Német bevándorló cukorművesmesterek közvetítésével a 19. század elején érkezett hazánkba, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is. Íme, a ma már több száz ízben elérhető szaloncukor története.
Szaloncukor-történelem
A szaloncukor ősét, a fondant-cukrot – amely túltelített cukoroldatból felfőzéssel készült, puha, kikristályosított massza – a franciák a 14. században kezdték el készíteni. Tőlük német bevándorló cukorművesmesterek vették át, akiknek jóvoltából a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra. A francia papillote (hajcsavaró papír, papírhüvely) nevű fondant-cukorka sztaniolpapír csomagolásának belsejére pedig aforizmákat nyomtattak. Itthon a szaloncukrot kezdetben kézzel készítették, ám a 19. század végén megjelentek az első fondant-készítő gépek, amelyek a – Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester által alapított – első magyar gőzüzemű csokoládégyárban működtek. Az akkoriban luxusnak számító karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára gyártották.
A szaloncukor gyártása
A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozását végezték kézzel, de később a ricselőgép segítségével ezt is gépesítették. A régi híres cukrászdákban az inasok feladata volt a rojtozógépet működtetni. A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták be a szaloncukrot a szivárvány minden színében pompázó, csillogó sztaniolpapírba.
Házilag is készítették
Sokan készítettek otthon, házilag is szaloncukrot, hiszen kevesen engedhették meg maguknak a drága édességet. A kevésbé tehetős családoknál az is előfordult, hogy megtartották a cukorka eredeti csomagolását, majd a következő évben a háziasszony ebbe csomagolta a sajátkezűleg készített karácsonyi édességet. Ez a hagyomány az utóbbi években ismét egyre népszerűbb részben a sokféle speciális igény, részben a különböző betegségek miatt, mint amilyen a laktózérzékenység, a gluténérzékenység, a cukorbetegség vagy az inzulinrezisztencia. A házilag készített szaloncukor receptje itt található. A természetes alapanyagokból készített élelmiszerek az idei Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is bemutatkoztak, számos alternatívát mutatva az egészségesebb ínyencségek elkészítéséhez.
Kapcsolódó bejegyzések
Négy isteni, otthon is elkészíthető gasztroajándék!
Savanyított zöldségek, édességek, házi süti vagy csatni: a gasztroajándékokban nagy a potenciál. Hoztunk 4 könnyen elkészíthető receptet.
Az édesség mélypontja és igazi elterjedése
Az I. és a II. világháború utáni szegénység, valamint az alapanyagok hiánya miatt a gyári szaloncukor-termelés jelentősen lecsökkent. Az édesség újbóli tömegtermelése az 1950-es években kezdődött el, de elveszítette sokféleségét, már csak néhány ízből lehetett választani. Ettől kezdve csokoládébevonat nélküli rózsaszín, sárga és barna konzum szaloncukrot is gyártottak. Az 1970-es években terjedt el a zselés szaloncukor, amely mind a mai napig a legkedveltebb ízek egyike.
Napjainkban
A szaloncukor az egyik legnépszerűbb karácsonyi édesség ma Magyarországon. Évente nagyjából 3500 tonnát vásárolunk, egy háztartás pedig átlagosan egy kilogrammot is elfogyaszt belőle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a vásárlók egyre inkább a prémium minőségű termékeket keresik, viszont az ízek kiválasztásakor még mindig a nagy „klasszikusok” dominálnak. A legkedveltebb ízek közé a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes tartozik. Mindamellett továbbra is keresettek a cukormentes, a vegán és egyéb alternatív változatok is.
A Pénzcentrum beszámolója alapján a drágább édességek iránt idén kissé csökkenni látszik a kereslet. Egy év alatt két nagyon fontos alapanyag, a cukor és a kakaó ára is több mint másfélszeresére nőtt, ami hatott a szaloncukrok árára is. Az idei ünnepi szezonban az átlagos minőségű szaloncukrok kilogrammonként 5–6 ezer forintba, míg a prémium kategóriába tartozók 12–15 ezer forintba kerülnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Karácsonyi emlékek az elmúlt 100 évből
A legnagyobb ajándék az emlék. Archív képekkel idézzük fel az elmúlt 100 év karácsonyát.
Az év szaloncukrai
A civil kezdeményezésű „Az év szaloncukra” elnevezésű versenyre a gyártók minden évben száznál is több ízt neveznek be. A kóstolók olyan különleges szaloncukrokkal is találkozhatnak, mint az aranygaluskás, a robbanócukros, a vörösboros-aszaltszilvás-marcipános vagy az idei győztes, a belga trappista sörös. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is.
„Az év szaloncukra 2023” címet idén a balatongyöröki Promenád Kávéház fügés-diós szaloncukra nyerte el, a második helyezett a maklári Stühmer körtezselés-muskotályos szaloncukra lett, míg a harmadik helyen a Keszthelyi Sütibolt meggyes marcipán ízű szaloncukra végzett. A többi kategória helyezettjeiről a Magyar Édességgyártók Szövetségének oldalán olvashatnak.
Idén karácsonykor sokféle ízkombináció közül választhatunk. A hungarikumnak is tekinthető szaloncukrok között biztosan mindenki megtalálja a kedvencét.
Fotók: Canva, Pinterest
