Korábbi írásainkban ajánlottunk már jó néhány kiváló túraútvonalat. Most azoknak szeretnénk kedvezni, akiket nem a hosszan kanyargó hegyi ösvények vonzanak, hanem a turistacsalogató kilátók, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. Természetesen a profi túrázók se kattintsanak el, hiszen jó néhány impozáns kilátópont megtekintését beiktathatják akár az aktuális Kéktúra-szakaszuk teljesítése közben is.
Az utóbbi néhány évben Magyarország szerencsére jó pár csodás új és felújított kilátóval gazdagodott. Ezekből a régi új turistacélpontokból válogatunk most össze egy csokorra valót, három kategóriába sorolva őket. Remélhetőleg a hegyek, a különleges építészeti megoldások és a Balaton szerelmesei is megtalálják a nekik tetszőt.
Kapcsolódó bejegyzések
Julianus-kilátó a Dunakanyar csúcsán
Nagyszerű panoráma vár ránk Nagymarostól nem messze, a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátónál.
Galya-kilátó, Galyatető (Mátraszentimre)
Magyarország legmagasabban álló, kifejezetten e célból emelt építménye a 960 méteres magasságba törő Galya-kilátó.
Mivel az eredetileg 1939-ben épített, 17 méteres kilátó körüli fák az évek során túlnőttek az építményen, 2015-ben hozzá kellett építeni egy vasbeton toldást. Ennek köszönhetően ma már röpke 162 lépcsőfok megmászása után 360°-os körpanorámában gyönyörködhetnek az idelátogatók. Nem is akármilyenben, hiszen innét három hegységünk is megcsodálható: a Bükk, a Börzsöny és a Cserhát. Tiszta időben pedig a Mecsek, sőt a Magas-Tátra hegyvonulatai is láthatók.
Közeli kiránduló célpontok: Mátra-nyereg, Mátrafüred, Kis-kő, Kékestető, Csatorna-völgy, Sas-kő, Disznó-kő.
Extrák: Aki igazán különleges, nomád élményre vágyik, akár a kilátóban is éjszakázhat. A felső három emeleten kialakított, árammal és wifivel ellátott bivakok díjmentesen igénybe vehetők, illetve csak takarítási díjat kell fizetni. Aki ilyen kalandra vágyik, mindenképpen vigyen magával hálózsákot!
A kilátó közelében található Galyatető Turistacentrum üzemeltet itt apartmant és bakancsosházat, de sátorhelybérlésre is van lehetőség. A turistacentrum épületében található étteremben pedig reggelihez, meleg vacsorához és forró italokhoz juthatnak a megfáradt túrázók.
Prédikálószéki-kilátó (Dömös)
Aki járt már itt, az valószínűleg megtapasztalhatta, hogy a Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsa, a Föld szívének is nevezett Prédikálószék különleges és igazán spirituális hangulatú hely. A Dunakanyar egyik legpompásabb panorámája tárulhat elénk innen, ám a környező dús erdőségek miatt sajnos sokáig csak részlegesen lehetett rálátni a tájra. Régi adósságot róttak le tehát 2016-ban azzal, hogy végre átadták a 12 méter magas kilátót, ahonnét végre teljes szépségében csodálhatjuk meg a Dunakanyart. A kilátó egyes szintjein található tájékoztatótáblák a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyoknak állítanak emléket.
Az építés során a természeti kincsek megőrzésére és a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektettek. Fontos volt érintetlenül hagyni a kilátópont természetes képződményét és védeni a terület állat- és növényvilágát is. Ráadásul az építkezéshez környezetre veszélyes anyagot nem használtak fel.
Közeli kiránduló célpontok: Rám-szakadék, Vadálló-kövek.
Kapcsolódó bejegyzések
Ideiglenesen lezárták a Rám-szakadékot
A túrázóknak fontos információ, hogy a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sáv jelzés használható.
Extrák: két webkamera a kilátó tetején, ingyenes wifikapcsolat, tűzrakó hely, padok és asztalok.
Fotó: Kiss Viktória
Prónay-kilátó (Alsópetény)
Az Alsópetény melletti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű 421 m magas csúcsára épült a Prónay-kilátó. A 23 méter magas építménybe 128 lépcsőfokot leküzdve juthatunk fel. A lucfenyőből épült kilátó teraszáról teljes körpanoráma élvezhető: látható innét a Börzsöny, a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, a Mátra hegyvonulatai, a Gödöllői-dombvidék lankái, valamint a Naszály, a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai is.
A kilátó nevét a térségben korábban kiemelkedő kulturális és közéleti tevékenységet folytató Prónay családról kapta. A magyarországi evangélikus egyházban is fontos szerepet betöltő família nemességét még 1279-ben, IV. Kun László Árpád-házi királytól kapta.
