A spanyolországi Valencia vette át egy évre az Európa zöld fővárosa címet az észtországi Tallinn városától.
A brüsszeli közlemény szerint Valencia a fenntartható turizmus, a klímasemlegesség, valamint a zöld átállás terén elért múltbeli és jelenlegi eredményeinek köszönhetően érdemelte ki a címet. A város nagy hangsúlyt fektet az emberekre és bevonásukra az őket és környezetüket érintő döntésekbe, és hatékonyan ötvözi a környezeti kihívásokra adott válaszokat a társadalmi kihívásokkal. A városvezetés és lakói elkötelezettek a levegőminőség javítása, a természeti ökoszisztémák és a vizes élőhelyek helyreállítása iránt.
Valencia az egészségesebb, fenntartható és helyi élelmiszertermelést is ösztönzi egyebek mellett az úgynevezett szomszédsági és élelmezési programján keresztül. A tervek szerint ebben az évben több mint 300 tevékenység veszi kezdetét, illetve számos rendezvényt tartanak a fenntarthatóságra és a termelésre fókuszálva az üzleti élet szereplőinek és Valencia lakosainak bevonásával.
A közlemény Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztost idézte, aki elmondta: Valencia nagyratörő fenntarthatósági stratégiája javítani fogja lakosainak életminőségét, és támogatni fogja őket a tervezett változások megvalósításában egy jobb jövő érdekében. Az Európa zöld fővárosa díj arra ösztönzi a városokat, hogy legyenek zöldebbek, vigyázzanak a tisztaságra, illetve javítsák lakóik életminőségét. Városaink fenntarthatóbb működésével és a lakókörnyezetünk természetközelibb kialakításával kapcsolatban a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is számos előadás, és kerekasztal-beszélgetés hangzott el.
Az Európa zöld fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat az Európai Bizottság hozta létre 2010-ben. A címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, többek között a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, és az energiafelhasználás hatékonyságát.
A címet először Stockholm kapta meg 2010-ben. Ezután Hamburg, a baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága, Bristol, Ljubljana, Essen, Nijmegen, Oslo, Lisszabon, majd Lahti, Grenoble és Tallinn következett. A címet 2025-ben a litván főváros, Vilnius viselheti majd. A díjra azok a települések pályázhatnak, amelyeknek lakosságszáma meghaladja a százezret. Amennyiben nincsen ilyen város egy országban, úgy a legnépesebb település pályázhat. A következő, 2026-os pályázati ciklusra április 30-ig lehet jelentkezni.
Fotó: Pixabay