. Arra a kérdésre, hogy miért nem tették meg ezt eddig, Kovács Domonkos úgy válaszolt, nem szeretne szerénytelennek tűnni, de az az igazság, hogy nem volt rá szükségük, enélkül is tudtak finanszírozást szerezni.
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább bővül az ALTEO Szabályozási Központja
Az ALTEO újabb egységekkel fogja tovább erősíteni Szabályozási Központját.
Bonafarm: precíziós gazdálkodás és energiahatékonyság
A Bonafarm Zrt. élelmiszeripari és agrár cégcsoport, közismert márkái többek között a Pick és a Mizo. Foglalkoznak borászattal, sertéstenyésztéssel, gabona- és takarmánytermesztéssel, tejelő szarvasmarhákkal egyaránt. Ebből következik, hogy igen intenzív energiafelhasználók, környezetterhelésük is nagy mértékű. Utóbbi kapcsán Ábrahám Péter, a Bonafarm Csoport IT-, beszerzési és ESG-igazgatója a jelentős vízhasználatot emelte ki. Az energiatakarékos működés mindig fontos szempont volt számukra, de míg korábban az energetikai beruházások a többi beruházási javaslattal együtt versenyeztek egy nagy, közös javaslati Excel-táblázatban, a fenntarthatóságot ma már külön kezelik.
Karbonlábnyomuk csökkentése, a hatékonyságfejlesztés és az energiamegtakarítás érdekében számos beruházás történt a közelmúltban, például a Szegeden megnyílt új készítményüzemük és a szentesi baromfivágóhídjuk esetében. Kisebb projektekből pedig számtalan létezik a villamoskazánoktól kezdve a naperőműveken át a hőszigetelésig. Növénytermesztési lábnyomukról Ábrahám Péter elmondta, hogy több mint 10 éve nem forgatják a földet erőgépekkel, és komoly lépéseket tettek a precíziós gazdálkodás irányába is. Pont annyi műtrágyát juttatnak ki, amennyi szükséges, és az öntözést is precíziósan oldják meg: az időjárás-állomásokkal állandó összeköttetésben földszondákkal mérik a vízháztartást, hogy csak annyit öntözzenek, amennyit kell.
Kapcsolódó bejegyzések
Rejtett kincs a föld alatt: geotermikus energia hazánkban
Hazánk kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a Pannon-medencében.
Jövőbeli terveik közt szerepel geotermikus hőenergia alkalmazása a földgáz kiváltására az egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemüknél, emellett okos-energiamonitoring rendszert vezetnek be, hogy saját hőtárolási vagy hűtési kapacitásukat a spot piaci energiaárakhoz kötve vezérelhessék. Közérthető példával élve: hétvégén vagy napos időben a szolgáltató gyakorlatilag fizet azért, hogy áramot fogyasszunk, és ezzel kompenzálni lehet a drágább időszakok fogyasztását.
Ábrahám Péter elmondta, a Bonafarm maximálisan megfelel az ESG jogszabályi elvárásainak, ám a vevői igényekhez is alkalmazkodniuk kell. Itt emelte ki, hogy náluk a vevő nem azonos a fogyasztóval, hiszen ők javarészt a kiskereskedelem számára szállítanak. Ezek a cégek is megfogalmaznak karboncsökkentési célokat, amelyeket a beszállítókon keresztül is próbálnak elérni.
A Bonafarmnál megtérülés alapon számoltak, ám 2022 óta az 5–10 éves időtartam nagyon nehezen kalkulálható, így több szcenárióval dolgoznak. A megtérülések érdekessége például a napelemek kapcsán, hogy negatív árgörbe is kialakulhat a piacon, azaz (ahogy már korábban is felmerült) amikor kevesebb az ipari fogyasztás (például hétvégén), vagy ha erős a napsütés. Ezeket az időszakokat kiváltják, és akkor fognak termelni, amikor a többiek is. Ábrahám Péter beavatta a hallgatóságot abba, hogy ilyenkor nem érdemes a teljes átlagárral kalkulálni, hiszen amit kiváltanak, az a legalacsonyabb árú időszak is lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Így függ össze a geotermikus energia és az ESG – Podcast
Molnár Csaba Gáborral, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ESG-vezetőjével beszélgettünk a titokzatos nevű szervezet feladatairól és arról, hogy ezek miként kapcsolódnak a fenntarthatósághoz.
A megújuló energia vezet az OTP-nél
Zöldprojektek tekintetében még mindig több pénz van, mint projekt – kezdte felszólalását ezzel a laikusok számára talán meglepő helyzetképpel Gólya Szilvia, az OTP Zöld Kompetenciaközpontjának vezetője. A bankok felé két irányból érkezik elvárás a zöldítésre: az EU-szabályozás mellett a befektetői oldal is aktívan érdeklődik. Zöldhitel-célokra, zöldkötvényekre szívesen adnak pénzt, sőt már az a jellemző, hogy ha „sima” OTP-kötvényt vásárol valaki, akkor is zöldeszközöket vár el. Ez nemcsak hazánkban, hanem külföldön is igaz, így a bankokon komoly nyomás van, hogy ebbe az irányba haladjanak.