Közeli kiránduló célpontok: Szanda vára, Csóványos, Naszály, Hollókő, Tepke-kilátó, Mátraverebély-Szentkút.
Extrák: Itt sajnos be kell érnünk a csodálatos kilátással. Fontos információ, hogy a fából készült Prónay-kilátó mellett a tűzrakás tilos!
Fotó: Canva
Ranzinger Vince-kilátó (Tatabánya)
Az igazán nem mindennapi formájú Ranzinger Vince-kilátó a Tatabánya feletti Csúcs-hegyen található. Az eredetileg 1980-ban felállított aknatorony egy két évvel korábbi szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket, ezért az építmény korábbi neve Bányász-kilátó.
A 30 méter magas szerkezetet 2008-ban felújították, ekkor kapta új nevét Ranzinger Vince bányamérnökről, aki 1933-ban bekövetkezett haláláig a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság tatabányai bányaigazgatója volt, és számos – a szénbányászat fejlődéséhez hozzájáruló – technikai újítás fűződik a nevéhez.
A kilátó 156 lépcsőfokát megmászva csodálatos panoráma tárul elénk: Tatabánya és a környező települések is jól láthatók, mint például Tata, Környe és Oroszlány.
Közeli kiránduló célpontok: Szelim-barlang, Turul-emlékmű, Gerecse Kapuja Látogatóközpont, János-forrás, Bányászati Múzeum.
Sasbérci Kilátó (Buják)
Aki látta az Aranyhaj című mesefilmet, vagy esetleg Terry Gilliam kosztümös horrorkalandfilmjét, a Grimmet, annak ismerős lehet a Buják körüli erdők között 466 méteres magasságba törő Sasbérci kilátó.
A filmbe illően romantikus küllemű tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára építtette Pappenheim Szigfrid gróf, természetesen a felesége, Károlyi Erzsébet kérésére. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált: a földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg. Az 1930-as évektől az épületet sajnos elhanyagolták, szép lassan az enyészeté lett. Az omladozó tornyot először 2001-ben állították helyre, 2017-ben pedig újabb felújításon esett át, ennek során időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, és megújult a torony belseje és környezete is.
A külcsín és a belbecs itt teljes összhangban van, ugyanis a Sasbérci Kilátóból fantasztikus látvány tárul elénk a Börzsönytől a Mátráig, tiszta időben pedig akár a Tátrát is megpillanthatjuk. A kilátó ezenkívül remek kirándulóhely kisgyermekes családok számára is.
Közeli kiránduló célpontok: Bujáki vár, Szanda vára, Kálvária-hegy.
Fontos: Mivel nem klasszikus nyitott kilátóról van szó, hanem az épület belsejében haladva lehet feljutni a tetőteraszra, a nyitva tartása sajnos korlátozott. Jelenleg előzetes bejelentkezés nélkül hétvégéken és ünnepnapokon 9 és 17 óra között látogatható.
Írottkő-kilátó (Kőszeg)
A 884 méter magas Írottkő egyik legnagyobb érdekessége, hogy nemcsak a Kőszegi-hegység és a Dunántúl, hanem Burgenland legmagasabb pontja is. A neve németül Geschriebenstein, ami gyakorlatilag annyit tesz: „megírt kő”.
A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, így Magyarország és Ausztria irányából is látogatható. Ez ma már természetes, de nem volt mindig így: a vasfüggöny leomlása előtt a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte, és az osztrák oldalon hagyta, így látogatni is csak onnan lehetett.
Na, de honnan is eredhet az elnevezés? Mit is írtak a kőre? A kilátótól nagyjából 40 méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk, amelyek feltételezések szerint a Batthyány- és az Esterházy-birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana).
Érdekesség, hogy itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. A kilátó tetejére érve igazán nem mindennapi, földrajzilag és történelmileg is érdekes kilátás tárul elénk. Innen ugyanis jól látható a nyugati világot és a szocialista országokat hosszú ideig elválasztó vasfüggöny egykori nyomvonala is, amelyet az azóta kinőtt nyírfaerdő jelez. Tiszta időben ellátni innét a Fertő-tóig, a Balatonig és az osztrák Schneeberg és Rax csúcsaiig is.
Közeli kiránduló célpontok: Kőszeg városa, Hörmann-forrás, Szent Vid-kápolna, Cáki skanzen, Hétforrás.
