Néhány hete az Európai Unió új, nagyszabású klímapolitikai javaslatát anélkül terjesztették elő, hogy előzetesen felmérték volna a költségeit vagy a környezeti hatásait. A 2025 júliusában bemutatott terv része, hogy a tagállamok a fejlődő országokban megvalósított klímaprojektek révén szerzett karbonkreditekkel ellensúlyozhatnák kibocsátásukat.
A Klímapolitikai Intézet publikációjából kiderül, hogy az Európai Bizottság éghajlat-politikai főigazgatósága elismerte, hogy nem rendelkezik belső elemzésekkel a program várható gazdasági és környezeti hatásairól. Továbbra sem világos azonban, hogy mennyibe kerülnek majd a kreditek, és hogy a költségeket a vállalatok vagy az adófizetők állják-e?
Kapcsolódó bejegyzések
Várhatóan növekszik majd a karbonkreditek iránti kereslet
A klímaváltozás elleni globális küzdelemben számos vállalkozás vásárol krediteket a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátásuk ellensúlyozására, az üvegházhatású gázok fenntartható csökkentésének érdekében. Bill Winters, a Standard Chartered Group vezérigazgatója szerint azonban ez a gyakorlat önmagában nem segít megoldani a klímaváltozás okozta kihívásokat. A karbonkreditet olyan projektek hozzák létre, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez, eltávolításához vagy elkerüléséhez. Ezek […]
Az Egyesült Államok részéről is érkeztek aggályok, főként amiatt, hogy az EU szabályozásai kedvezőtlenül érinthetik az amerikai vállalkozásokat. Kritikusok szerint a karbonkreditek rendszere drága és gyakran hatástalan: számos projekt valós kibocsátáscsökkentése minimális vagy nem létező, egyes esetekben pedig túlzó vagy hamis adatokat használtak. Az EU Tudományos Tanácsadó Testülete arra figyelmeztetett, hogy a valóban magas minőségű, hosszú távú hatást biztosító kreditek ára nagyon magas lehet, és ezek külföldi megvásárlása a hazai beruházások rovására mehet.
A karbonkreditek külföldi vásárlásának engedélyezése rövid távon enyhítheti a tagállamok kibocsátáscsökkentési terheit, de hosszú távon gazdaságilag hátrányos lehet. Az EU és Magyarország szempontjából ez több okból is kockázatos:
- Tőkeelszívás a hazai beruházásoktól: a kreditek drágák, így a pénz külföldi projektekbe áramlik ahelyett, hogy a tagállami (hazai) zöldfejlesztéseket finanszíroznák.
- Importfüggőség a klímapolitikában: a kibocsátáscsökkentés külföldre szervezése csökkenti az EU és Magyarország technológiai önállóságát, és növeli a kiszolgáltatottságot a harmadik országok piacainak.
- Gazdasági versenyhátrány: a költségek részben a vállalatokra hárulhatnak, ami főként az energiaintenzív ágazatokban csökkenti a versenyképességet, hátrányba hozva az európai vállalatokat a globális piacon.
- Korlátozott környezeti haszon: a megvásárolt kreditek valós kibocsátáscsökkentési hatása kétséges, várhatóan nem történik érdemi környezeti előrelépés.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi a baj az Európai Bizottság klímatervével?
A Greenpeace szerint nem elégséges az EU 2030-as kibocsátási célkitűzéáse, 10 százalékkal növelnék azt.
Összességében az Európai Bizottság új klímapolitikai javaslata a gazdasági erőforrásokat az Európai Unión kívülre irányíthatja, miközben a közösségi és a hazai klímatechnológiai fejlődést és a munkahelyteremtést lassíthatja vagy akadályozhatja.
Fotó: Canva