Utánajártunk a szolárium történetének, működésének és természetesen a mindent elsöprő barnulási láz veszélyeinek is.
A szolárium korunk szépségiparának egyik legnépszerűbb és legjövedelmezőbb szolgáltatása. Ha csak hazánk fővárosát, Budapestet vesszük példaként, nem igazán tudunk olyan kerületet mondani, ahol ne üzemelne legalább egy olyan üzlet, amely a nap 24 órájában nyitva áll a szoláriumozni vágyók előtt. Rendkívül sokan használják tehát a szoláriumot, de hogy pontosan miért és mióta vágynak az emberek a barna bőrre, az talán kevésbé köztudott.
Kapcsolódó bejegyzések
Kétszer erősebbé vált a napsugárzás a Földön az elmúlt 15 év alatt
Egy friss tanulmány a klímaváltozás újabb vészjósló bizonyítékát tárta fel: eszerint a Földet érő napsugárzás ereje és intenzitása az elmúlt tizenöt évben megduplázódott.
A szolárium története
Volt idő, amikor a sápadt bőr számított divatosnak.
Napjaink szépségideáljai egyértelműen napbarnított bőrű emberek. Legyen szó bármelyik nemről, egy barnított bőrű személy vonzóbb benyomást kelt a strandon vagy az edzőtermekben, mint az, aki a napozást, a szolárium használatát maximum csak hírből ismeri. A csokibarna tehát kívánatosabb, mint a hófehér, de nem volt ez mindig így.
Az ókorban és a középkorban kifejezetten előnytelen volt, ha valakinek a bőre lebarnult, hiszen ekkor a vagyonos társadalmi réteg körében a sápadtság számított divatosnak. Mindez nemcsak a szolárium hiánya miatt volt így, hanem azért is, mert a nemesség inkább beltéri helyszíneken élte életét, folytatta mindennapi tevékenységeit. Akik lebarnultak, azok a szegényebb osztályokhoz tartoztak, földműveléssel foglalkoztak, amit nemritkán a tűző napon kellett végezniük.
Fotó: Canva
A szoláriumokban is használt UV-lámpák eleinte gyógyászati célokat szolgáltak
Az ipari forradalom után a mezőgazdásági munkák helyett már a bányák és a gyárak szippantották fel az alacsonyabb társadalmi osztályok képviselőit. A nagyobb városok lakossága ekkoriban kifejezetten elzárkózott attól, hogy idejét a szabad levegőn töltse, ugyanis a szmog miatt nem volt túlságosan kellemes élmény az utcákat róni. 1890-ben aztán az életmódjuk hatására kialakuló betegségek kapcsán rájöttek arra, mennyit is számít a napfény a csontok fejlődése szempontjából. 1891-ben pedig elkészült egy izzólámpafürdő, ám ezt még csak az angol király használhatta, és még nem sok köze volt a ma ismert szoláriumhoz.
Az 1900-as évek elején feltalálták az UV-lámpákat, és rájöttek, hogy az ultraviola fény jól hasznosítható gyógyászati célokra, például az angolkór kezelésére, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy az emberi szervezet D-vitamint termeljen, és a kalcium hatékonyan beépüljön a csontokba. Pár évtizeddel később olyan hírességeknek köszönhetően, mint Coco Chanel vagy Josephine Baker, kifejezetten divatossá vált a barnított bőr. Sőt, ez lett az egészség és a jómód szimbóluma. Jóllehet, még nem a szolárium, hanem a napfürdő hódított az emberek körében.
Kapcsolódó bejegyzések
A szépségipar zöldítése a fogyasztók tudatosságán múlik – Podcast
A szépségipar fenntarthatósági kihívásairól Kovács Zsófia Adrienn környezetkutatóval, a Beautycle egyik alapítójával beszélgettem.