Fotó: Canva
Xantus János Gömbkilátó (Balatonboglár)
Balatonboglár vulkanikus eredetű várdombjának csúcsán, 165 méteres magasságban áll a település talán legismertebb látványossága, a gömbkilátó. Eredetileg az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképe, a „Magyar Atomium” ihlette a Kádár István mérnök tervei alapján megépült kilátót. A 15 méter átmérőjű gömb alakú szerkezet az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, ekkor kapta a Xantus János Gömbkilátó nevet.
Csíktaplocai Xántus János (1825–1894), avagy az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén John Xantus de Vesey természettudós, utazó, néprajzkutató volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Növény- és állattani kollekciójával jelentősen gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét, ő volt a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának első igazgatója, valamint négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője.
A kilátót eredetileg egy belső üvegburkolattal tervezték, hogy a belsejében vendéglátóipari egység is működhessen, de a természeti erők ezt nem tették lehetővé. Érdekesség, hogy a gömbkilátó erős szélben akár több métert is lenghet, de a rugalmas szerkezet elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így nem kell attól tartani, hogy egyszer csak legurul a dombról.
A gömböt Zics László építész javaslatára díszkivilágítással látták el, amelynek köszönhetően sötétedés után az északi partról is kiválóan látható. A 21. századra meglehetősen leromlott az állapota, így 2012-ben felújították, és ma újra biztonságos.
Extrák: padok, asztalok, büfé, kalandpark és egy szuper bobpálya.
Fotó: Kozma Szonja
Őrtorony-kilátó (Tihany)
Az Őrtorony-kilátó a Tihanyi-félsziget közepén, a 216 m magas Apáti-hegyen épült. 2016-ban adták át. Az építmény organikus anyagokból, fából és terméskőből áll, formája pedig az egykor ezen a területen található ókori római őrtornyokat idézi. Három, teljes egészében körbejárható szintje – melyek 3 és fél, 7, illetve 10 és fél méteres magasságban találhatók – felfelé szélesedik, ezzel is az ókori őrtornyok külsejét elevenítve meg. A kilátó teljes magassága 16 és fél méter.
A kilátóból szinte az egész Balaton látszik: feltárul az apátság, a Külső-tó, a kisebb Belső-tó, a háttérben pedig Balatonfüred. Déli irányba pillantva láthatjuk Zamárdit, Szántódot, Balatonföldvárt, nyugat felé tekintve pedig a Csúcs-hegyet, a Nyereg-hegyet, valamint Örvényest, Aszófőt, Udvardit és a Sajkodi-öbölt csodálhatjuk meg.
A közeli kilátósziklák élővilágának védelme érdekében mindenképpen az ajánlott útvonalakon közelítsük meg a kilátót! A 71. sz. főút és a Tihanyba bevezető közút csatlakozásában kialakított parkolóból indul a jelölt ösvény. A jelzés az Őrtorony-kilátót érintve egészen a Levendulaházig tart. A sárga jelzésű turistaútról ágazik le a sárga háromszög jelzésű turistaútvonal, amely közvetlenül eléri a kilátót, majd becsatlakozik a Csúcs-hegyre felvezető zöld háromszög jelzésű turistaútba. A Tihanyból induló zöld T jelzéssel jelölt, csak gyalogosan bejárható Lóczy Lajos-tanösvényen szintén eljuthatunk a kilátóhoz.
Fotó: Kiss Viktória
Hajózástörténeti Látogatóközpont és Kilátó (Balatonföldvár)
A balatonföldvári Magasparton található kilátó tulajdonképpen egy különleges, hajó formájú épület, melynek árbóca a Balaton-part legmagasabb épített kilátójának számít. Maga a kilátótorony 25 méteres, de az alatta elterülő 40 méter magas partszakasznak köszönhetően mintegy 70 méteres magasságból csodálhatjuk meg a balatoni panorámát.
Ez a hely a Balaton-rajongóknak már csak azért is kötelező, mert az épületben az érdeklődőknek állandó interaktív kiállítás mutatja be a balatoni hajózás és vitorlázás történetét. Nem is akárhogyan, hanem terepasztalok, makettek, filmvetítések és szimulátorok segítségével.
Fotó: Canva
Extrák: A látogatóközpontban konferencia- és moziterem, rendezvényhelyszínként is üzemelő kávézó, valamint játszószoba is található. Ezenkívül a családosoknak jó hír, hogy az épület melletti pázsitos részen játszótér is várja a kicsiket.
A kilátó és látogatóközpont minden nap 10-től 20 óráig van nyitva, a belépés 3 év alatti babáknak ingyenes. Az állatbarátok is örülhetnek, mert a hely kutyákkal is látogatható.
Bolygónk természeti értékeinek, szemet gyönyörködtető tájainak megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
