A bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatainak előfordulása 2001 és 2014 között mintegy 50%-kal nőtt Magyarországon, és a veszélyesebb, festékes bőrrák esetei nagyjából megduplázódtak. Az esetek nagy része a sejtroncsoló hatású UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Bár az elvékonyodott ózonréteg még mindig hozzájárul a felszínre érkező erősebb UV-sugárzáshoz, az EU Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentése szerint az elmúlt négy évtizedben csökkent az átlagos felhőborítottság, és ezzel összhangban növekedett a napsütéses órák száma Európában.
Kelet-Európában 1979 és 2015 között évtizedenként akár 5-8%-kal is megemelkedhetett a bőrre káros UV-sugárzás napi értéke. Ráadásul a globális felmelegedés következtében egyre többször csalogat ki bennünket a meleg idő a szabadba, és egyre korábban váltunk a testünket kevésbé fedő ruházatra, ami növeli kitettségünket. Ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát, ezért az elővigyázatosság és megelőzés óriási szerepet játszik az UV-sugárzás okozta kockázatok csökkentésében.
Mára jól ismert, hogy ha túl sok UV-sugárzásnak van kitéve szervezetünk, az a bőr leégéséhez, idő előtti öregedéséhez, látásromláshoz és szürke hályog kialakulásához vezethet, valamint rákkeltő hatású
– írja cikkében Lehoczky Annamária éghajlatkutató, környezeti szakújságíró a masfelfok.hu-n.
Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon, 2001 és 2014 között mintegy 50%-kal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt. Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik: a melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között. Ráadásul ezek jóval veszélyesebbek, ugyanis ezek felelősek a bőrrákok okozta halálozás 90%-áért.
Világszerte az új melanómás esetek 76%-a az UV-sugárzásnak tulajdonítható, melyek túlnyomó része Észak-Amerikában, Európában és Óceániában fordul elő. Ausztráliában és Új-Zélandon a legmagasabb a 100 000 lakosra vetített esetek száma, és ezeket szorosan követik az észak-európai országok (Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország), valamint Svájc, Németország és Szlovénia. A bőr UV sugárzásra való érzékenysége a népességen belül bőrtípusonként változik, de még az adott bőrtípuson belül sem teljesen ugyanaz mindenkinél.
Kapcsolódó bejegyzések
A rákkutatás új felfedezése a légszennyezés veszélyeire hívja fel a figyelmet!
A tudósok kapcsolatot fedeztek fel az autógázok és a tüdőrák között, ami segít megmagyarázni, miért betegszik meg olyan sok nemdohányzó.
A világosabb bőrűek már kisebb sugárzási dózis esetén lepirulnak. Éppen ezért szükség volna a minél szélesebb körű társadalmi tájékoztatásra és tudatosságnövelésre az UV-sugárzás káros hatásaira, a megelőzésre és a bőrön látható elváltozások korai észlelésére vonatkozóan.
(Bővebben: masfelfok.hu)