A bankokat azért nem kell sajnálni, szabadkozott rögtön Gólya Szilvia, mert ez jó üzlet, gazdaságilag is megtérül. Jelentős kihelyezések vannak a megújuló energia, az elektromobilitás és a zöldingatlanok területén, ezek közül is az energia, ezen belül a termelés tekinthető vezető ágazatnak. Megfigyelhető már egyfajta diverzifikálódás is: nemcsak a nap, a szél, a víz által előállított energia, hanem már a biogáz is feljövőben van, és nemcsak a termelés, hanem a tárolás is.
Komoly EU-szabályozási háttere van annak, hogy mit nevezhetünk zöldberuházási hitelnek. A bankoknál konkrétan műszaki, mérnöki kompetenciát kellett kifejleszteni, hiszen már fel kell tudni mérni a műszaki tartalmat egy komplexebb projekt esetében is. Gólya Szilvia egy fröccsöntő üzem példáját hozta fel, ahol meg kellett tudni vizsgálni, valóban alacsonyabb karbonintenzitású gyártás érdekében történik-e a felújítás.
Kapcsolódó bejegyzések
Csúcsot döntött tavaly a zöldhitelek állománya
A zöldhitel-állomány túlnyomó része, csaknem 673 milliárd forint vállalatokat finanszírozott.
Keveset pályázunk, keveset nyerünk
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda az EU-s források magyarországi lehívását segíti elő. Ebbe az agrárfinanszírozás, a (jelenleg felfüggesztett) kohéziós források és a közvetlenül brüsszeli felügyeletű támogatások is beletartoznak. Matuz János, az MFOI tanácsadója – mintegy saját létezésük indoklásaként is – ismertette, hogy 20 éve, az EU-csatlakozásunk óta a 13 új tagállam a Baltikumtól a Balkánig csak a 40–50%-át éri el az EU-s átlagnak a pályázatok terén. Maga a pályázás pedig elsősorban a piaci szereplőkön, a nonprofit szektoron, az önkormányzatokon múlik, nem az államon.
A hosszabb ideje EU-s tagországok azzal védekeznek, hogy azért kapunk kevesebbet, mert kevesebbet pályázunk. Mi erre azt mondjuk, hogy sajnos meglátszik az eredményeken, hogy a bírálók 90%-a nyugati, régi tagállamokból érkezik. Kicsit a tyúk és a tojás problémája ez, hiszen valójában mindkét állítás igaz. Magyarországon 40%-át kapjuk összegben az EU-átlagnak, miközben pályázás tekintetében 50%-ot teljesítünk.
Innovatív megoldások vs fogyasztói érdeklődés
Az egész Planet Budapest Expo az innovációról szól – Matuz János rámutatott arra, hogy innováció nélkül nem is fog sikerülni a zöldátállás. A közvetlen uniós alapok közül egy kevésbé ismert, de fontos alapot, az Innovation Foundot emelte ki, amely 40 milliárd eurót oszt szét a jelenlegi költségvetési ciklusban. Örömhír, hogy két magyar vállalkozás is nyert már el ebből támogatást: a Danube Energy Ventures Európa legnagyobb bioetanolgyárának szén-dioxid-kibocsátását csökkenti jelentősen, amire összesen 48 millió eurót nyert, a Terrán tetőcserépgyártó cég Magyarországon kifejlesztett napelemes tetőcserepére pedig 2 millió eurót kapott.
Zárásként a Bonafarm képviselője még kitért arra, hogy elég fontos kérdés egy cég számára, hogy vajon a fogyasztók hajlandóak-e több pénzt fizetni egy fenntartható termékért. Ábrahám Péter elmondta, hogy a tejtermékek választása kapcsán van felmérésük arról, hogy a fogyasztók valóban megnézik, mennyire fenntartható egy termék, de ha a fenntarthatóbb változat többe kerül, a másikat választják. Prioritás tekintetében első helyen az áll, mennyire finom a termék, és mennyire megbízható az előállító cég. Az egészség és a fenntarthatóság a top 5-ben sincs benne.
A cikk „A zöldátállás és a tiszta átmenet finanszírozása: sarokpontok és kihívások” című kerekasztal-beszélgetés (Gólya Szilvia – OTP Bank, Ábrahám Péter – Bonafarm, Kovács Domonkos – Alteo, Matuz János – MFOI, moderátor: Heródek Róbert – PwC) alapján készült, amely a Planet Budapest A tiszta energia jövője szekciójának előadása volt 2026. február 26-án.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva
