Így lehet fenntarthatóbb az étrended!

A fenntartható étrendről egyre többet beszélünk. Sokunk konyhájába új szempontok és elvek szöktek be az elmúlt években, talán nem véletlenül: a leginkább fenntarthatónak tekinthető növényi alapú étrend egészségügyi szempontból is roppant előnyösnek számít. Teendőnk persze még van bőven. Erről szól a WWF „Tányérunkon a változás” című friss jelentése, melyben hazánk étkezési trendjeit, valamint az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó fenntarthatósági problémákat mutatják be.

A növényi alapú étrend hallatán talán sokat megijednek, pedig korántsem arról van szó, hogy holnaptól mindenkinek át kell térnie a vegán étrendre. A jelentést bemutató sajtótájékoztatón a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin többször is hangsúlyozta, hogy már egészen kis lépéssekkel, apró változtatásokkal is sokat tudunk tenni környezetünk megóvásáért.

Étrendünknek ára van, gyökere viszont alig

Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a magyar ember évszázadok óta a pörkölt és a gulyásleves bűvöletében él, ez valójában nem így van. Manapság naponta akár többször is hús kerül az asztalunkra, pedig csupán néhány generációval ezelőtt ez némileg máshogy nézett ki. Ahogy az eseményen Nemes Nóra, „Az elég jó konyha” című könyv társszerzője mondta, még közel vagyunk ahhoz a generációhoz, akik számára természetes volt a kertészkedés és az állattartás. Étrendjük nem is hasonlított a mienkre, és ha készítették is azokat a hagyományosnak gondolt ételeket, amelyek ma akár naponta visszaköszönnek a tányérunkról, ezeket jóval ritkábban fogyasztották. Nagyszüleink és dédszüleink idejében jó, ha hetente egyszer került hús az asztalra.

Kapcsolódó bejegyzések

Valószínűleg egy kezeden meg tudod számolni, hányféle zöldséget eszel

Tudjuk, hogy az átlagember nem fogyaszt elég zöldséget és gyümölcsöt. Ráadásul az sem elég sokszínű, amit megeszünk.

De vajon hogy néz ki mindez egy másik perspektívából? Ha felvesszük a globális szemüvegünket, azt láthatjuk, hogy az ember által lakható szárazföldi területek nagyjából felén folytatunk mezőgazdasági termelést. Ez felfoghatatlanul nagy terület, nagyjából 51 millió négyzetkilométer. Ha a bolygó mezőgazdasági területei egy országot alkotnának, ez az ország háromszor akkora lenne, mint a Föld legnagyobb állama, Oroszország. Az Európai Unióból közel 12 darab kellene, hogy lefedjünk egy ekkora területet.

Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy ennek a borzasztóan nagy területnek mindössze a 23%-án termelünk közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat. A maradék 77%-ot azok a földek foglalják el, ahol haszonállataink takarmányát termeljük meg. Közöttük a szarvasmarha viszi a prímet, pedig az adatokból az is kitűnik, hogy nem azért esszük, mert nincs más: míg a világ mezőgazdasági területeinek 60%-a áll a marhahústermelés szolgálatában, addig az ágazat az emberiség kalóriabevitelének mindössze 2%-át szolgáltatja.

1961 és 2020 között az egy főre eső globális húsfogyasztás 22,93 kg-ról 42,26 kg-ra nőtt, tehát majdnem megduplázódott. Eközben a világ népességének majdnem 40%-a túlsúlyos vagy elhízott, míg 10%-a éhezik – olvasható a WWF jelentésében.

Azt a romantikus képet nyugodtan elfelejthetjük, hogy a gazda reggel kihajtja a marhákat a legelőre, este pedig hazajönnek. A boltban és a hentesnél kapható hús túlnyomó többsége zárt rendszerű nagyüzemi termelésből származik, ahol az akár a világ másik felén megtermelt – gyakran GMO – takarmánnyal etetett állatokat nevelnek és dolgoznak fel.

Ehhez képest a globális kalóriaigény 82%-át és a fehérjeellátás 63%-át a csupán 23%-nyi területet elfoglaló növényi élelmiszer-termelés adja.

Ahogy a WWF vezetője a felvezető előadásában elmondta, a mezőgazdaság területfoglalása azért is problémás, mert ezen területek egy részére szükség lenne a klímaváltozás elleni küzdelemben. Amíg azonban állataink takarmányát termeljük meg az egykor lecsapolt mocsarak, kivágott erdők és vízjárta élőhelyek helyén, addig ezek a tájak nem tudnak újra a szén-dioxid-megkötésben segíteni.

