Az óceánokban számos különleges állatfaj él, amelyekről nagyon keveset tudunk. Az emberiség jobban ismeri az űrt, a Mars felszínét, mint a nagy vizek fenekét. A tudósok most arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért kalapács alakú a pörölycápa feje. Cikkünkben megosztjuk, kutatásuk milyen eredménnyel járt.

Miért van kalapács alakú feje a pörölycápáknak?

A magyar nyelvben a pöröly egy nagy súlyos szerszám neve, amely kalapácshoz hasonlít, segítségével a kovácsok az üllőre helyezett vasat a kívánt alakúra formázzák.

Tagadhatatlan, hogy a pörölycápák megjelenése igencsak különleges. A testük olyan, mint egy átlagos cápáé, de a fejük szokatlanul megnyúlt oldalirányba. De vajon mi lehet ennek a változásnak az evolúciós előnye? Hogyan alakult ki a pörölycápák nem mindennapi külsője?

A pörölycápák rendkívüli méretű látóteret tudhatnak magukénak. A széles fejükön két oldalt elhelyezkedő szemek közel 360 fokos látóteret biztosítanak az állatoknak. Ennek köszönhetően könnyedén látják, hogy mi történik alattuk vagy akár felettük, ami megkönnyíti a prédák vagy éppen a ragadozók észlelését.

Kapcsolódó bejegyzések

Mit tudunk tenni Magyarországon, hogy tisztábbak legyenek a tengerek?

Bár Magyarországon távol vagyunk a tengertől, ez nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk a tengerek tisztaságáért! Mutatjuk is, mi a teendő!

A pöröly előnyei

A tudósok szerint a pörölycápa különleges alakú fejének több előnye van.

Az első tehát a látással kapcsolatos. Ha nekünk, embereknek a szemünk két ellentétes irányba mutatna, mondjuk a fülünk mellett, akkor sokkal szélesebb látószögben vizslathatnánk a világot. Mindkét szem különböző részeit pásztázná a minket körülvevő környezetnek, így jobban érzékelhetnénk, mi van körülöttünk. Azonban azt nagyon nehéz lenne megállapítani, hogy a dolgok milyen távol vannak tőlünk.

Azért, hogy ezt a hiányosságot ellensúlyozzák, a pörölycápáknak különleges érzékszerveik alakultak ki a fejükön, úgynevezett Lorenzini ampullák. Ezek a pórusszerű szervek képesek észlelni az elektromosságot.

Gyakorlatilag úgy működnek, mint egy fémdetektor, amely érzékeli és meghatározza az óceán fenekén lévő homok alatt elrejtőző préda helyzetét. A többi cápa is rendelkezik ilyen érzékszervekkel, de a pörölycápának több van belőlük. Minél távolabb vannak egymástól a pörölycápa fején ezek az érzékszervek, annál pontosabban képesek meghatározni a zsákmány helyzetét.

A tudósok úgy vélik, hogy a pöröly alakú fej segít a cápáknak abban is, hogy gyorsabban meg tudjanak fordulni úszás közben. Ha az ember erős szélben sétál egy esernyővel, vagy repülőgépen ül, akkor képes érzékelni, hogy milyen erőteljesek lehetnek a nagy felületek mozgás közben. Ha a pörölycápa kiszemelt vacsorája elúszik mellette, akkor gyorsabban tud fordulni, hogy elkapja, mint ahogyan erre más cápák képesek.

Kapcsolódó bejegyzések

Hatásvadász, ferdítő, mégis igaz film a Seaspiracy – Filmajánló

A Seaspiracy olyan helyzetet tár a néző elé, amely – a megkérdőjelezhető adatok és a hatásvadász jelenetek ellenére is – letaglózó és baljós képet fest a jövőnkről.

A pörölycápa családfája

Ideális megoldás lenne a kutatók számára, ha a pörölycápák fejlődését – hogy miként változtak az evolúció során – fosszíliákon vizsgálhatnák és térképezhetnék fel. Azonban sajnos a pörölycápák fosszíliái szinte kizárólag a fogakra korlátozódnak, ugyanis a cápák testében nincsenek csontok. Ezeket porcok helyettesítik. Az emberi testben a fül és az orr anyaga porc. A porc sokkal gyorsabban lebomlik, mint a fogak vagy a csontok, ezért ritkán marad fenn évezredeken keresztül, így a pörölycápa-koponya kifejlődésének a titka nehezen tárható fel.

Ma az óceánokban kilenc különböző pörölycápafajta úszkál. Ezek mind méretükben, mind a fejük formájában eltérnek egymástól. Van olyan, amelynek a feje nagyon széles a testéhez viszonyítva, ide tartozik a szárnyasfejű cápa (E. blochii), a nagy pörölycápa (S. mokarran), a sima pörölycápa (S. zygaena), a szegélyes pörölycápa (S. lewini) és a Carolina pörölycápa (S. gilberti). Másoknak kisebb a fejük a testükhöz viszonyítva, mint a karimafejű cápának (S. tiburo), a kanalasfejű cápának (S. media), a kis szemű pörölycápának (S. tudes) és a szegélyes karimafejű cápának (S. corona).

A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy az első pörölycápáknak nem volt túl nagy a fejük, de az idő múlásával egyre nagyobb fejek alakultak ki. Azt hitték, hogy a ma élő különböző pörölycápák különböző időszakokból származó pillanatképek az evolúciós folyamat eltérő szakaszaiból: a kis kalapácsúak a családfának az idősebb fajai, míg a hatalmas kalapácsúak a legújabbak.

Mivel nincsenek fosszíliák, amelyeket meg lehetne vizsgálni, a tudósok DNS-vizsgálatokhoz nyúltak. A DNS a sejtekben megtalálható genetikai örökítőanyag, amely információkat hordoz arról, hogyan néz majd ki és működik egy élőlény. Emellett használható arra is, hogy lássuk, hogy az egyedek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

A pörölycápák kiváló navigátorok. A kutatók úgy vélik, hogy a fejük alakja segíthet az óceán vizében való tájékozódásban, mivel érzékelik a Föld mágneses terét. Ez az irányérzékük elengedhetetlen a hosszú vándorlások során, amikor táplálékot és párzási helyet keresnek.

Nyolc pörölycápafajtól vettek DNS-mintát, és vizsgálták meg a közöttük lévő kapcsolatot. Az eredményeken meglepődtek: a régebbi fajoknak aránylag nagyobb pörölyük volt, mint az újabbaknak.

A mutáció

Amikor a tudósok az evolúcióról beszélnek, általában azt feltételezik, hogy az élőlények időről időre mindig picit változtak, hogy egyre jobban alkalmazkodjanak a környezetükhöz. Ez a folyamat a természetes kiválasztódás. Azonban ez nem mindig így működik, amint ezt a pörölycápák evolúciója is mutatja.

Néha egy állat genetikai hibával születik, amely végül nagyon hasznosnak bizonyul a túléléséhez. Ha a rendellenesség túlélhető, és az állat képes párosodni, akkor ez a tulajdonság öröklődhet. Úgy vélik, hogy pontosan ez történt a pörölycápákkal.

A legrégebbi pörölycápafaj a szárnyasfejű cápa (E. blochii), amely az egyik legnagyobb fejjel rendelkezik. Az idő múlásával a természetes kiválasztódás valójában csökkentette a pöröly méretét. A legújabb pörölycápafaj a kalapácsfejű cápa (S. tiburo), amelynek mind közül a legkisebb a koponyája.

Forrás: a cikket Gavin Naylor, a Florida Program for Shark Research igazgatója, a floridai egyetem szakértője írta.

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.