Fennállása eddigi egyik legnagyobb rekultivációs projektjét zárta le nemrégiben a BorsodChem Zrt. A végeredmény egy több mint 34 ezer m²-es, környezetbarát, biológiai sokféleséget támogató vizesélőhely. A Sóstó elnevezésű területhez tartozó két mesterséges medencét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve sikerült kialakítani.
A vállalat sajtóközleményéből kiderül, hogy a Sóstó eredetileg a BorsodChem technológiai sós vizeinek tárolóhelye volt, ám egy idő után a terület feleslegessé vált, és megkezdődött a medencék felszámolása, valamint a terület újrahasznosítása. A rekultivációval kapcsolatban a vállalat szorosan együttműködött az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával, aminek következtében a Sóstó számos, szikes területet kedvelő madár- és más állat-, illetve növényfaj otthonává vált. A 258 ezer m²-es összterület rekultivációja és tájbaillesztése során különös figyelmet fordítottak a madárpopulációk védelmére és megfigyelésére.
Kapcsolódó bejegyzések
A lápi póc és vizes élőhelyeink katasztrófája – Holnapután
Műsorunkban a hazai vizes élőhelyek előtt álló kihívásokról, a vízi ökoszisztéma roskatag helyzetéről és a lehetséges megoldási lehetőségekről beszélgetünk.
A BorsodChem a terület egy részét 34 ezer m²-en vizesélőhellyé alakította át, amely azóta is rendszeres madártani megfigyelések helyszíne. A LIFE klímaadaptációs projekt keretében egy madármegfigyelő tornyot és egy tanösvényt is kialakítottak, amelyek információs táblák segítségével tájékoztatják az érdeklődőket – derül ki a vállalat által kiadott sajtóközleményből.
A sóstói vizesélőhely azért is kiemelten fontos, mert a 200 kilométer hosszú Sajó-völgy hazai és szlovák szakaszán még csak hasonlóak sem maradtak fenn. Ez a terület az itt fészkelő madárállományok mellett a vonuló egyedek számára is kedvező feltételekkel szolgál, hiszen ez a Kárpátok lábaihoz legközelebb eső jelentősebb nagyságú vizesélőhely, ahol a vándormadarak meg tudnak pihenni. A rekultiváció eredményeként a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parki Igazgatóság munkatársai több mint száz madárfajt figyeltek meg a területen az elmúlt években.
Az élőhely különösen értékes fészkelő madárfajai közé tartozik a gulipán és a gólyatöcs, de előfordul erre a bölömbika és a piroslábú cankó is. A sekély vizű, iszapos medencékben különféle partimadarak, mint a pajzsos cankó, a sárszalonka, a havasi partfutó és a bíbic, valamint récefélék, mint a tőkés réce és a barátréce rendszeresen megfigyelhetők.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy színművész veszett el ebben az érdekes nevű madárban!
A gólyatöcs mesteri színjátékkal téveszti meg a fiókáira éhező ragadozókat.
Madárkülönlegességek ugyancsak felbukkannak a területen, például a vékonycsőrű víztaposó, a kőforgató és a sarki partfutó. A part menti nádasok pedig számos nádi énekesmadár számára nyújtanak fészkelőhelyet. A sűrű mocsári növényzet a nádirigó énekétől hangos, de a foltos nádiposzáta és a nádi sármány szintén otthon érzi magát itt. Általánosságban tehát elmondható, hogy jelentős ezeken a vizes élettereken a védett madárfajok előfordulása.
Forrás és kiemelt kép: BorsodChem