Nem arról van szó, hogy holnaptól legyen mindenki vegán

Fontos tudatosítanunk, hogy – szemben számos más területtel – élelmiszer-fogyasztási szokásainkkal valós változást tudunk elérni. Az evéssel mindennap szavazunk: ha elég sokan és elég sokszor választunk kevésbé környezetterhelő élelmiszereket, azzal a teljes rendszert is formáljuk. Ebből pedig az is következik, hogy nem egy nagy ugrásra, hanem sok kis lépésre van szükség.

Ezekhez a lépésekhez nyújt fogódzót a WWF jelentése is, melynek legfontosabb pontjai az alábbiak:

• Tanulj minél többet, nézz utána az élelmiszereknek (például az összetevőiknek, a származási helyüknek, az előállítási körülményeiknek), légy tudatos, és ha lehet, akkor főzz!
• Egyél több zöldséget és gyümölcsöt!
• Csökkentsd a húsfogyasztásod! A vörös húsok helyett inkább a halat és a szárnyast válaszd! Keresd az ökológiai gazdálkodásból, külterjes tartásból származó termékeket!
• Tarts mértéket a tej és a tejtermékek fogyasztásában!
• Fogyassz kevesebbet a magas só- és cukortartalmú élelmiszerekből!
• Részesítsd előnyben a környezeti minősítéssel rendelkező termékeket!
• Amikor teheted, válassz szezonális és helyben termelt élelmiszereket!
• Annyit egyél, amennyire valóban szükséged van! Ne pazarold az ételt!
• Az étrendváltoztatás kaland; légy nyitott, próbálj ki új, fenntartható ételeket!
• Ne a tökéletest akard azonnal elérni, lépésenként haladj a változásban!

A jelentés számos elterjedt tévhittel leszámol, köztük azzal, hogy a hústermelés rosszat tesz a bolygónak. Ahogy erről egy korábbi podcastunkban szó esett, egy élelmiszer ökológiai lábnyomát leginkább meghatározó tényező jellemzően az, hogy milyen módon termelték meg. Ebből következően lehet a marhahús is bolygóbarát választás, ha külterjes, szabadtéri legeltetésen alapuló állattartásból származik. Persze nem ez a jellemző.

Kapcsolódó bejegyzések

Marha nagy félreértés, hogy száműzni kellene a teheneket az élelmezésünkből

A fenntartható élelmiszerrendszerekben van helye az állati eredetű tápláléknak. Az azonban nem mindegy, mit, mennyit és milyen arányban eszünk! Miben jobbak a tyúkok, és miben a marhák, ha környezeti hatásról van szó?

Ha magadnak főzöl, az már félsiker

Az egyik legjobb út a fenntarthatóbb étrend felé, ha elkezdünk otthon főzni. Ezzel – és persze a tudatos döntéseinkkel – csökkenthetjük a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását is, melyek nemcsak ökológiai lábnyomukkal ártanak, de a fogyasztóiknak sem tesznek jót. Többek között közrejátszanak az elhízás járványszerű terjedésében, hiszen jellemzően rengeteg hozzáadott cukrot és más kevésbé értékes szénhidrátokat tartalmaznak. Ehhez érdekes adalékként az eseményen az is elhangzott, hogy egyre több kutatás számol be arról, hogy az élelmiszer-pazarlás és az elhízás(járvány) kéz a kézben járnak.

Egészen más a helyzet viszont akkor, ha magunknak főzünk. Ilyenkor pontosan tudjuk, hogy mi kerül az ételeinkbe, másrészt folyamatosan új ízeket próbálhatunk ki. Ilyen új ízeket mutatott be a résztvevőknek Tischler Petra, a Costes Downtown korábbi sous chef-je, aki rendhagyó módon a felhasznált növényi alapanyagok jelentős részét saját biodinamikus és permakultúrás szemlélettel művelt kertjében termesztette. A séf által elkészített ételek mindegyikét megvalósíthatjuk akár otthon is hazai és szezonális alapanyagok segítségével.

Étrendünk fokozatos átalakításához elkerülhetetlenül szükséges, hogy nyitottak legyünk új receptekre és ízekre, törekedve arra, hogy kevesebb vagy kisebb környezeti lábnyommal rendelkező állati eredetű élelmiszert fogyasszunk. Ahogy a jelentés bevezetőjében írják, az 1,5 °C-os cél eléréséhez anélkül is közelebb kerülhetünk, hogy drasztikusan változtatnánk jelenlegi fogyasztási szokásainkon, vagy sokkal többet kellene költenünk élelmiszerekre. Apró lépések és tudatos döntések vihetnek közelebb egy fenntarthatóbb és nem utolsó sorban egészségesebb étrendhez.

A WWF „Tányérunkon a változás” című jelentése ide kattintva érhető el.

Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.

Borítókép: Kiss Gergely / Frame4Studio – Sült burgonyahéjleves gnocchival, fűszeres granolával, és savanyított répával