Az 1970-es években megjelent az első szolárium
Az első szolárium egy német tudósnak, Friedrich Wolfnak köszönhető, aki a mesterséges UV-fény és a sportolók tevékenysége közötti kapcsolatot tanulmányozta. Kutatása közben vette észre a mesterségesen előállított UV-fény bőrbarnító hatását. Innen kapott ihletet ahhoz, hogy megtervezzen egy olyan gépet, amely kifejezetten az emberi bőr barnítására szolgál. A találmány a tengerentúlon is hatalmas sikert aratott, így aztán a 70-es évek második felétől világszerte terjedni kezdett a szoláriumláz.
Az első szoláriumok magasnyomású lámpákkal ellátott gépek voltak, működésüket illetően pedig nem sokban különböztek azoktól a készülékektől, amelyeket ma szoláriumként ismerünk. A gyártási technológia és az elektromos felépítés azonban jelentős fejlődésen ment keresztül az azóta eltelt idő alatt.
Fotó: Canva
Hogyan működik a szolárium?
A szolárium elektromos árammal működik, a készülék alkalmazásának lényege pedig az, hogy a mesterségesen előállított UV-sugárzás által az emberi bőr lebarnul. A szolárium használatának ma kizárólag kozmetikai célja van, az emberek tehát azért járnak szoláriumba, hogy igazodjanak az aktuális trendhez, ma ugyanis a napbarnított szín hódít, nem pedig a hófehér.
A szoláriumokban fénycsövek találhatók, ezek pedig belülről fényporral vannak bevonva, így szabályozható az átengedett UV-sugárzás spektruma. A sugárzás intenzitásától függ, hogy mennyire képes barnítani a szolárium, és hogy mennyire egészséges mindez a bőrnek. Az, hogy kinek milyen módon érdemes használnia a szoláriumot, attól függ, hogy milyen a bőrtípusa.
Fontos megemlíteni, hogy létezik otthoni alkalmazásra tervezett és professzionális használatra készült szolárium is, ez utóbbit akár 60 csővel is felszerelhetik. Elkülönítjük még a fekvő és az álló szoláriumot: bár sokan a fekvőre esküsznek, nem árt tudni, hogy az álló szoláriumnak jobb a teljesítménye, nem mellesleg higiénikusabb is, jóllehet mellőznünk kell azt a kikapcsoló élményt, amelyet a fekvő szolárium nyújthat használójának.
Fotó: Canva
A szolárium veszélyei
Azt már fentebb taglaltuk, mennyire divatosnak számít manapság a barna bőr, azzal azonban nem árt számolnunk, hogy ami a szépségünket szolgálja, nem feltétlenül teszi ugyanezt az egészségünkkel. A szolárium használatával veszélyek is járnak, a túlzásba vitt szoláriumozás pedig nem mellesleg a külsőnkön is ronthat, hiszen a barnított bőr intenzívebben öregedik. Így annak, aki hetente több alkalommal is befekszik vagy beáll a szoláriumba, azzal kell számolnia, hogy könnyen idősebbnek nézhetik majd valódi életkoránál.
Azt sem árt észben tartani szoláriumozás előtt, hogy ez a kozmetikai kezelés magában foglalja a bőrrák kialakulásának rizikóját is. Egy 2012-es kutatás eredményei alapján például már annak is 20 százalékkal nagyobb esélye van a bőrrák kialakulására, aki mindösszesen egyetlen alkalommal vett igénybe szoláriumot. Aki tehát rendszeresen szoláriumozik, az fokozottan ki van téve a bőrrák jelentette veszélynek.
A szolárium használata annál kockázatosabb, minél fiatalabb az ember. Azoknál, akik 35 éves koruk alatt válnak visszatérő szoláriumlátogatókká, a melanoma, azaz a rosszindulatú bőrdaganat kialakulási kockázata akár a kétszeresére is nőhet.
A klímaváltozás a bőrbetegségek számát is növeli, ezért az egész emberiségnek érdekében áll tenni ellene, és fenntarthatóbban élni! A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva
